Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

A Kínával való holtpont még a Dalai Láma türelmét is kikezdi/Impasse with China erodes Dalai Lama's patience

2009. június 15./Christian Science Monitor/TibetPress

2009. június 10.
Impasse with China erodes Dalai Lama's patience
A Dalai Láma európai körútja során együttérzésről beszélt, ugyanakkor hangot adott feszültségének Peking ,,hazugságai és képmutatása'' miatt.

Párizs- Kína dühös kritikái az európai országok felé a Dalai Láma fogadását illetően nem ingatták meg a száműzött tibeti vallási vezető népszerűségét. Az európai politikusok szintén biztosítják számára a nyilvánosságot továbbra is.

Európai látogatása során, amely hétfőn Párizsban ért véget, a Dalai Láma újból, még sürgetőbben segítséget kért, valamint szakítást jelentett be a több évtizede tartó, ,,tartsuk oda a másik arcunkat is'' politikával. Ezt a változást a tavalyi tibeti tüntetéseket és a szerzetesek felkelését követő kínai szankciók eredményezték.

A Dalai Lámát nem fogadnák szívesen Tibet fővárosában, Lhászában, de számos európai város díszpolgárává avatta. Róma és Velence februárban adományozta neki ezt a címet, Varsó júliusban fogja. Vasárnap Párizs díszpolgárává avatták.

A Tibetet támogató csoportok az egységes és következetes európai politika hiánya miatt aggódnak. Egy 2007-es szavazás alapján az európaiak körében a Dalai Láma a világ vezetői közül a legnépszerűbb. Azután majdnem a harmadik helyre esett vissza Barack Obama miatt. (A második helyet Angela Merkel német kancellár foglalja el).  

Az európai meleg fogadtatás ellenére Kína intenzív becsmérlő- és elszigetelőkampánya láthatóan megijesztett néhány európai politikust.

Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök találkozott a Dalai Lámával, annak ellenére, hogy hivatalos figyelmeztetést kapott Kínától, melynek keretében felszólították, hogy ,,konkrét tettekkel hozza rendbe, amit a Tibet-ügy kapcsán elrontott.'' Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök azonban az utolsó pillanatban lemondta a találkozót a Dalai Lamával, felelőtlen kockázatvállalásnak minősítve azt. Helyette a holland külügyminiszter találkozott vele egy hágai templomban. Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház demokrata párti elnöke, legújabb pekingi útja során találkozott Wu Bangguo kínai házelnökkel, aki tájékoztatta, hogy Tajvan és Tibet a kínai-amerikai kapcsolatok két legérzékenyebb pontja.

A hetvennegyedik születésnapját júliusban ünneplő Dalai Lámának egyre több kihívással kell szembesülnie. A tibeti fiatalok körében egyre nő az erőszakmentességet és békét hirdető politikával szembeni türelmetlenség, amióta tavaly Tibetbe kínai katonai erők törtek be. A kínai hatóságok azt fontolgatják, hogy új Dalai Lámát választanak. Hosszútávú megfigyelők úgy látják, hogy a Dalai Láma újabban nyíltan kihívja a kínai vezetést, amely az ő álláspontja szerint nem járt el jóhiszeműen. "Kivárják a halálomat'' fogalmazott a Dalai Láma.

Legújabb európai körútján a Dalai Láma hatalmas tömegeknek tartott előadást "Együttérzés nehéz időkben'' címmel. A sajtó előtt azonban nyersen ,,földi pokolnak'' értékelte a tibeti körülményeket és a kínaiak hivatalos eljárásának "kegyetlenségéről'' beszélt. Megismételte, amit februárban Rómában állított: "A tibeti történelem legsötétebb korszakát éljük.'' Michael Davis, a Hongkongi Egyetem jogi professzora, aki hosszabb időn át követte a Tibet-ügyet, azt mondja, ez az élesebb hangnem a frusztráció következménye. "Sem Tibet, sem a Dalai Láma, sem a száműzött tibetiek semmit sem értek el erőfeszítéseikkel.'' mondja Davis professzor. "Bizonyossá vált, hogy a Dalai Láma többéves próbálkozása egy együttműködőbb légkör megteremtésére hiábavaló volt.''

Vasárnap, Párizsban, 4500 ember előtt a Dalai Láma vidámnak és nyugodtnak tűnt. Azt tanította, hogy kell az embereknek ugyanolyan feltétel nélkül együttérezniük egymással, mint egy anyának gyermekével. Kiemelte a "szekuláris etika'' fontosságát- a jóság és a jó cselekedetek egy egyetemes minőség, amely nem csak vallásgyakorlás útján  lehet megvalósítani. Végül azt mondta: "A XX. és a XXI. század a legfontosabb időszak az emberiség történelmében. Felelősségünk, hogy egyetemessé tegyük az együttérzést. Sok múlik az egyéneken.''

Amikor viszont a riporterek Kínáról és Tibetről kérdezték, ezt mondta: "A kínaiak arra játszanak, hogy már öreg vagyok. Kivárják a halálomat. Kevés reményt fűzök ahhoz, hogy tárgyalással elérjünk valamiféle megoldást. Nem bízom igazán a kínai kormányban, mert az egész kommunista politikai rendszer hazugságon és képmutatáson alapul. A helyi vezetők hazudnak a regionális vezetőknek, akik hazudnak Pekingnek, és aztán ezeket a hazugságokat terjesztik szét a világban.''

Pico Iyer, a "Nyitott Út: a Dalai Láma világ körüli útja'' szerzője, a a legújabb New York Review of Books egy cikkében azt írja: "Az utóbbi harmincnégy évben rendszeresen nap hallottam őt vagy beszéltem  vele. Úgy nőttem fel, hogy láttam őt mindennap imádkozni "kínai fivéreiért és nővéreiért'' és folyamatosan arra kérni tibeti honfitársait, hogy alakítsanak ki jó kapcsolatokat a kínaiakkal.'' De most "kitört belőle a türelmetlenség és csalódottság Pekinggel szemben.''

A ritka kínai támogatás
A Dalai Láma európai körútja során a Nyílt Alkotmányossági Kezdeményezés (Open Constititional Initiative) független kínai jogtudósai jelentést tettek közzé, amelyet Peking azon állítása ösztönzött, hogy a Dalai Láma a felelős a tavaly tavaszi tibeti erőszakos megmozdulásokért.

Lhászai és Gansui tényfeltáró körútja során azonban a csoport azzal szembesült, hogy a 2008 tavaszán történtekért Kína elnyomó politikája és a tibetiek marginalizációja a saját országukban és nem a Dalai Láma a felelős. "Noha csak egy hónapig készült a jelentés, érezhettük a társadalmi elégedetlenséget és haragot, amely társadalmi gyökereik bonyolultságából fakad.'' állítja a jelentés. Azt is mondja, hogy a 2008 március 14-ei lhászai erőszakos megmozdulás a "egy folyamatos stressz alatt lévő népnek a reakciója azokra a változásokra, amelyek az elmúlt évtizedekben érték őket.''

A londoni székhelyű Nemzetközi Kampány Tibetért képviseletében Kate Saunders azt nyilatkozta, hogy "egy kínai független csoport nyíltan vitatta az állam és az állami propaganda álláspontját. Ez nagyon bátor tett volt.''

Hatvan év száműzetésben
A Dalai Láma 1959-ben menekült el Tibetből, amikor világossá vált, hogy Mao Ce-tung teljesen átveszi az ellenőrzést a terület fölött és esetleg erőszakkal fogja őt eltávolítani. Ettől kezdve Indiában, Dharamsalában, az emigráns tibeti közösségben él, ahol kidolgozta a tibeti demokrácia, sőt, szekuláris kormányzat rendszerét. Fokozottan törekedett a kínai emberek megszólítására.

Az elmúlt tizenöt évben ugyanis Tibetet elárasztották a han kínaiak. Olyan félelmek jelentek meg, hogy elárasztják a himalájai királyságot, beolvasztják a tibeti kultúrát és betiltják a tibeti vallás szabad gyakorlását.

Vita az olimpián
A jelenlegi tendencia egyfajta "Alice Csodaországban'' aspektust hoz a Dalai Láma utazásaiba. A Dalai Láma az 1980-as évek második felétől kezdve folyamatosan azt állítja, hogy ő nem Tibet függetlenségéért küzd, hanem autonómiáról akar tárgyalásokat- ami egyébként Kína alkotmánya szerint  minden kisebbséget megillet.

Peking viszont azt állítja, hogy a Dalai Láma függetlenséget akar. Ráadásul Kína állítása szerint valamennyi vezető, aki találkozik a Dalai Lámával vagy fogadja őt, hozzájárul az ő "szakadár'' törekvéseihez.

Ez Párizs polgármesterét, Bertrand Delanoe-t a következő ingerült állításra sarkallta;
"Soha nem támogattam Tibet függetlenségét. Buddhista sem vagyok. Olyan pozícióm van, ami Párizs értékeihez és a saját meggyőződésemhez illik. Nem teszek úgy, mintha a világ ura lennék.'' A Dalai Láma európai körútjának a párizsi állomás volt a legkényesebb pontja. A francia-kínai kapcsolatok már ez előtt is sérültek, amikor tavaly az olimpiai fáklyát megtámadták, valamint amikor Nicolas Sarkozy az Európai Unió soros elnökeként találkozott a Dalai Lámával Lengyelországban. A Párizsból kiinduló, világméretűvé vált tiltakozás meggyőzőbb volt, mint Kína fényes megnyitóünnepsége és arra kényszerítette Pekinget, hogy tárgyalást kezdeményezzen a Dalai Láma emigráns indiai közösségével. Igaz, az olimpia elmúltával ezek a tárgyalások nem realizálódtak.

Az olimpia előtt Kína arra kérte az emigráns indiai közösséget, hogy készítse elő tárgyalási pontjait. Dharamsala ezt a "Tibeti Nép Valódi Autonómiájának Memeorandum''-ával teljesítette. Kína azonban gúny tárgyává tette ezt a memorandumot és kijelentette, csak a Dalai Láma szakadár tevékenységének korlátozásáról hajlandó tárgyalni. Az előkészítő találkozón nyomást gyakoroltak a Dalai Lámára, hogy intse türelemre az ötven évnyi patthelyzettel elégedetlen tibeti fiatalokat. Az emigránsok ennek ellenére kitartanak erőszakmentes "harmadik utuk'' mellett.

Kína folytatja a "szerzetesi ruhába öltözött farkasként'' emlegetett vezető elszigetelésére és démonizálására irányuló kampányát.

"Kína nem értékeli a tibeti memorandumot, vagy csak arra, hogy a Dalai Láma elleni kampányához felhasználja.'' mondja Davis, a hongkongi jogtudós. "Ez megcáfolja azt a terjedő szemléletet, hogy Kína jobban áll már hozzá a Dalai Lámával folytatott tárgyalásokhoz. Pedig ő az, akivel lehetne egy értelmes egyezséget kötni. Utána nem tudom, mi lesz.''
Robert Marquand

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb