A központi kormányzat állásfoglalása szilárd és világos a Dalai Lámával való tárgyalásokról/The central government has a clear, persistent and firm position over talks with Dalai Lama

2009. június 18./Tibet.CN/ITSN/TibetPress

2009. június 15.
Official: The central government has a clear, persistent and firm position over talks with Dalai Lama

Kínai Tibet-Információs Hivatal tájékoztatója

 

Zhu Weiqun, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Egyesített Munka Front  Ügyosztály vezető miniszterhelyettes román, bolgár, magyar, cseh, szlovák, lengyel és albán újságírók előtt Tibet stabil fejlődéséről beszélt június 12-én. Az újságírók kérdéseire is felelt.

50 évvel ezelőtti történelmi választás: a Demokratikus Reformok Tibetben.

Zhu Weiqun: Ez az év a Demokratikus Reformok Tibetbe való bevezetésének ötvenedik évfordulója, egyúttal egy olyan év, amelynek nagy jelentősége van pártunk és országunk Tibetben végzett munkájában. Az 1959. előtti időkben a tibeti társadalmat feudális jobbágyság, valamint a vallás és politika összefonódása jellemezte, amely még az európai középkorból ismertnél is sötétebb és kegyetlenebb volt. A XIV. Dalai Láma nemcsak a tibeti buddhizmus gelug rendjének a feje, hanem a tibeti helyi kormányzaté is, az egész rendszernek ő a szimbóluma. A Tibet Békés Felszabadításáról Szóló Egyezmény, amelyet 1951.-ben a központi népi kormány és a tibeti helyi kormányzat aláírt, 17 cikkében világosan utal arra, hogy Tibetnek, csakúgy, mint Kína más részeinek, reformokat kell végrehajtania társadalmi rendszerében, míg e reformok pontos ideje megbeszélésre kerül Tibet felső osztályaival, hogy tiszteletben tarthassuk eszméiket. Így hát Tibetben semmilyen reform nem történt, amíg Kína  más részeiben végrehajtották a földreformot és más demokratikus reformokat az új Kína megalapítása után. A békés felszabadítás után nyolc évig, 1951-1959. között, a központi kormány a türelmes várakozás és és a tibeti felső osztállyal szembeni tolerancia álláspontjára helyezkedett. Azonban a Dalai Láma által vezetett tibeti felső társadalmi réteg reakciós klikkje abban reménykedett, hogy a politika és vallás összemosódásával jellemezhető feudális rendszer nem lesz kitéve változásoknak. Ezért 1959-ben fegyveres felkelést robbantottak ki, megszegve az egyezményt. Amikor a felkelés elbukott, Indiába menekültek, felállították az úgynevezett emigráns kormányt, kihirdették úgynevezett alkotmányukat és nyíltan azon dolgoznak, hogy az anyaországot kettészakítsák.

Az a gyakran használt politikai kifejezés, hogy ,,dalai-klikk'', innen ered.

 

A dalai-klikk szeparatistapolitikával és fegyveres felkeléssel próbálta megakadályozni a demokratikus reformokat. Az előrehaladó márciusi események ellentétben álltak a ő kívánságaikkal, ugyanis a lázadás éppenhogy felgyorsította a reformokat. A lázadás lecsendesítése után gyorsan bevezették a demokratikus reformokat Tibetben, megszüntették a feudális rendszert, valamint a vallás és a politika összefonódását. Ez egy nagy esemény Tibet társadalmának fejlődésében mind a kínai emberek felszabadítása, mind a világméretű emberi jogi mozgalom szempontjából. A demokratikus reformok bevezetése óta eltelt ötven évben Tibetben gyors gazdasági fejlődés, az emberek életszínvonalának gyors emelkedése, a hagyományos kultúra megfelelő védelme, a vallásszabadság tiszteletben tartása és egyéb hatalmas változások történtek minden szempontból. Mindennek utána lehet nézni a ,,Demokratikus Reformok Ötven Éve Tibetben'' című jelentésben, amelyet az Államtanács Információs Osztálya bocsátott ki nemrég.

A dalai-klikk külföldi erők támogatásával zendülést tervelt ki és bujtott fel Lhászában március 14-ére, ezzel nagy veszteségeket okozva a tibetieknek. Ez azonban nem hátráltathatja Tibet fejlődését. Tibet minden etnikai csoportjának támogatásával rövid időn belül elfojtottuk a zendülést, így visszatért Tibetbe a társadalmi rend. Ebben az évben van a dalai-klikk fegyveres felkelésének ötvenedik évfordulója. A dalai-klikk és külföldi erők ezt kihasználva újból megkíséreltek bajt okozni Tibetben, de ezúttal sem sikerült.

 

Tibet jelenleg stabil és fejlődik

Zhu Weiqun: Tibetben jelenleg nagyon jó a helyzet: a politika és a társadalom stabil, a gazdaság növekszik. Közzéteszem a legfrissebb adatokat. 2008-ban Tibet GDP-je 10% fölött volt, az azelőtti év ugyanazon szakaszával összehasonlítva ez kétszámjegyű növekedést jelent 16 egymást követő évre vetítve. A gazdák és pásztorok egy főre eső bevétele évről-évre 13,9%-kal nőtt, ez kétszámjegyű növekedést jelent hét egymást követő év után, míg az egy főre eső bevétel a városi lakosság esetében 12%-kal nőtt, szintén kétszámjegyű növekedést produkálva az előző egymást követő hét évre vetítve.

 

Ez év első negyedévében Tibet GDP-je 7,3% fölött volt. A nemzetközi gazdasági válság visszaesést okozott az előző évhez képest, de még mindig magasabb a nemzetközi átlagnál. Az egy főre eső bevétel a vidéki lakosság körében 13,4%-kal növekedett. Tibet társadalmának nagy részét gazdák és pásztorok teszik ki, így az ő termelésük és életkörülményeik közvetlenül jelzik munkánk sikeres vagy sikertelen voltát, ezért fordítunk fokozott figyelmet a vidéki lakosság GDP-jére.

 

Tibet idegenforgalma visszaesett a március 14-ei lhászai zendülés után. A zendülés után erőfeszítéseket tettünk a kül-és belföldi turizmus fellendítesére, jó eredménnyel. Ez év januártól májusig tartó időszakban 720.000 kül-és belföldi turista utazott Tibetbe, ez 7%-kal több, mint 2007. ugyanezen szakaszában. Ha 2008-cal hasonlítanám össze, a fejlődés nagyobbnak tűnik, mert abban évben viszonylag kevés túrsita utazott Tibetbe. Ezért egy átlagos évvel, a 2007-essel hasonlítottam össze.

 

Ma már Lhásza utcái ismét tele vannak turistákkal, az attrakciók szinte már nem is tartanak lépést létszámukkal.

 

Egyes vélemények szerint nem engedtük be a külföldi újságírókat Tibetbe és elnyomtuk a sajtószabadságot. Valójában már a zendülés után rögtön szerveztünk külföldi csoportokat Lhászába. Idén három csoport negyven külföldi újságíróval utazhatott Tibetbe turistaként.

 

A dalai-kikkel való konfliktusunk ötven éve, különös tekintettel a március 14-ei lhászai zendülésre, ismét csak a Kínai Központi Kormány Tibeti Autonóm Régióban gyakorolt politikájának helyességét bizonyítj, valamint azt, hogy a tibeti emberek többsége támogatja a kínai kormányt.Tibeti etnikai kisebbségi szervezetek állnak szigorú tesztek elébe. Lojálisak pártunkhoz és népünkhöz, akárcsak maguk a szerzetesek, apácák, kolostorok többsége.

 

A dalai klikk és külföldi erők mindent megtesznek, hogy elhitessék a nyilvánossággal, hogy a tibeti nép és buddhista hívők ellenállnak a kínai kormánynak. Ez nem így van! Bízunk Tibet jövőjében, mert a tömegek támogatását élvezzük.
A Dalai Láma nem beszél őszintén a kínai kormánnyal.

Albán újságíró: A Dalai Láma azt mondta, tárgyalni akar a kínai kormánnyal. Kizárják-e Önök ezt a lehetőséget?
Zhu Weiqun: A központi kormányzat állásfoglalása szilárd és világos a Dalai Lámával való tárgyalásokról és megvannak az alapelveink ebben az ügyben. Azonban a Dalai Láma úgy álcázza szeparatista tevékenységét, hogy becsapja a világ közvéleményét. Folyamatosan változtatja álláspontját. Nem hiteles. Az alábbiakban megvilágítom a hátterét a Dalai Láma és a kínai kormány közötti kapcsolatfelvételnek és megbeszéléseknek.

A Dalai Láma az 1970-es évek végén, a reformok és megnyílás kezdetekor vette fel a kapcsolatot a kínai kormánnyal. A kínai kormány adott neki egy lehetőséget, hogy térjen vissza a helyes útra. Magas rangú kínai kormányhivatalnokok vették fel a kapcsolatot a Dalai Láma rokonaival és személyes képviselőivel. De a Dalai Láma nem volt hajlandó kijavítani a hibákat, sőt, követeléseket támasztott a kínai kormánnyal szemben például nagyobb Tibet, magasabb szintű autonómia, amelyek a jövő Tajvanjának elszakadási nyilatkozatát készítették volna elő, és amelyeket a kínai vezetők, köztük Deng Xiaoping visszautasítottak. A Dalai Láma képviselői maguk is szeperatista tevékenységet folytattak, közleményeket vittek Tibetbe a kínai kormány által szervezett látogatásaik alkalmával. Az autonóm terület helyi képviselőit destruktív tettekre uszították. Ők a tibeti instabilitás okai. A pekingi  úgynevezett június 4-ei megmozdulás, az 1989-es szovjet változások, és az 1990-es kelet-európai változások idején a Dalai Láma úgy gondolta, itt az ideje Tibet elszakításának Kínától, ezért megszakította a tárgyalásokat az instabil kínai kormánnyal. Megkértük magát Zhao Pochut, a Kínai Buddhista Szövetség elnökét, hogy ő hívja meg a Dalai Lámát a X. Pancsen Lámára emléktalálkozójára, de ez is eredménytelen volt. 1993-ban hivatalosan megtagadta a tárgyalások folytatását. De aztán kiderült, hogy a kínai vezetés nem bukik meg és nem is fullad káoszba. A Dalai Lámának szembesülnie kell az igazsággal és újrakezdeni a kínai kormánnyal való kapcsolatfelvételt. A kínai kormány toleráns, mint mindig, ezért 2002-ben újrakezdtük a tárgyalásokat, kilenc megbeszélést folytattunk le 2008. A dalai-klikk szeparatista követeléseit elutasítottuk, köztük a tavaly novemberi  úgynevezett ,,Tibeti Nép Memorandumát'', és kritikával illettük ezt, ami annyira kétségbe ejtette őket, hogy a Dalai Láma ismét megállította a tárgyalásokat. Ha végignéznek a történelem eme részén, objektíven megállapíthatják, hogy a kínai kormány mindent megtett, hogy a maga oldalára állítsa a Dalai Lámát. A Dalai Láma azonban nem mutatott felénk őszinteséget, és másodszor is bezárta előttünk a kaput. Mostanában a dalai-klikk azt terjeszti, hogy tárgyalni akar a kínai kormánnyal, de mi nem vagyunk erre hajlandóak. Ez hazugság. Először is, a novemberi tárgyalások a Dalai Láma miatt rekedtek meg, nem miattunk. A központi kormányzat állásfoglalása szilárd és világos a Dalai Lámával való tárgyalásokról, az ajtó mindig nyitva áll. A Dalai Láma képviselői szemtől szembeni tárgyalást követelnek. Ilyen tárgyalás szakadt meg tavaly novemberben Indiában, ez világszerte köztudott. Ha valóban tárgyalni akarnak, nem kéne erre magyarázatot adni, és bocsánatot kérni a kínai kormánytól?

Másodszor, a Dalai Láma többször is nyilvánosan közölte, hogy a további tárgyalásoknak az úgynevezett ,,Tibeti Nép Memorandumán'' kell alapulnia, amelyet teljes egészében elutasítottunk. Ez őszinteség? Nem képesek megvizsgálni a jelenlegi szituációt és saját helyzetüket.

Harmadszor a kínai kormánynak megvan a biztos és hatékony módja a Dalai Lámával való kapcsolattartásra. Azonban a Dalai Lámától semmilyen visszajelzést nem kaptunk ezen az úton. Ehelyett idegen médiának adja elő álláspontját, és ezt nem tekinthetjük másnak, mint politikai shownak.

Tehát ha a Dalai Láma még mindig tárgyalni szeretne Kínával, egyenes módon kell fellépnie. A Dalai Láma alaposan gondoljon át mindent újra és javítsa ki, amit elrontott.

Bolgár újságíró: A tibeti gazdasági fejlődés és életszínvonal emelkedés köztudott. De a kulcskérdés a helyi kultúra és vallási hagyomány. Hogy tervezi a kínai kormány új kapcsolatok kiépítését a Dalai Lámával és a tibeti néppel?

Zhu Weiqun: A Dalai Láma politikája sok éven át arra irányult, hogy becsapja a világot azáltal, hogy magát a tibeti ,,nép, kultúra és vallás'' képviselőjének állítja be, de mi (nemcsak a Kínai Kommunista Párt és a kínai kormány, hanem a tibeti emberek is, nemzetiségtől függetlenül) nem osztjuk ezt a véleményt. Kína és a dalai-klikk közötti ellentét nem etnikai, kulturális vagy vallási probléma, hanem Kína egységének vagy szétszakításának problémája, illetve Tibet stabilitásának vagy zavargások áldozatául esésének problémája. Kína népe 56 etnikumból tevődik össze. A tibeti ezek közül az egyik. Minden egyes etnikai csoport kultúrája 1,3 milliárd kínai közösen védett és dédelgetett kincse. Kínában hat nagyobb vallás van. A tibeti buddhizmus a buddhizmus egy ága. Természetesen ez is a törvényeink védelme alatt áll, ahogy minden más vallás. A központi és a tibeti regionális kormányzat sokkal járult hozzá a tibeti kultúra védelméhez és megőrzéséhez. Nem is beszélek a részletekről, úgyis Csinghaj tartományba készültök. Ott láthatják, mennyi mindent tettünk a tibeti kultúra és vallás megőrzése végett. Kormányunk és a Dalai Láma közötti konfliktus Tibet mint önálló ország körül forog. Mi azt állítjuk, hogy Tibet mindig is Kína része volt és a is marad, míg a dalai-klikk minden követ megmozgat, hogy ezt tagadja. A dalai-klikk minden eszközzel próbál zavargásokat kelteni Tibetben, különös tekintettel a március 14-ei lhászai zendülésre, amikor is az egész világ tanúja volt annak, hogy a dalai-klikk micsoda zűrzavart okozott Tibetben, valamint bojkottálta a pekingi olimpiát. Mi azonban szeretnénk továbbra is biztosítani Tibet stabilitását és az ott élő valamennyi etnikai csoport alapvető érdekeit.

Számos külföldi barátunk tévesen úgy véli, hogy a Dalai Láma egyenlő a tibeti néppel, noha valójában ez nincs így. Én közvetlenül a március 14-ei lhászai zendülés után érkeztem Tibetbe, és azóta sokat jártam ott az utóbbi két évben, és azt láttam, hogy az emberek, nemzetiségtől függetlenül és a helyi szervezetek is mind a Dalai Láma szeparatizmusa ellen vannak. A rendőrség nagy részét tibetiek teszik ki, akiknek sok tibeti önként segített elfogni a bűnözőket. El sem tudjuk képzelni, hogy lehetne megállítani egy ilyen incidenst a helyi lakosság és szervezetek támogatása nélkül. Szóval nem igaz az, hogy az egyik oldalon a kínai kormány áll, a másikon pedig a tibetiek és a Dalai Láma, mert valójában a kínai nép, beleértve a tibetieket is, áll az egyik oldalon és a másikon a Dalai Láma. Ez a kapcsolat egy módon folytatódhat, éspedig úgy, hogy a Dalai Láma alaposan gondoljon át mindent újra és javítsa ki, amit elrontott a szakadár akcióival és térjen vissza a hazafias útra. De úgy tűnik, a Dalai Láma erre mind ez idáig nem hajlandó.

A végén ki is hazudik?
Zhu Weiqun: Ha nincs több kérdés, remélem, számíthatok üzenetekre önöktől. A 2009. márciusi második ülésen drámai esemény történt. Külügyminiszterünk, Yang Jiechi egy újságíró kérdésére válaszolva kritizálta a Dalai Láma azon próbálkozását, hogy a kínai hadsereget elirányítsa Tibetből és kiűzzön olyan, más nemzetiségű embereket, akik generációk óta ott élnek. A Dalai Láma erre a ,,tibeti felkelés ötvenedik évfordulójára tartott'' március 10-ei dharamszalai sajtókonferencián a következőképp reagált: ,,Soha nem mondtam, hogy a hadseregnek el kellene hagynia Tibetet. Azt sem mondtam, hogy a más nemzetiségűeknek el kellene hagynia Tibetet.'' Aztán megkérte a jelen lévő újságírókat, hogy ,,kérdezzék meg a külügyminisztert, mikor mondtam én ilyet.'' Utána bírálta a külügyminiszterünket, így: ,,Vagy mérgében mondta ezt, vagy hazudik. Bizonyítania kell, amit állított.'' Ez nagyon súlyos sértés a Dalai Lámától, aki egy befolyásos személy a nyugati világban, hogy hazugnak nevezte a kínai külügyminisztert. Ezzel a problémával kapcsolatosan miniszterelnökünk, Wen Jiabao adott választ. Wen miniszterelnök így válaszolt az újságírónak március 13-án: ,,Ezt a Tibet Ötpontos Béketerve című dokumentumban lehet ellenőrizni, amit 1987-ben az USÁ-ban publikált a Dalai Láma és a Hét Új Javaslatban, amit a franciaországi Strasbourgban publikált 1988-ban. Itt írta, hogy a kínai csapatok hagyják el Tibetet, ne engedjék a han népesség betelepedését a tibeti területekre, illetve a már ott levők menjenek el. Itt van feketén-fehéren, helyesbíteni lehet, de tagadni nem.'' Meg is kerestük az általa mondott dokumentunokat, és most megkérem tolmácsunkat, hogy közvetlenül az angol eredetit, olvassa fel, amit a Dalai Láma maga adott ki.

,,A béke megszilárdításának Tibetben az a feltétele, hogy a kínai katonai egységeket és hadi berendezéseket vonják ki az országból.''
,,Csak a kínai csapatok kivonása indíthatja el a megbékélés valódi folyamatát.''
,,A csapatok kivonása egy szükséges jelzés ahhoz, hogy a jövőben tartalmas kapcsolat alakuljon ki  a kínaiak és a tibetiek között, a bizalomra és a barátságra alapozva.''
,,Ahhoz, hogy a tibetiek mint nép életben maradjanak, fontos, hogy a népességáramlás megszűnjön és a kínai telepesek hazatérjenek Kínába.''
Sok ehhez hasonló van még ebben a két dokumentumban.
Erre még nem válaszolt a Dalai Láma. Szóval itt a probléma, a végén ki is hazudik? Kedves barátaim, én is voltam újságíró, és egy újságírónak az az alapelve, hogy ki kell deríteni az igazságot. Önökön a sor, hogy feltegyék helyettem a kérdést: ,,Dalai Láma, beszélt-e ön erről? Ki hazudik, a kínai külügyminiszter, vagy ön, saját maga?''
Várjuk a válaszaikat.