A kínai biztonságiak 2008-ban rajtaütésszerűen támadtak a tibeti tüntetőkre

2010. július 24./The Associated Press/WTN/TibetPress

2010.július 22./Peking
A kínai biztonsági katonai erők 2008-ban rajtaütésszerűen támadtak a tibeti tüntetőkre. Váratlanul tüzet nyitottak rájuk és addig rugdosták, ütlegelték őket, amíg mozdulatlanul nem feküdtek a földön.
Az emberi jogokat figyelő csoprt elmondása szerint a kormány azt állítja, hogy a zavargást jogosan és törvényszerint fojtották.

A Human Rights Watch (Emberi Jogokat Figyelő Szervezet) csütörtöki jelentése szerint, mely ritka szemtanukat is megszólaltat, Kína már közel 50 éve veri szét és leckézteti a tibeti kormányellenes tüntetőket. A lázongás a tibeti fővárosban, Lhaszában kezdődött, majd a nyugat kínai tibeti közösségeket is elérte. A zavargások óta Peking próbálja a szőnyeg alá seperni az általuk elkövetett visszaéléseket. Katonai egységei elözönlötték a régiót, a tibetieket még alaposabban átvizsgálják, a külföldi túristák számát csökkentették és csak korlátozott számban kizárólag hatósági kísérettel engednek be külföldi riportereket.
Szemtanuk elmondása szerint 2008. március 14-én Lhaszában fegyveres erők tüzet nyitottak a tüntetőkre , az óváros szívében Barkhorban.

Az elmondottakból az is kiderül, hogy számos gyülekezést oszlattak szét a hatóságok gumibottal, puskaaggyal történő ütlegeléssel. Addig ütötték őket, amíg már nem mozdultak. A katonák a demonstrációra tartó középiskolás gyermekekre is lőttek valamint a kormányi épületek felé tartó civilekre és szerzetesekre is.

A 73 oldalas jelentés elmondja, hogy a letartóztatás alatt kínozták a tüntetőket és a fogvatartás alatt a verés mellett, megvonták tőlük az élelmet és az egészségügyi ellátást. Ez rámutat arra, hogy letartóztatott tibetiek ezreinek a bántalmazása maradt kivizsgálatlanul.

Qin Gang a Kínai Külügyminisztérium szóvivője egyoldalúsággal és előítélettel vádolja a Human Rights Watch, Emberi Jogokat Figyelő Szervezetet.
Elmondja, hogy a Lhaszában lezajlott események “súlyos , erőszakos bűncselekmények voltak, melyben sok helyi ember vesztette életét és épületek rongálódtak meg.” Állítja továbbá, hogy a katonai erők a törvények szerint jártak el civilizált módon, az etnikai szokásokat és az emberi méltóságot tiszteletben tartva.

A 2008-as felkelés azzal kezdődött, hogy kormányellenes buddhista szerzetesek tüntetni kezdtek Lhaszában, amely azután lázongássá fajult. Tibetiek megtámadták a kínaiak boltjait, otthonait. Kína azt állítja, hogy csak 22 ember halt meg a lhaszai zavargásokban. A tengerentúli tibeti szervezetek a fentiekkel szembe pedig azt hangsúlyozzák, hogy az ezt követő megtorlásban sokkal több embert mészároltak le.

Az ügy tisztázása érdekében a new York-i székhelyű Human Rights Watch 203 Kína területén kívüli tibeti menekültet és látogatót kérdezett meg 2008 márciusa és 2010 áprilisa között.

“A biztonsági erők az elmúlt két évben számos alkalommal teljeséggel eltúlzott módon és aránytalanul  léptek fel az állítólagos  közrendet veszélyeztető megmozdulások ellen,” - mondja Bequelin, Azsia kutató, a Human Rights Watch munkatársa. “ A kínai kormány felelőssége, hogy megakadályozza a hatósági visszaéléseket, hisz ez nem a tibeti szuverenitásról szól, hanem a biztonsági erők megrendszabályozásáról.”

A jelentés olyan ügyeket vizsgál ki, melyben a biztonsági erők tüntetőkre lőttek Lhaszában, Aba tibeti területein és Ganziban Szecsuan észeknyugati tartományában.

Egy 24 éves tibeti nő, aki a Barkhor tér közelében tartózkodott elmondja, hogy március 14-én a tüntetők békésen kószáltak egészen délutánig, amikor is a katonaság megjelent és tüzet nyitott rájuk. “Aztán később a katonák már könnygázt vetettek be, melynek doboza eltalálta a lábam, így nem tudtam elmenekülni. Később vak lövöldözésbe kezdtek, és két embert agyonlőttek a szemünk elött.”

Továbbá egy 33 éves szerzetes a dél-lhaszai kolostórból elmesélte, hogy az őrök bunkósbottal és pálcákkal verték míg előzetesben volt, majd homokkal töltött gumicsővel  bántalmaztá. Egy év letöltendő munkatáborra ítélték.
Gillian Wong
The Associated Press