A kínai média a magyar gazdasági lehetőségekről ír

2014. február 13./Mno.hu/TibetPress

http://mno.hu/kulfold_archiv/a-kinai-media-a-magyar-gazdasagi-lehetosegekrol-ir-1210788?utm_source=feedburner&utm_medium=feed&utm_campaign=Feed%3A+mno_hu+%28MNO%29



Orbán Viktort a gazdasági együttműködés erősítését kezdeményező kormányfőként mutatta be a kínai állami média a magyar miniszterelnök háromnapos látogatása során megjelentetett híradásaiban, interjúiban.
Orbán meghívta a nagy kínai befektetőket Magyarországra, és szorgalmazta a közvetlen légi járat újraindítását Peking és Budapest között, továbbá sürgetőnek ítélte a Budapest–Belgrád-vasútvonal korszerűsítését, amelynek tervéről Magyarország, Szerbia és Kína már megállapodott – számolt be a miniszterelnökkel készített interjúra alapozott cikkében a Zsenmin Zsipao című központi pártlap. Az újság szerint Orbán külön is kiemelte e nagyszabású vasúti projekt jelentőségét, mivel – mint utalt rá – egy új, a jövőben mintának tekinthető vállalkozásról van szó.

A kormányfő kiemelte, a Magyarország és Kína közötti kereskedelmi forgalom értéke az elmúlt tíz évben meghatszorozódott, a növekedés tendenciája meglehetősen sokat ígérő és meggyőző. Orbán Viktor visszautalt a kínai miniszterelnökkel egy korábban folytatott beszélgetésére, amelyben Li Ko-csiang úgy vélekedett, a kereskedelmi forgalom 2018-ra elérheti a 20 milliárd dollárt (4500 milliárd forint). „Úgy gondolom, ez egyáltalán nem lehetetlen” – állapította meg Orbán.

A Zsenmin Zsipao beszámolt arról is, hogy a kínai-magyar gazdasági fórumon, amelyen több mint száz magyar vállalat képviseltette magát, 18 együttműködési megállapodás született.

Regionális pénzügyi központ
A China Daily című angol nyelvű napilap részletesen ismertette Orbán Viktor és vendéglátójának tárgyalását, és idézte a magyar kormányfőt is, aki azt hangoztatta, az észak-déli irányú gyorsvasút- és autópálya-hálózat kiépítése Európában nem fejeződött be, mivel a közép-európai országoknak ehhez nincs megfelelő forrásuk. „Úgy gondoljuk, hogy ezen a területen fennáll az együttműködés lehetősége Kínával” – fogalmazott Orbán, és hozzátette, Kína és Magyarország megállapodott a budapest–belgrádi vasúti projekthez szükséges pénz előteremtésében.

Az angol nyelvű lap összeállításában megszólaltatják Tien Kuo-lit, a Bank of China (BOC) bankcsoport elnökét is, aki utalva a kormányfővel folytatott tárgyalására kifejezte a társaság készségét egy regionális, közép-európai pénzügyi központ létrehozására Magyarországon. A bankelnök úgy véli, a kínai nemzeti valuta, a népi jüan globalizálódásával a BOC az ebben zajló pénzforgalom bankközi pénzügyi elszámolásait irányító klíringbankká válhat Magyarországon. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban közölte, a magyar jegybank jóváhagyására van szükség, de a kormány támogatja.

Magyarország és az euróövezet
A Hszinhua hírügynökség csütörtökön Orbán Viktornak a kínai Társadalomtudományi Akadémián elmondott beszédét, illetve az ott feltett kérdésekre adott válaszok egy részét ismertette. Kiemelte a magyar kormányfőnek azt a kijelentését, miszerint a közeli jövőben Magyarország nem csatlakozhat az euroövezethez. Amennyiben az euró, az EU-tagországok többségének valutája, destabilizálódna, Európa elveszítené versenyképességét – idézte Orbánt a Hszinhua. A miniszterelnök utalt arra is, hogy Magyarország nem veszi fontolóra a csatlakozást, amíg a reálgazdaság teljesítménye nem kerül a fejlett európai államok szintjének közelségébe. Hozzátette, az euróövezeti csatlakozáshoz a magyar alaptörvény a parlament kétharmados jóváhagyását szabja feltételül.

A keleti nyitás stratégiájával kapcsolatban Orbán elmondta, a programnak része a feltörekvő gazdaságokhoz való közeledés, s példaként említette Indiát és Törökországot. Reményét fejezte ki, hogy 2018-ra az Európán kívüli területekre irányuló magyar export a jelenlegi 11-ről 33 százalékra bővül.