A kínaiak katonákat küldenek Tibetbe

2008, március 20./Index/TibetPress

Csütörtök reggel egy órán keresztül bizonygatta a kínai kormány külföldi újságíróknak, hogy a Dalai Láma áll a tibeti zavargások mögött. Bizonyítékot azonban egyet sem mutattak be. Katonai hadoszlopok vonulnak a tartományba.
Az utolsó Tibetből tudósító nyugati újságíró a német Georg Blume volt. Őt szerdán utasították ki a kínai hatóságok, a rendőrök mondták neki, hogy ő az utolsó külföldi újságíró, aki a tartományban volt. Blume indulása előtt azt látta, hogy Lhásza, a tibeti főváros utcáin nagyon erős a rendőri készültség. A rendőrök házról-házra jártak, és átkutatták a gyanús emberek lakásait. Tibet határáról több helyről is megerősítették, hogy csütörtök reggel katonai csapatokat láttak a tartomány felé haladni.
A zavargások március 10-én törtek ki Tibetben, egy 1959-es felkelés évfordulóján. Buddhista szerzetesek vonultak akkor utcára, tiltakozva a kínai uralom ellen. Kína 1950-ben szállta meg a hegyvidéki tartományt. A Dalai Láma, az ország vallási és politikai vezetője 1959-ben menekült el, nyolcvanezer hívével együtt. A Dalai Láma udvara azóta észak-indiai Dharamszalában működik. A mostani zavargások alig fél évvel a pekingi olimpia előtt törtek ki. Az időzítés különösen kényelmetlen Kína számára, ám úgy tűnik, hogy a fokozott nemzetközi figyelem sem akadályozza meg a kormányt abban, hogy titokban és erőszakosan verjék le a tiltakozásokat.

Kínai források szerint alig két tucat embert tartóztattak le, de 170-en önként jelentkeztek a rendőrségen. Aki részt vett a zavargásokban és hétfőig feladja magát, az enyhébb büntetést kap, ígérik a hatóságok. Már a zavargások előtt is keményen büntették a tibeti függetlenségi jelképek - például zászló - vagy a dalai lámát idéző tárgyak birtoklását, az őt méltató szavak kimondását. 1990-ben például egy 13 éves apácát is börtönbe zártak, mert társaival a lámát méltató dalt énekelt. A kislány börtönben nőtt fel, és mivel nem volt hajlandó megtagadni a Dalai Lámát, több mint 20 évig lesz elzárva.
A kínai kormány azt állítja, hogy az erőszak mögött a Dalai Láma áll, aki emigrációjából szervezte az erőszakos cselekményeket, hogy az olimpia előtt lejárassa a pekingi vezetést. Ezt már több vezető kínai politikus is elmondta, Kína amerikai nagykövete is határozottan állította. Csütörtökön a kormány képviselői nemzetközi sajtótájékoztatón ismételte meg a vádat, ám az egyórás találkozó alatt egyetlen bizonyítékot sem mutattak be.

A Dalai Láma azt is felajánlotta, hogy kész fogadni kínai ellenőröket, akik átkutathatják irodáját és megvizsgálhatják székletét is, úgyse találhatnak semmit arra utalót, hogy ő erőszakos cselekményekre buzdított volna.
Jelezte továbbá, hogy kész elmenni Pekingbe tárgyalni a békés rendezésről. Utóbbi azt jelentené, hogy a kínai kormánynak valamilyen szinten legitim vezetőnek kellene elismernie őt, amit 1959 óta nem hajlandók megtenni. A pekingi külügyminisztérium azzal a feltétellel menne bele most a találkozóba, ha a láma lemondana Tibet függetlenségéről. A feltétel azért furcsa, mert a láma már évtizedek óta kinyilvánította ezt, és régóta azt ismétli, hogy az elszakadás nem lehet napirenden. Ő kulturális autonómiát akar Tibetben, elfogadva a kínai fennhatóságot. Ha a találkozó létrejönne, az mindenképpen nagy engedmény lenne Peking részéről.
A nyugati politikai vezetők békés rendezést követeltek Kínától, ám a hadosztályok Tibetbe küldése ennek ellentmondó fejlemény. Ennek ellenére nincs politikai akarat az augusztusi olimpia bojkottjára, bár az EU-s politikusok felvetették, hogy a megnyitó ünnepségre nem mennének el. Gordon Brown brit miniszterelnök pedig azt mondta, hogy májusban kész találkozni a Londonba látogató dalai lámával.

Bush elmegy az olimpiára
George Bush amerikai elnök a kínai hatóságok erőszakos tibeti fellépése ellenére elutazik a nyári olimpiára, közölte a Fehér Ház csütörtökön. A kínai hatósági tibeti fellépése nem ok arra, hogy Bush lemondja a pekingi olimpiára tervezett útját - mondta Dana Perino szóvivő. Az amerikai elnök álláspontja az, hogy "az olimpiának a sportolókról kell szólnia, nem feltétlenül a politikáról".
Mindeközben ismét visszafogottságra hívta fel Kínát Tibettel kapcsolatban az amerikai külügyminiszter. Condoleezza Rice telefonon tárgyalt a kínai külügyminiszterrel, Jang Csie-csével (Yang Jiechi). Az amerikai diplomácia vezetője "nagyon határozottan megismételte" az amerikai álláspontot, hogy Kína tanúsítson visszafogottságot a tüntetőkkel szemben. Emellett felszólította Pekinget, hogy kezdjen párbeszédet a Dalai Lámával.
http://tibetfreedom.wordpress.com/2008/03/18/photos-provide-the-real-picture-on-tibet-violence/