A kínai kapcsolat: 15 év magyar GDP-je a zsebükben

2010. november 5./hetek.hu/atv.hu/TibetPress

Magyarország lehet a távol-keleti szupergazdaság nyugati kapuja - mutat rá a Hetek.
A reálpolitika ma már nem engedi meg, hogy pusztán az emberi jogok szempontjai határozzák meg egy ország Kínához való hozzáállását. A válság idején is elképesztő gazdasági teljesítményt produkáló nagyhatalom ugyanis minden kormány számára megkerülhetetlen tényezővé vált. A kínaiak európai tárnyeréséből hazánk is igyekszik minél inkább profitálni - áll a Hetek legújabb számában.

Mindenki számol vele
„Egyértelmű mindannyiunk számára, hogy a világon gyors és mély átalakulás tapasztalható, és hogy Kína ezekben a változásokban kulcsszerepet játszik” – jelentette ki Orbán Viktor a sanghaji világkiállítás zárónapján rendezett konferencián. Szavai akár mottóul is szolgálhatnának a kormány távol-keleti politikáját illetően. A miniszterelnök egyértelműen elődjei – Medgyessytől Gyurcsányon át Bajnaiig – nyomdokain jár, vagyis igyekszik kiaknázni a kínai gazdasági potenciálban rejlő lehetőségeket. A mostani látogatás Orbán szavai szerint azt volt hivatott elősegíteni, hogy minél több friss pénz és munkahelyeket eredményező beruházás jöjjön Magyarországra. A kormányfő nem csak kínai kollégájával Ven Csia-pao-val találkozott, hanem látogatást tett az elektronikai iparban és a mobil távközlésben érdekelt ZTE és a Huawei nagyvállalatok vezetőivel is. Az utóbbi cégnél olyan fejlesztésre kerül majd sor a jövőben, ami 1500-2000 új magyarországi munkahelyet jelenthet.

Arra a felvetésre, hogy a Malévnek is kínai befektetőt keresnek, Orbán Viktor a távirati irodának elmondta, találkozott Chen Fenggel a Hainan Group elnökével, akivel egy magyarországi légitársaság létrehozásáról, illetve a Malév átalakításáról tárgyalnak. A Kína egyik leggazdagabb emberének számító és több iparágban is érdekelt Chennel szóba került egy hosszú távú együttműködés kialakításáról szóló megállapodás. Ennek érdekében egy közös bizottságot hoznak létre, ami az ő magyarországi, illetve Magyarországról történő európai terjeszkedését lesz hivatott megalapozni.

Orbán és a Dalai Láma
„Orbán Viktor a külpolitikai realitásokat figyelembe véve gyakorlatilag nem tehette volna meg, hogy ne folytassa az elődjei által megkezdett Kína-politikát. Nem véletlenül vette fel tavaly decemberben, még az ellenzéki Fidesz elnökeként a kapcsolatot a kínai Kommunista Párttal, és nem véletlenül kerülte el a Dalai Lámával való találkozást most szeptemberben, hiszen nem akart Tibet miatt összeütközésbe kerülni egy ilyen meghatározó távol-keleti partnerrel” – magyarázta a Heteknek Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet Kína-szakértője.

De vajon miért diktálja a realitás a rendszerváltás idején a Tiananmen téri diákvezérekkel szimpatizáló, 10 éve pedig a Dalai Lámát fogadó Fidesz, illetve Orbán Viktor számára a Kínával való baráti viszonyt?

11,9 százalékos gazdasági növekedés
A szakértő szerint a válasz közhelyes, de igaz: a távol-kelti óriás az elmúlt évtizedben a világgazdaság megkerülhetetlen szereplőjévé vált, amely a válság ellenére is tavaly 8,7 százalékos, az idei első negyedévben pedig 11,9 százalékos gazdasági növekedést produkált. Jellemző adat, hogy Kína 2500-2600 begin_of_the_skype_highlighting              2500-2600      end_of_the_skype_highlighting milliárd dollárnyi devizatartalékkal rendelkezik, ami Magyarország 15 évnyi GDP-jének felel meg – miközben a nyugati országok, az USA-val az élen, tetemes adósságban úsznak (az amerikaiak fő hitelezője nem más, mint Kína).

Matura Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben az Európai Unió exportja 2009-ben közel 20 százalékkal csökkent, a Kínába irányuló kivitel növekedett. Ez a tendencia érzékelhető hazánk esetében is: a kínai export 4 százalékkal bővült az elmúlt évben. Bár – tette hozzá Matura Tamás – az is igaz, hogy a külkereskedelmi mérleg jócskán a távol-keleti ország javára billen: miközben a behozatal 5,5 milliárd dollárt tett ki, addig a kivitel alig volt több 1,5 milliárd dollárnál.

Többdimenziós szoros kapcsolat
A szakértő hangsúlyozta, Kína az Európai Unióra nyíló kaput lát a közép-európai országokban, amelyek közül hazánkkal kiemelten szoros gazdasági kapcsolatot ápol. (Magyarország kapu-szerepét jelezi a MALÉV iránti kínai érdeklődés is. A magyar légitársaság megszerzésével ugyanis leszállási jogokhoz is jut az adott befektető.) „Ennek a megkülönböztetett figyelemnek az egyik oka, hogy Kínában sokan egyfajta kulturális és történelmi romantikával tekintenek Magyarországra. Bár történelmi szempontból nem feltétlenül megalapozott a magyar-hun kapcsolat, mindenesetre Kínában a Hungary név átírása az »ázsiai hun nemzetség« kifejezést tartalmazza, ami a mi ázsiai gyökereinket és ilyen módon a kínai-magyar kvázi rokonságot támasztja alá a szemükben” – jegyezte meg Matura Tamás. Egyébként a szocializmus időszakában, az ’50-es, ’60-as években, Moszkva és Peking szakításáig sok kínai tanult Magyarországon, akik jó emlékeket őriznek rólunk. A jó kapcsolatot erősíti az is, hogy a közép-európai régióban egyedül nálunk van kínai-magyar kéttannyelvű általános iskola; Budapesten képviselete van a Bank Of China-nak és a Kínai Befektetésfejlesztési Ügynökségnek; valamint a Kunfuciusz Intézet mellett Budapesten a jövőben kínai kulturális intézet nyílhat, Pekingben pedig ennek a magyar párja.

Háttérbe szorulnak az emberi jogok
Kína kapcsán az emberi jogi kérdésektől sem lehet eltekinteni. Matura Tamás szerint ugyanakkor a távol-keleti ország gazdasági csúcsteljesítménye háttérbe szorítja ezeket a szempontokat. Azok a nyugati értelmezések mellett, amelyek univerzálisnak tekintik az emberi jogokat, és azok érvényesítésülését Kínán is számon kérik, megjelent egy másik hozzáállás is, amely figyelembe veszi a kulturális-civilizációs eltéréseket is.

Ennek fő elemei a csendes diplomácia, azaz a Pekinggel való nyílt politikai konfrontáció kerülése; a kívánatos politikai liberalizáció gazdasági együttműködések keresztül való ösztönzése; illetve a szigorú ragaszkodás az "egy Kína elv" tiszteletbetartásához. „A reálpolitika a nyugati világtól – benne Európai Unióval és persze Magyarországgal – azt követeli meg, hogy az ötezer éves kultúrával bíró Kínával szemben ne tanári tekintéllyel lépjen fel. Ha ezt egy ország megteszi, számolnia kell azzal, hogy ez kontraproduktív hatással járhat a Kínával fenntartott kapcsolatok terén” – fogalmazott a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.

Jönnek az EU-bizniszbe
Kína fontos partnerévé válik több, a válság által megtépázott európai államnak is, miközben számos bajba került  európai céget szerzett meg. Peking nem egyszerűen több üzletet kíván szerezni saját vállalatainak, hanem nagyobb befolyást is szeretne gyakorolni arra, hogy milyen gazdaságpolitikát alakítanak ki Brüsszel és Németország hatalmi tényezői - írta a The New York Times.

„A jelek arra mutatnak, hogy szeretnék beleütni orrukat Európa bizniszébe” - jelentette ki Carl. W. Weinberg, a High Frequency Economics elemző cég vezető közgazdásza, aki szerint ez igen okos és világos üzenet. Azt jelzi, hogy „Kína olyan erő, amellyel számolni kell.”

Kína a válságot kihasználva görög, spanyol és más leértékelődött államadósságokat, továbbá kikötőket, autópályákat és iparvállalatokat vásárol Európa keleti és déli peremének küszködő országaiban. Többek között Írország és Magyarország is verseng a kínai beruházókért - említette meg az amerikai lap.
atv.hu / Hetek