Az Ogilvy Group China és a Millward Brown ACSR China által végzett tanulmány a fogyasztói kultúra szemszögéből veszi vizsgálatba a kínai nacionalizmust. A kutatás azokon az adatokon alapszik, melyeket a 2008-as pekingi olimpia által kiváltott események során gyűjtöttek, valamint kitérnek az internet szerepére is a nacionalista érzelmek terjesztését illetően.

A kutatás folyamán kilencszáz 16 és 45 év közötti kínai állampolgárt kérdeztek, s ez alapján azt mutatták ki, hogy az internet a leglényegesebb forrás, ahonnan az értesüléseket szerzik az emberek a külföldi márkák és vállalatok (mint például a Carrefour és a CNN) ellen irányuló legújabb megmozdulásokról. Ugyancsak szóba került egy az interneten megrendezésre került eseményen való részvétel, a válaszadók kétharmada vett részt a nacionalista „I heart China” MSN-en terjesztett kampányán, még a nagy felháborodások ideje alatt.

A tanulmány szerint a „nacionalista-láz” idején, a kínai márkák növekvő népszerűségnek örvendtek a vásárlók között. Mikor említésre kerültek a közelmúltbeli nacionalista tevékenységek, megkérdezték a résztvevőktől, hogy mely márkákat részesítenék előnyben a jövőben, s a válaszolók egy része igen kevés érdeklődést mutatott a Carrefour és a Louis Vuitton márkák iránt, ezeknek 7-8 százalékkal kisebb a népszerűsége, mint a hasonló cégeknek, amelyek nem keveredtek bele az ügybe. Ez alatt ugyancsak 7-8 százalékkal nőtt a kínai bőrápolási termékek eladása, ilyen márka például a Dabao és a T-Joy.

Legelőször Pekingben, a Nemzetközi Kiállító Központhoz közeli Carrefour üzletben tapasztalták napokon keresztül az üres, vásárlóktól mentes üzlethelyiséget, miután napvilágot látott egy széles körökben terjedő SMS, melyben arra kérnek mindenkit, hogy bojkottálják ezt a francia „kiskereskedelmi szörnyeteget”.

Ám amíg a kínai vásárlók elvileg a kínai termékeket vették pártfogásba (84 százalékuk tett rá esküt hogy növelni fogja a hazai márkák fogyasztását) a tanulmány azt mutatja ki, hogy fontosabb tényező a minőség és az ár, mint a nemzeti eredet. Legfőképpen a drágább árucikkek körében részesítik előnyben a külföldi márkákat. Bizonyos árucikkek eredetének ismerete is ingadozónak bizonyult, 26 százalék azt gondolta, hogy az Olay kínai márka.

Olyan esetek is voltak, amikor egyes márkacégek próbálták felhasználni ezt a nacionalizmust. Ez viszont a visszájára is elsülhet. Például szolgál erre az Adidas esete, amikor a nemzeti zászlót akarták felhasználni termékeiken, de ez a termékek visszavonását idézte elő, mivel márciusban tüntetést is rendeztek ellenük.

Kínai újságírók és vásárlók emelték fel hangjukat a nemzeti zászlójuk védelmében, röviddel az után, hogy megjelent egy cikk a hongkongi Mingpao napilapban, melyben azt írták, hogy az Adidas feltehetőleg megsértette a kínai törvényeket, mivel az tiltja, a nemzeti zászló kereskedelmi forgalomba hozatalát. Az újság indítványozott egy kutatást az újságírók között Shanghaiban, Shenzenben és Chengduban, miszerint nézzenek utána, hogy áruba bocsájtották-e ezeket a törvénysértő termékeket Kínában. Mindössze egy riporternek sikerült megerősítenie mindezt, azzal, hogy kiderítette, hogy egy chengdu-i üzletben valóban tervezték, hogy árusítani fogják az említett ruhákat és kiegészítőket.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás: