A kínai Pancsen Láma nyilvános megjelenése

2008. február 2./Peking/AP/TibetPress

Peking – A 17 éves fiú, akit Kína választott a Pancsen Láma reinkarnációjául – a Pancsen Láma a tibeti buddhizmus második legjelentősebb alakja – támogatásáról biztosította a Kommunista Pártot egyik közszereplése alkalmával – jelentette az állami média.

A Xinhua Hírügynökség értesülései szerint Gyaltsen Norbu csütörtökön „hivatalos látogatást” tett Kína vezető törvényhozójánál, Wu Bangguonál a pekingi Great Hall of People épületében, a kínai törvényhozás székhelyén.

A találkozó oka nem volt rögtön egyértelmű, de mindenesetre fokozott érzékenységgel kezelték, hiszen közeleg a nyári pekingi olimpia, melynek kapcsán Kínát állandó kritikával illetik, hogy felforgatja a tibeti buddhista kultúrát, és egyre megerősíti a pekingi hatalmat a himalájai régióban.

Norbu „megfogadta, hogy támogatja a (Kínai Kommunista Párt) vezetőségét, és fokozottabb vallási munkája révén, melynek célja a kínai szocialista társadalom elfogadtatása, jobban hozzájárul majd a tibeti gazdaság és a társadalmi harmónia működéséhez” – közölte a Xinhua. Wu biztatta Norbut, hogy „vállalja a felelősséget Kína újraegyesítéséért és tegyen minél többet az ország előnyére” – állt a cikkben.

1995. májusában a Dalai Láma, Tibet száműzetésben élő vallási vezetője, a hatéves Gendun Choekyi Nyimát jelölte ki XI. Pancsen Lámának. Ezután nem sokkal a fiú és családja eltűnt, és azóta se hallott róluk senki. Pár hónappal később Peking Norbut nevezte ki XI. Pancsen Lámának. Emberi jogi csoportok szerint Nyimát (18) háziőrizetben tartják, ezt a vádat azonban a kínaiak tagadják. A kínaiak azt állítják, hogy a fiú és családja egy titkos helyen tartózkodik saját védelmük érdekében.

Az emberi jogi csoportok és a tibeti menekültek a hamarosan elérkező olimpiai játékokat (augusztus 8-24.) platformként fogják felhasználni ügyük támogatása érdekében.

Károly herceg, a brit trón örököse, kijelentette, kihagyja az olimpiát, hogy ezzel is kifejezze a Dalai Láma iránti támogató szándékát, aki 1959-ben, egy levert Kína-ellenes forradalom után menekült Indiába.

Számos tibeti állítja, hogy területük független volt, mikor 1950-ben a kommunista csapatok betörtek az országba. A Dalai Láma a mai napig autonómiáért küzd, hogy így óvja az ottani kultúrát. Peking ellenben azt állítja, hogy Tibet évszázadok óta Kína része volt, és azzal vádolja a Dalai Lámát, hogy Tibet elszakadásáért küzd. A Tibetet támogató csoportok szerint a Dalai Láma az olimpiai játékok alatt a békés tiltakozást támogatja, hogy így hívják fel a kínai lakosság figyelmét a kormány politikájára. A 72 éves Béke Nobel-díjas vallási vezető azt modja, a régió tradicionális buddhista kultúrája lassan eltűnik.