Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

A kölcsönkenyér visszajár Hszincsiangban

2009. augusztus 8./Friends of Tibet/TibetPress

2009. július 29.
Hszincsiang (Kelet-Turkesztán) Kasmír és Jammu ladak-i részével határos. Annak az ősi kereskedelmi útnak a maradványa, amely összekötötte Indiát a mesés Selyemúttal, Lehből vezetett Kashgarba és Khotánba a legendás Karakorum Hágón át. Ez volt az az út, amelyen öszvérszekerekkel hozták az értékes pashmot Indiába, Kasmírba, ahol a kiváló kendőket szövik. A virágzó Ladakh Királyság századokon keresztül zsíros adókat szedett az úton elhaladó kereskedőktől. Ladak hanyatlása akkor kezdődött el, amikor a nagy Sengge Namgyal ladaki király a kasmíri földesúrral való viszálya során blokádot rendelt el a völgyből érkező kereskedelemre. Az volt a szándéka, hogy a pashminakendő-ipar megbénításával gazdaságilag meggyengíti Kasmírt. A kereskedők felfedeztek egy másik utat, amely Pandzsábot Tibettel és Hszincsianggal köti össze, Shipki Lán (ma Himacsal Pradesh része) keresztül. Ez a szövödéket a pandzsáb településekre például Ludhjána vonzotta, amelyek fejlődni kezdtek. Indiának történelmileg sok más kapcsolata is volt Hszincsianggal. Ezek azonban 1949-ben megszakadtak, amikor Kína annektálta Hszincsiangot és Tibetet, miután a kommunisták hatalomra jutottak Pekingben.

Ahogy Tibet, úgy Hszincsiang kapcsolata Kínával sem volt problémamentes. A kínai uralom ereje a központi hatalom erősödésével-gyengülésével párhuzamosan nőtt, illetve hanyatlott. Miután 1912-ben Szun Jat-szen kikiáltotta a köztársaságot, a meggyengült Kína minden hatalmát elvesztette Tibetben és Hszincsiangban. A kínai helyőrségeket kivezették és a helyi vezetőség átvette a teljes hatalmat. Csang Kaj-sek főparancsnok uralma alatt megpróbálta megerősíteni a kínai hatalmat, ám ez nem sikerült. Míg Tibet szilárdan a buddhista teokrácia uralma alatt állt, Hszincsiang hadurak uralma alá került egészen 1941-ig, amikor egy renegát kínai Kuomintang-tábornok vált hadúrrá. Sheng Tsi Tsai egy szovjet köztársaságot hozott létre a moszkvai Komintern vezetése alatt. Az oroszok bevonultak. Saját kezükbe vették a nemzetközi kapcsolatokat és kereskedelmet. Ennek következményei Indiára is kihatottak, mert a brit egységek kivonultak a ladak-i határra, Aksai Chinbe, hogy védekezőegységet hozzanak létre.

1949-ben Sztálin átadta Hszincsiangot a Mao Ce-tung által újonnan létrehozott Kínai Népköztársaságnak. 1949-ben Hszincsiang népességét szinte teljes mértékben különböző türk népcsoportok adták ki, amelyek közül a legnagyobb az ujgur volt. A han kínai lakosság csak 6%-ot tett ki. A Peking által szentesített és támogatott folytonos bevándorlásnak köszönhetően ez az arány mára majdnem 48%-ra nőtt. Legtöbbjük Ürümcsiben, Hszincsiang fővárosában él, ahol a lakosság 80%-a han kínai. A Khotan-Kashgar vonal alatt fekvő területen még mindig az ujgurok vannak többségben. Ez az a terület, amely Indiával határos.

Az utóbbi években az indiai kormány elég aktívan tevékenykedett Ladak-ban. Elkezdődött a Lehet Nubrán keresztül a távoli Daulet Beg Oldi-val összekötő autózható út megépítése. Újra üzembe helyezték a  Daulet Beg Oldi-i repülőteret a légierő növelése végett.  Daulet Beg Oldi a Karakorum Hágóra néz, amelyen át autózható út vezet Kashgar és Khotan felé. Talán azt remélik, hogy egy nap majd modern karavánok járják majd ezeket az utakat és visszaállnak a megszűnt gazdasági kapcsolatok Hszincsianggal?

A cikk irója néhány évvel ezelőtt látogatott Hszincsiangba egy konferenciára, amelyet kínai hatóságok szerveztek Ürümcsiben. Ürümcsi ma egy modern és fejlett ipari város. A közvetlen közelben felvő régióban felfedezett gáz és olaj lendületet adott a terület fejlődésének. De sajnos a nyereség nincs egyenlően elosztva. Az ujgurok még mindig szegények és elnyomott helyzetben vannak. Az ujgurok általánosságban úgy vélik, hogy a kínai hasznosítják az ő nemzeti erőforrásaikat a han bevándorlók javára. A nyüzsgő ősi piactéren a eladók elég nyíltan és hangosan számoltak be erről az érzésükről. Sok ujgur beszél némileg urduul a karakorumi országút felújítása alatt kialakult újkeletű pakisztáni kapcsolatoknak köszönhetően. Ürümcsiben sok étterem pakisztáni ételek kínálatával hirdeti magát.

Van más, nem szándékos, de kétségtelenül bontakozó kapcsolat is Pakisztánnal. Ismert pakisztáni szervezetek, mint a Lashkar-e-Toiba és a Jamaat ul Dawa nem kevesebb, mint négyezer ujgurt képzett ki arra, hogy hazájukban szent háborút vívjanak. Noha tudnak ezekről a kapcsolatokról ezekkel a szervezetekkel, a kínaiak mégis modern, hadifontosságú fegyverekkel támogatják Pakisztánt. Az Indiára kilőtt rakéták jól megállapíthatóan kínai eredetűek. A nukleáris fegyvereket is kínaiak tervezhették. Tekintve, hogy a rakétákat bárhova kilőhetik, a kínaiak ma már ugyanúgy félnek a dzsihádisták hatalomátvételétől Pakisztánban, mint India vagy az Amerikai Egyesült Államok. Ennyit a kínaiak előrelátásáról.

Ürümcsiből Kashgarba akartunk utazni autóval. De ejteni kellett ezt a tervet, mert a lázadók elzárták az utat. A kínaiak az ujgur lázadóknak az Al Kaidával való kapcsolatait kutatják. De nem helyes az összes ujgur nacionalistát egy kalap alá venni. A Kelet Turkesztáni Szabadság Mozgalom szerint a valaha szovjet ellenőrzés alatt álló Afganisztánban dúló háborút egy tengely irányítja, amely Amerikából, Szaúd-Arábiából, Pakisztánból és Kínából áll. Ez a tengely Törökország érzékeny pontjai ellen is támadást indított a Szovjetunió fennállása idején. Ennek a szentségtelen szövetségnek a következménye a törökországi wahabista iszlám mozgalom létrejötte, amely eddig legnagyobb részben szufi hagyományokon alapult. Ha az, amivel a kínaiak vádolják az Al Kaidát, igaz, ez csak annak az esete, hogy kölcsönkenyér visszajár.

Akármi is az ujgurok kínaellenességének oka, az biztos, hogy ez jó lecke a kínaiak számára. Egyedül a gazdasági fejlődés nem feltétlenül vált ki baráti érzelmeket. A történelmet nem lehet mellőzni újraírásával, porték festésével, elkendőzni pénzzel és bevásárlóközpontokkal. A demokrácia arra jó, hogy különböző etnikumú és kultúrájú emberek egy egység részeként tekintsenek egymásra. Nem valószínű azonban, hogy Kínába a közeljövőben jön el a demokrácia, így Hszincsiang a továbbiakban is nyugtalan hely lesz.
Mohan Guruswamy
Alternatív Politika Központ, Új-Delhi

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb