A klímaváltozás egyik legnagyobb vesztese a Tibeti fennsík

2019. december 13./Buddafm.hu/TibetPress

eredeti cikk

A klímaváltozás hatásait világszerte érezni, abban azonban vannak eltérések, hogy ki mennyire tapasztalja azt. Jellemzően a legszegényebb néprétegeket érinti legsúlyosabban, míg a tehetősebbeknek (akik kezében a megoldás van) gyakran sokkal több idő kell a „felébredéshez”.

A földrajzi viszonyok is nagy szerepet játszanak abban, hogy kinek mennyire nyilvánvaló: a civilizációt és ezzel együtt mindent, amit természetesnek gondolunk, közelgő katasztrófa fenyegeti. A világ harmadik pólusának is nevezett Tibeti fennsík minden szempontból a leginkább ki van téve a globális felmelegedés káros hatásainak. Egyfelől népessége kimondottan szegénynek mondható, másfelől törékeny ökoszisztémája teljesen felborulni látszik a rohamos felmelegedés következtében.

 

Eklatáns példája ennek a jelenségnek a vicces nevű, ám rémisztő helyzetben lévő Komic faluja, melyet a helyiek a világ legmagasabban fekvő, autóval is megközelíthető településeként tartanak számon. A 130 lelket számláló falu 4 587 méter magasan fekszik India Himalchal Pradesh tartományában, Tibet szomszédságában. Az itt élő tibeti, vadzsrajána buddhista lakosság főleg földművelésből él, mely sosem volt könnyű kenyér, de eddig legalább adtak valamennyi vizet a gleccserek és az évente hat hónapig megbízhatóan jelen lévő masszív hótakaró. Most ez is megváltozik. A környező, korábban hófehér hegyek ma barnállanak, az emberek isteni közbeavatkozásért imádkoznak.

A Tibeti fennsík a világ legszárazabb helyeinek egyike. Hideg sivatag, mely egyúttal közel 46 000 gleccser otthona is. A világ harmadik pólusának azért hívják, mert a sarki régiók után itt található a legnagyobb tömegű fagyott víz. Ezek a gleccserek táplálják a világ legnagyobb folyói közül hármat: a Gangeszt, a Mekongot és a Jangcét. E három folyó együtt a világ népességének egyharmadának a vízellátását biztosítja.

 

Az utóbbi 50 évben a Tibeti fennsík hőmérséklete 1,3 Celsius fokkal emelkedett, mely háromszorosa a globális átlagnak. A gleccserek ennek következtében visszahúzódnak, az állandóan fagyott talaj felenged, a rétek elszáradnak, helyüket a sivatag veszi át. Egyes tanulmányok azt jósolják, hogy 2050-re a gleccserek kétharmada odalesz. A legtöbb tudós egyetért, hogy a legoptimistább jóslatok is csak akkor működnének, ha sikerülne betartani a globális klímaegyezményben vállalt 1,5 százalékos maximális hőmérséklet-növekedést, amire azonban az általános konszenzus szerint már szinte semmi esély sincs. A Himalája teljes hótakarójának talán már a század vége előtt búcsút mondhatunk.