A katonai bizalomépítés elmélyítését sürgette Kínával az amerikai vezérkari főnök

2011. július 27./NOL/TibetPress

A kölcsönös gyanakvás csökkentése érdekében a Kínával megkezdett katonai bizalomépítő tárgyalások elmélyítését sürgette Mike Mullen tengernagy, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke a The New York Timesban kedden megjelent cikkében.

Az Egyesült Államok és a Kína közötti katonai viszonyt a világ egyik legfontosabbikának nevezte Mullen, aki szerint ez a kapcsolat - a félreértések és a gyanakvás miatt - továbbra is az egyik legnagyobb kihívást jelenti. Rámutatott ugyanakkor, hogy a nézeteltérések és a konfrontációra való kísértés ellenére a két ország érdekei több kulcsfontosságú területen egybevágnak, s ezek mentén Washingtonnak és Pekingnek együtt kell működnie.

Mullen a stratégai bizalom megteremtése érdekében síkraszállt a párbeszéd folytatása mellett, amely nem követeli meg ugyan a titkok kiadását, de nagyobb nyitottságot igényel. Emlékeztetett rá, hogy májusban ennek jegyében látta vendégül Csen Ping-tö (Chen Bingde) kínai vezérkari főnököt, akihez két héttel ezelőtt maga is ellátogatott. A két vizit alkalmából a felek kölcsönösen bemutattak egymásnak kényes haditechnikát és hadgyakorlatokat.

"Megbeszéléseink őszinték és nyíltak voltak. Nem éppen szívélyesen, de legalább beszéltünk" - fogalmazott az amerikai tengernagy, aki szorgalmazta, hogy a két ország a párbeszéden túl összpontosítson a közös dolgaira. Kifejtette, hogy mindkét ország hosszú partvonallal rendelkező hajózási nagyhatalom, amelynek gazdasága nagyban függ a kereskedelemtől. Mind Amerikának, mind Kínának meg kell birkóznia a kábítószer-csempészés, a kalózkodás és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének veszélyével, mindkét fél stabilitást akar a Koreai-félszigeten és Pakisztánban, és abban is egyetért, hogy össze kell hangolni a humanitárius és katasztrófa esetén nyújtott nemzetközi segélyeket.

"Ezek olyan kihívások, amelyeket közösen tudunk kezelni, és olyan missziók, amelyeket meg tudunk tervezni, amelyekre fel tudunk készülni, és amelyeket egy nap talán egymás mellett fogunk végrehajtani" - írta Mullen, hozzátéve, hogy az Ádeni-öbölben még az idén amerikai-kínai flottagyakorlatot fognak tartani.

Mike Mullen szerint azonban a feleknek hosszú utat kell még bejárniuk. Az amerikaiaknak nem sikerült tisztázniuk Pekinggel, hogy kinek milyen katonai műveletekhez van joga a Dél-kínai-tengeren, s Washington nem érti a kínai katonai kiadások gyors növelésének és a haderő hosszú távú modernizálásának indoklását. Az amerikai vezérkari főnök szerint az ázsiai nagyhatalomnak nem a kisebb országokra gyakorolt nyomással kellene megoldania a vitatott hovatartozású vizekről folytatott vitát, hanem az összes érintett fél diplomáciai eg
Mullen mindent egybevetve derűlátóan vélekedik az épp csak olvadásnak indult katonai kapcsolatok jövőjéről. Nehezményezte ugyanakkor, hogy a kínai kormány egyfajta "termosztátként" alkalmazza ezt a viszonyt, amikor a nemtetszését akarja kifejezni. "Amikor nem tetszik nekik valami, amit teszünk, megszakítják a kapcsolatokat. Ez nem lehet többé a modell. A magunk részéről mi sem hintázhatunk az együttműködés és a túlreagálás között" - írta a vezérkari főnök, aki méltatta, hogy Barack Obama amerikai és Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnök elkötelezte magát a katonai kapcsolatok erősítése mellett.

"Nem vagyok naiv. Megértem azok aggodalmát, akik úgy gondolják, hogy az együttműködésből Kínának több haszna van, mint az Egyesült Államoknak. De nem értek egyet ezzel. Ez a kapcsolat túlságosan is fontos ahhoz, hogy ne lépjünk át a vak gyanakváson és bizalmatlanságon. Ezt már kipróbáltuk. Nem működik" - szögezte le Mullen admirális.

"Hagyhatjuk, hogy a szűk érdekek és a gyanakvás határozza meg a kapcsolatainkat, vagy dolgozhatunk a nagyobb átláthatóság, az egymással szembeni pragmatikusabb elvárások és annak érdekében, hogy jobban összpontosítsunk közös kihívásainkra" - fogalmazott a The New York Timesban az amerikai vezérkari főnök.