I. Visszatekintés a kétoldalú politikai kapcsolatokra
1949. október 4-én Magyarország bejelentette, hogy elismeri a Kínai Népköztársaságot; október 6-án a két ország felvette a diplomáciai kapcsolatot egymással. Ezt követően a két ország baráti kapcsolatai sokoldalúan fejlődtek, a vezetők kölcsönös látogatásai és más, egyéb jellegű cserekapcsolatok gyakorivá váltak, az együttműködés minden területen folyamatosan erősödött. A két ország népe közötti barátság fokozatosan elmélyült, a nemzetközi ügyek terén is kölcsönösen támogatták egymást és szorosan együttműködtek. Amikor Kína az USA-val szemben a koreaiak védelmére kelt, vagy az ország egyesítéséért harcolt, vagy az ENSZ-ben az őt megillető helyét kívánta visszaszerezni, valamint Tibet kérdésében is, Magyarország mindig pozitívan támogatta a kínai álláspontot. A két ország magas szintű vezetői gyakran tettek látogatást egymásnál. 1956-ban Zhu De alelnök, 1957 januárjában Zhou Enlai miniszterelnök látogatott Magyarországra. 1957 szeptemberében Magyarország miniszterelnöke, Kádár János által vezetett kormánydelegáció tett látogatást Kínában, amely alkalommal a két fél közös nyilatkozatot adott ki. 1959 márciusában Zhu De alelnök a Párt és a kormány delegációját vezetve Magyarországra látogatott. Áprilisban az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Magyarország miniszterelnöke, Münnich Ferenc egy párt- és kormánydelegáció élén Kínába látogatott, ahol Zhou miniszterelnökkel hivatalosan aláírták a kínai-magyar baráti együttműködési szerződést. 1959 szeptemberében a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Dobi István párt,- és kormánydelegáció élén látogatott Kínába. 1959 decemberében a KKP KB titkára, Tan Zhenlin elvtárs részt vett az MSZMP VII. Kongresszusán.

Az ötvenes évek végén a kínai-magyar magas szintű kapcsolatok fokozatosan megszakadtak. 1960 és 1966 között a két ország kapcsolata hűvössé vált, megszaporodtak a súrlódások, de az államközi kapcsolatok alapvetően normálisak voltak. Az 1966-tól 1969-ig tartó időszakban a két párt között elmélyült az ideológiai különbség, országunkban kitört a „kulturális forradalom", a kétoldalú kapcsolatok megromlottak. 1970-től 1979-ig a két ország normális államközi kapcsolatokat tartott fenn, de a pártközi kapcsolatok megszakadtak. 1980-1989 között a két ország közös erőfeszítéseinek köszönhetően az állam- és pártközi kapcsolatok fokozatosan normalizálódtak, a kapcsolattartás szintje megemelkedett, az együttműködési területek kiszélesedtek. 1984 júniusában Chen Mu Hua, az Államtanács tagja, egyben külgazdasági és –kereskedelmi miniszter Magyarországra látogatott. Több mint húsz év alatt ez volt a két ország legmagasabb szintű delegációja, melynek eredményeként a pártközi kapcsolatok áttörő fejlődést értek el. Ez elősegítette a kétoldalú gazdasági, kereskedelmi és gazdaságtechnológiai együttműködést. Augusztusban Marjai József miniszterelnök-helyettes Kínába látogatott. 1985 májusában Li Peng miniszterelnök-helyettes hivatalos látogatáson Magyarországon járt, amely alkalommal aláírták az 1986-1990-re szóló hosszútávú kereskedelmi egyezményt. 1986 júniusában Wu Xueqian, az Államtanács tagja, egyben külügyminiszter hivatalos látogatást tett Magyarországon. Augusztusban Magyarország miniszterelnök-helyettese, egyben az Országos Tervhivatal elnöke, Faluvégi Lajos Kínába látogatott. Szeptemberben Liao Hansheng elnökhelyettes az Országos Népi Gyűlés delegációjának élén Magyarországra látogatott. 1987-ben a kínai-magyar kapcsolatok egy új fejlődési szakaszba léptek a két párt legfelsőbb vezetőjének kölcsönös látogatásával. Januárban az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, központi titkára, Havasi Ferenc a Kínai Kommunista Párt meghívására baráti látogatásra Kínába érkezett. Júniusban az MSZMP főtitkára, Kádár János és a miniszterelnök, Lázár György meghívására a KKP KBmegbízott főtitkára, az Államtanács elnöke, Zhao Ziyang hivatalos baráti látogatást tett Magyarországon. Októberben az MSZMP főtitkára, Kádár János járt hivatalos baráti látogatáson Kínában. 1988 októberében a KKP KB Politikai Hivatalának állandó tagja, titkárságának titkára, Qiao Shi Magyarországra látogatott, a magyar országgyűlés elnöke Stadinger István az országgyűlés delegációját vezetve Kínába látogatott. Decemberben Várkonyi Péter külügyminiszter hivatalos látogatás keretében tett eleget Qian Qichen külügyminiszter meghívásának.

Az 1989-es magyar rendszerváltás után a kétoldalú látogatások egy időre megritkultak. 1991 márciusában  Qian Qichen külügyminiszter eleget tett a magyar fél meghívásának. Ez volt az első alkalom a rendszerváltás után, hogy a kínai külügynminiszter Magyarországra látogatott; ez a kínai – magyar kapcsolatok fejlődésének tekintetében nagy jelentőséggel bírt. 1994 szeptemberében Göncz Árpád köztársasági elnök Kínába, 1995 júliusában Jiang Zemin elnök Magyarországra látogatott. A kilencvenes évek óta kínai részről a következő személyiségek jártak Magyarországon: Chen Muhua, az ONGY alelnöke (1992 május); Zou Jiahua, miniszterelnök – helyettes (1993 szeptember); Wan Guoquan, az Országos Népi Politikai Tanácskozó Testület elnökhelyettese (1994 október); Li Peiyao, az ONGY alelnöke (1995 október); Li Lanqing, miniszterelnök-helyettes (1996 május); Bu He, az ONGY alelnöke (2000 június); Tang Jiaxuan, külügyminiszter (2000 december); Wu Yi, az Államtanács tagja (2001 február); Huang Ju, a KKP KB Politikai Hivatalának tagja, Shanghai Város Pártbizottságának titkára (2002 június); He Guoqiang, a KKP KB Politikai Hivatalának tagja, Titkárságának titkára, a KKP KB Szervezési Osztályának vezetője (2003 július); Wang  Zhongyu, az Országos Politikai Tanácskozó Testület állandó alelnöke (2003 szeptember). A magyar fél részéről Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke, (1991 szeptember); Jeszenszky Géza külügyminiszter (1992 április); Szabad György, az Országgyűlés elnöke (1993 október); Kovács László külügyminiszter (1996 december); Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke (1997 május); Stumpf István, az MH minisztere (1999 június); Martonyi János külügyminiszter (1999 november); Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke (2001 május); Németh János az Alkotmánybíróság elnöke (2001 június), Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke (2002 június), Medgyessy Péter, miniszterelnök (2003 augusztus). A kínai – magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulója alkalmából 1999 október 6-án mindkét országban ünnepségsorozatot tartottak.

II. A kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, és a gazdaságtechnológiai együttműködés
Az 1950-től 1990-ig tartó időszakban a két ország közötti kereskedelmi elszámolás a kormányközi megállapodások alapján számlavezetéses módszerrel történt. 1991-ben a két ország áttért a készpénzes kiegyenlítésre, amely után egy időre a kétoldalú kereskedelmi forgalom jelentősen csökkent, de hamarosan évről évre növekvő tendenciát mutatott. 2000-ben a kínai – magyar kereskedelmi forgalom összértéke elérte a 997 millió USA dollárt. Ez az összeg 2001-re elérte az 1,16 milliárd, 2002-re az 1,617 milliárd USA dollárt, amely a legmagasabb értéket képviseli  a kelet-közép-európai országok és Kína között. A növekedés 39,3%-os volt, ebből Kína exportja 1,448 milliárd (a növekedés 40,6%), importja 168 millió (a növekedés 29,5%) volt. 1993 óta Kína kereskedelmi aktívuma viszonylag nagy, a magyar fél nagyon reméli, hogy növeljük a Magyarországról történő import mennyiségét.

1984-ben megalakult a Kínai–Magyar Gazdasági, Kereskedelmi, Tudományos és Technológiai Együttműködési Bizottság. 1991 májusában Li Lanqing, gazdasági és kereskedelmi miniszter magyarországi látogatása alkalmával a két ország közötti befektetésvédelmi egyezményt írta alá. 1992 májusában kezdte meg működését a Kínai Kereskedelmi Központ (Budapest) Rt; júniusban a két kormány képviselői Pekingben aláírták a jövedelem kettős adóztatását megelőző és az adócsalást megakadályozó egyezményt. 1997 júliusában a magyar kormány gazdasági kabinetjének elnöke, egyben pénzügyminiszter Medgyessy Péter  Kínába látogatott; októberben megnyílt a Bank of China budapesti képviselete. 1998 novemberében a magyar kormány gazdasági kabinetjének elnöke, egyben gazdasági miniszter, Chikán Attila látogatott Kínába. 1999 májusában a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Surányi György látogatott Kínába. 2000 novemberében a Külgazdasági és Kereskedelmi Minisztérium Főcsoport főnöke, He Xiaowei tett látogatást Magyarországon. 2001 júniusában a Kereskedelemösztönzési Kamara elnökhelyettese, Ma Yue látogatott Magyarországra, októberben a Magyar Gazdasági Minisztérium helyettes- álllamtitkára Pongorné Csákváry Marianna látogatott Kínába. 2002 márciusában a külgazdasági és  kereskedelmi miniszterhelyettes Zhou Keren egy delegáció élén részt vett a Kínai–Magyar  Kereskedelmi, Gazdasági, Tudományos és Technológiai Együttműködési Bizottság Magyarországon megrendezett 11. ülésén; majd októberben Szalai Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára látogatott Kínába. 2003 februárjában a Bank of China elnöke, Liu Mingkang járt Magyarországon, a Bank of China magyarországi fiókintézetének hivatalos megnyitója alkalmából. A nem teljeskörű felmérés szerint a Magyarországon bejegyzett különböző kínai befektetési cégek száma meghaladja a százat, a Magyarországon élő kínaiak által bejegyeztetett – a vendéglátás, a szolgáltatóipar, a mezőgazdaság és más területeken működő – különböző magántulajdonú vállalkozások száma meghaladja az ezret. Magyarországon a kínai befektetések összértéke 120 millió USD; a magyar fél általi kínai befektetések összértéke 61 millió USD.

III. A kultúra, a tudomány és technológia, valamint az oktatás és egyéb terület kétoldalú kapcsolatai és együttműködése
1950 júliusában született döntés arról, hogy Kína és Magyarország diákokat küld egymáshoz nyelvtanulás céljából. 1951 júliusában Pekingben aláírták a két ország közötti Kulturális Együttműködési Egyezményt. Ezután került sor a Mozifilmek Cseréjéről Szóló Megállapodás, a  Híranyagok Kölcsönös Cseréjéről Szóló Megállapodás, a Mozifilmek Kölcsönös Vásárlásáról Szóló Megállapodás, Postai Bélyegek Exportjáról és Importjáról Szóló Megállapodás, a Rádióról Szóló Együttműködési Egyezmény és más egyezmények aláírására. Az ötvenes években a két fél közötti kulturális, irodalmi és művészeti valamint sportdelegációk látogatásai gyakorivá váltak, rendszeresen rendeztek kép- és iparművészeti kiállításokat, tudományos előadásokat, megemlékezést híres emberekről, nyelvészeti kutatásokat, valamint gyakori volt a sajtótermékek, könyvek kölcsönös fordítása is. Az 1956-os események után megsűrűsödtek a kétoldalú kapcsolatok. 1960 és 1966 között a két ország kulturális cserekapcsolata ritkult, de bizonyos számú delegáció és csoport azért még kölcsönös látogatásokat tett, és a kulturális cserekapcsolatok is nagyjából normálisak voltak. 1967-tel kezdődően a két ország kulturális kapcsolatai több évre megszakadtak, és csak a hetvenes években kezdtek fokozatosan helyreállni, de a kölcsönös diákcserére nem került sor. Magyarország és Kína kapcsolatainak fokozatos normalizálódásával a nyolcvanas években a kulturális és sportkapcsolatok is tovább erősödtek. 1982 augusztusában a két ország diákokat küldött egymáshoz nyelvi továbbképzésre. 1987 novemberében Wang Meng kulturális miniszter egy kulturális kormánydelegáció élén Magyarországra látogatott. Chen Minzhang egészségügyi miniszter 1989 májusában a magyar fél meghívására Magyarországra látogatott, melynek során Csehák Judit népjóléti és egészségügyi miniszterrel aláírták az 1989 – 1990-re szóló, minisztériumok közötti egészségügyi és orvostudományi együttműködési megállapodás végrehajtási tervét. Októberben országunk megalapításának 40. évfordulója alkalmából Kína első ízben rendezte meg Magyarországon a "kínai kulturális hetet". 1990 és 1995 között a két ország kulturális, oktatási sport és egyéb cserekapcsolatai minden téren tovább bővültek, az együttműködés töretlenül erősödött. 1990 novemberében a Magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára, Fekete György egy kulturális kormánydelegáció élén  Kínába látogatott. 1991 januárjában a Kínai Állami Sportbizottság delegációja a Országos Testnevelési és Sporthivatal meghívására Magyarországra érkezett, és aláírta az 1991-es államközi sportkapcsolatokról szóló megállapodást. Júliusban a Magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium a „Magyar kultúráért" érdemrenddel tüntette ki a Petőfi művek műfordítóját, Xing Wanshenget. Szeptemberben a Kínai Kulturális Minisztérium Főcsoport főnöke, Gao Yunjia Budapesten a Magyar művelődési és Közoktatási Minisztérium államtitkárával, Biszterszky Elemérrel aláírta az 1991-1992-es évi kormányközi tudományos, oktatási és kulturális tervet. 1992 januárjában Székesfehérvárott kínai iparművészeti-, kép-, és fotókiállítást rendeztek. Augusztusban Esztergomban nyílt kínai, kerámiából készült régészeti leletek reprodukcióiból kiállítás. 1993 májusában a Magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium államtitkára, Biszterszky Elemér a kínai fél meghívására Kínába látogatott, és Liu Deyou miniszterhelyettessel aláírták a két ország kulturális minisztériumának 1993-1994. évre szóló kulturális együttműködési tervét. 1994 februárjában az Állami Sportbizottság elnökhelyettese Liu Ji egy delegáció élén Magyarországra látogatott. A két fél aláírta az 1994-es sportkapcsolatokról szóló megállapodást. Áprilisban Nagy József, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke Kínába látogatott. 1995 februárjában az Állami Sportbizottság elnöke Wu Shaozu és Nagy József, az OTSH elnöke Budapesten aláírta a Testnevelési és Sportegyüttműködési Megállapodást. Júniusban a kínai Állami Oktatási Bizottság alelnöke Wang Mingda a Magyar Kulturális és Oktatási Minisztérium illetékesével Budapesten aláírta az Állami Oktatási Bizottság és a   Magyar Kulturális és Oktatási Minisztérium 1995-től 1997-ig szóló oktatási együttműködési munkatervét. 1996 októberében Honti Mária, a Magyar Kulturális és Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkára Kínába látogatott. 1997 novemberében  a magyar kulturális és oktatási miniszter, Magyar Bálint delegációja élén munkalátogatásra érkezett Kínába. A két fél  aláírta az iskolai végzettségeket és tudományos fokozatokat igazoló okiratok kölcsönös elismeréséről szóló megállapodást. 1999 januárjában a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma politikai államtitkára, Várhegyi Attila Kínába látogatott. Szeptemberben az NKÖM minisztere, Hámori József hivatalos látogatást tett Kínában. Látogatása során Göncz Árpád köztársasági elnök nevében átnyújtotta a Petőfi versek műfordítójának, Xing Wanshengnek a Magyar Köztársaság tisztikeresztjét. Októberben a kínai kulturális miniszter főcsoport főnöke, Zhang Hualin a kínai kormány kulturális delegációjának élén hivatalos baráti látogatásra Magyarországra érkezett. 2000 májusában az Állami Központi Sporthivatal hivatalvezető-helyettese, Yu Zaiqing egy delegáció élén Magyarországra látogatott. Júniusban a magyar Oktatási Minisztérium politikai államtitkára, Pálinkás József utazott Kínába egy delegáció élén; a kínai Oktatási Minisztériummal aláírta a két ország 2000-2003 évre szóló oktatási együttműködési végrehajtási tervét. 2002 elején Kína két kínai nyelvész oktatót és 12 diákot küldött Magyarországra, míg a magyar fél egy magyar nyelvész oktatót és 15 diákot küldött Kínába. Decemberben Kína hivatalosan engedélyezte, hogy Magyarország a kínai állampolgárok számára turisztikai úticél legyen. 2003 januárjában aláírták a 2003-tól 2005-ig tartó időszakra szóló államközi kulturális cserekapcsolatok és együttműködés tervét.

1950 augusztusában Wu Youxun és Hua Luogeng a magyar fél meghívásának eleget téve matematikai konferencián vett részt. Novemberben a Kínai Tudományos Akadémia elnöke Guo Moruo vezetett delegációt Magyarországra, hogy részt vegyenek az MTA megalapításának 125. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen. Az ötvenes években a magyar fél meghívására Kína többször küldött delegációt, hogy részt vegyenek matematikai konferenciákon, mikrobiológiai, meteorológiai, kémiai, fizikai, közgazdaságtudományi stb. kongresszusokon. 1953-ban az MTA Guo Moruot tiszteletbeli tagjává fogadta. Júliusban aláírták a két ország közötti Postai és Távközlési, valamint Telekommunikációs Együttműködési Egyezményt. Októberben Pekingben írták alá a Kínai – Magyar Tudományos és Technológiai Együttműködési Egyezményt. 1954 végén Pekingben tartotta első ülését a Kínai – Magyar Tudományos és Technológiai Együttműködési Bizottság. Decemberben a két fél aláírta a mezőgazdasági kártevők és betegségek megelőzéséről szóló együttműködési egyezményt. 1957 márciusában a kínai fél a magyar meteorológiai intézet helyreállítása érdekében ingyenesen adott át berendezéseket és szolgáltatott adatokat. 1958-ban Pekingben írták alá a kínai – magyar tudományos együttműködési egyezményt. A két ország tudományos és technológiai együttműködésének kezdetén főleg adatcsere történt, majd 1965 májusától, a 9. Tudományos és Technológiai Együttműködési Ülést követően már egyre több kutatási projektet irányoztak elő.

1967 után a kétoldalú tudományos és technológiai együttműködés megszakadt; 1971-ben a két ország megegyezett az együttműködés helyreállításában. 1972-től kezdve a Kínai–Magyar Tudományos és Technológiai Együttműködési Bizottság felváltva Magyarországon és Kínában évente megtartotta ülését. Ezt követően a kétoldalú tudományos és technológiai együttműködési projektek végrehajtása nagyjából zökkenőmentesen zajlott. 1985 novemberében az MTA elnöke, Straub F. Brúnó Kínába látogatott és aláírta a két tudományos akadémia közötti 1986 – 1987 évi együttműködés végrehajtási tervét. 1986. januárjában a Kínai Tudományos Egyesület elnöke, Zhou Peiyuan Magyarországra látogatott, és aláírta a két ország tudományos egyesületeinek 1986-1990 évi együttműködési megállapodását. 1987-ben Teng Teng, a Kínai Tudományos Akadémia elnökhelyettese látogatott Magyarországra, és írta alá a két  tudományos akadémia közti együttműködési megállapodás 1988 – 1990-re szóló végrehajtási tervét. Az 1989-es rendszerváltás a kétoldalú tudományos és technológiai együttműködést bizonyos mértékig befolyásolta.

1991-ig a Kínai –Magyar Tudományos és Technológiai Együttműködési Bizottság összesen harmincszor tartott ülést. Az együttműködés területei érintették az elektronikát, a vegyipart, a telekommunikációt, az elektromos gépeket és berendezéseket, a közlekedési eszköz-gyártást, az alumíniumgyártást, a vákumtechnológiát, stb. Az együttműködés először a technológiai adatok , vetőmagok és facsemeték cseréjében nyilvánult meg, majd fejlődött  szakértői kutatócsoportok kölcsönös küldésévé, közös kutatásokká és a tudományos és technológiai eredmények kölcsönös kicserélésévé. 1993 szeptemberében a két ország tudományos és technológiai együttműködési egyezményének 40. évfordulóján a kínai fél Budapesten megrendezte a „Kínai Tudományos és Technológiai Eredményekről Beszámoló Konferenciát". 1996 augusztusában a Kínai –Magyar Tudományos és Technológiai Együttműködési Bizottság Pekingben tartotta 31. ülését. Szeptemberben a Kínai Tudományos Bizottság elnökhelyettese, Deng Nan látogatott Magyarországra.  1997 novemberében a Magyar Országos Műszaki és Fejlesztési Bizottság elnöke, Nyíri Lajos Kínába látogatott, hogy részt vegyen a Kínai –Magyar Tudományos és Technológiai politika szemináriumán. 1998 márciusában a Kínai Szabadalmi Hivatal elnökhelyettese, a Kínai Feltatálók Szövetsége elnökhelyettese, Ming Tinghua részt vett a Magyarországon  „Feltalálók és az információs technológia" címmel megrendezett nemzetközi konferencián, valamint a „Feltalálók olimpiai versenye és tehetségek 1998-as nemzetközi feltalálói kiállítása" elnevezésű rendezvényen. 1999 júniusában a Kínai Tudományos Akadémia delegációja, Lu Yongxiang elnök vezetésével részt vett a Budapesten megrendezett Tudományos Világkonferencián. 2000 májusában az Állami Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, Lu Chunheng látogatott Magyarországra. Júniusban a magyar Szabadalmi Hivatal meghívására a Állami Szellemi Tulajdonjog Hivatalának elnökhelyettese, Wu Boming Magyarországra látogatott. Augusztusban az MTA elnöke, Glatz Ferenc járt Kínában. 2002 júniusában a két ország aláírta a Kínai – Magyar Tudományos és Technológiai Együttműködési Egyezményt. Decemberben a megállapodás ismételt aláírása után a Kínai –Magyar Tudományos és Technológiai Vegyesbizottság Budapesten megtartotta első ülését. 2003 januárjában a magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Németh Imre Kínába látogatott, a két fél aláírta a kínai – magyar kormányközi állat – és növényegészségügyi egyezményt. Áprilisban Chen Lei vízügyi miniszterhelyettes járt Magyarországon.