A kínai mentőöv romba döntené Európát

2011. szeptember 26./Ecoline.hu/TibetPress

Rövid távon megoldást jelentene, hosszabb távon viszont egyérteműen ártana Európának, ha a feltörekvő országok húznák ki az adósságcsapdából. Bármennyire is kézenfekvőnek tűnik, hogy a finanszírozási problémával küzdő és piaci források után hiába ácsingózó peremországok a 4000 milliárd dolláros tartalékkal rendelkező BRIC-országokhoz forduljanak segítségért, ez a lépés az eurózóna helyzetén csak rontana az FT.com elemzése szerint.

A külföldi befektetők megjelenése az európai kötvénypiacon nem oldaná meg az alapvető fiskális problémákat. Az eurózóna végső soron nem finanszírozási, hanem bizalmi problémákkal küzd - ezt pedig nem a tőkeimporttal kell kezelni.

Egyrészt visszás helyzetet teremtene a feltörekvő országokhoz intézett kérés, hogy finanszírozzák azokat a rosszul menedzselt gazdaságokat, amelyeket európai társaik nem hajlandók. Másrészt ha a felhívás célba talál, és Brazília, Orszország, India, vagy Kína hajlandó lesz nagy mennyiségben tőkét pumpálni az európai kötvénypiacokra, azzal végleg felborítja Európa gazdasági egyensúlyát.

A Financial Times szakértője szerint az eurókötvényekbe fektető külföldi országok euró-vásárlásaikkal erősítenék a közös devizát, rontva ezzel az export-orinentált európai vállalatok versenyképességét. A feldolgozóiparban a gyengébb kilátásokra reagálva újra megindulnának a tömeges elbocsátások. Az amúgy is aggasztóan magas munkanélküliség csak tovább nőne, végső soron Európa-szerte visszavetve ezzel a fogyasztást és a megtakarításokat is.

A jelenleg még exporttöbblettel, és folyó fizetési mérlegtöbblettel rendelkező Európa egy napon arra ébredne, hogy kiadásai már meghaladják befektetéseit, hiszen a növekvő munkanélküliség és a visszaeső fogyasztás a lakosság eladósodottságához és a szociális kiadások emelkedéséhez vezetne.

A BRIC-országok által finanszírozott Európa jövőjét a magas munkanélküliség melletti alacsony növekedés és az ezek miatt növekvő központi kiadások (végső soron pedig még magasabb fiskális deficit) jelölnék ki az elemzés szerint. Épp ezért a feltörekvő gazdaságoknak nem tőkét, hanem keresletet kellene exportálnia Európába, az eurózónának pedig le kellene tennie arról az abszurd ötletéről, hogy volt gyarmataival mosatja saját szennyesét.