A Kashag nyilatkozata a tibeti demokrácia napjának 61. évfordulója alkalmából 2021-ben/HUNG

TibetPressNews / CTA 2021. szeptember 2.

Penpa Cering, a jelenlegi tibeti miniszterelnök a kongresszuson/ TibetPressNews fotó
forrás

Ma azért gyűltünk itt össze, hogy megemlékezzünk a Tibeti Parlament 1960-as, Őszentsége a Dalai Láma és 80 000 száműzetésben élő tibeti megérkezését követő hatvanegyedik alapítási évfordulóról.

1960. február 3-án, alig tíz hónappal a száműzetésbe való megérkezésük után, a száműzetésben élő tibetiek képviselői először gyűltek össze India szent földjén, Bodhgájában, és tettek Nagyen Csenmót (nagy esküt), amelyben a legnagyobb odaadással és áldozatkészséggel fogadkoztak, hogy Őszentsége a Dalai Láma vezetésével egységet és együttműködést kovácsolnak. Őszentsége elmondta: "A korábbi tibeti rendszerrel ellentétben rendkívül fontos, hogy a spirituális és politikai értékek harmonikus keveredésén alapuló demokratikus kormányzási formát hozzunk létre. Ezért van szükség a nép által választott, népképviselőkből álló testületre. Miután visszatérnek a saját helyükre, válasszanak a közösségből olyan jelölteket, akik hazafiak, műveltek, megbízhatóak és alkalmasak a feladat betöltésére. Egyelőre válasszanak, egy képviselőt a tibeti buddhizmus négy iskolájából és három képviselőt a három hagyományos megyéből". Ennek megfelelően a választásokat szabályszerűen megtartották, és 13 képviselőt választottak, és így megkezdte munkáját a Tibeti Nép Képviselőinek Első Bizottsága. A megválasztottak 1960. szeptember 2-án tették le esküjüket. 1975-ben a Kashag (parlament) kinyilvánította, hogy szeptember 2-át a tibeti demokrácia alapító napjaként tartják számon.

A száműzetésbe való megérkezésekor tapasztalt kihívásokkal teli környezetben Őszentsége bátor lépést tett a népképviselők választásának bevezetésével és a száműzetésben élő tibeti társadalom strukturális reformjaival, hogy ösztönözze és a valódi demokrácia és a jogállamiság felé terelje azt. Őszentsége messzemenő víziójának köszönhetően ma, a száműzetésben lévő tibeti közigazgatás valamennyi tibeti vallási vonalat képviseli, és nemcsak a Gaden Phodrang kormány által igazgatott területek tartoznak a hatáskörébe, hanem Tibet három hagyományos tartománya, U-cang, Kham és Amdo is. A száműzetésben élő tibetiek példátlan tudatossága az egységes tibeti nemzetiséghez való tartozásról Őszentsége a Dalai Láma demokratizálási erőfeszítéseinek gyümölcsének is tekinthető.
Továbbá 1961. október 10-én bejelentették a jövőbeli Tibet alkotmányának tervezetét, amelyet 1963. március 10-én hirdettek ki. Ez megnyitotta az utat a demokrácia három pillérének kialakításához, valamint a nép alapvető jogainak és kötelességeinek megteremtéséhez. Sőt, a valódi demokrácia érdekében Őszentsége még egy olyan záradékot is beépített az alkotmányba, amely lehetővé teszi saját felelősségre vonását. Hasonlóképpen, az örökletes címek és előjogok használatát Tibetben visszavonták.

Mivel a tibeti parlamentnek 1966. május 3-ig nem volt titkársága, a képviselők a Központi Tibeti Kormányzat különböző osztályaihoz voltak beosztva. Azonban a tibeti parlament volt az, amely az öt főhivatal és négy kirendeltség 1960-as átszervezése során javaslatot tett Őszentségének a köztisztviselők jelölésére.

Ebben az időszakban Kínai kormánya folytatta a tibeti nép békés tiltakozásának brutális elfojtására irányuló politikáját, és rájuk erőltette úgynevezett demokratikus reformját. Hogy Kína politikája milyen tragédiát zúdított Tibetre, - hiszen a szó szoros értelmében a tibetiek a földi poklot élték meg, - az a X. Pancsen Láma, Csöki Gyalcen 70.000 karakteres, a kínai kormányhoz intézett petíciójából derül ki. Ennek eredményeként a Pancsen Lámát 14 év börtönre ítélték, és a kulturális forradalom alatt nagyon kegyetlen bánásmódot kellett elszenvednie.

A tibeti parlament megalakulásával párhuzamosan megkezdte munkáját a Kashag, a Tibeti Parlament, a köztisztviselők és az intézményvezetők hat havi munkatalálkozójának rendszere, és 1969-ig 17 ilyen találkozót szerveztek. 1969-ben úgy döntöttek, hogy éves közgyűlést hívnak össze. 1989-ig 16 éves közgyűlést tartottak a helyi közösségek szinte teljes részének részvételével. Ezek a gyűlések jelentősen hozzájárultak a tibeti demokrácia fejlődéséhez. Őszentsége tanácsára 1964-től kezdődött a garthue (helyi képviselők) választása. 1965-ben Őszentsége azt is tanácsolta, hogy a tibeti nép válassza meg a települési tisztviselőket. 1972-ben a varanasi tibetiek álltak a kezdeményezés élére, hogy a közigazgatáshoz nyilvános támogatást keressenek, és ennek következtében a tibeti településeken tibeti szabadságmozgalmi albizottságot hoztak létre.

Arról nincs szó, hogy a demokratizálódás folyamata a száműzetésben akadálytalanul zajlott volna. Mondani sem kell, hogy a demokratikus kormányzás megteremtése negatívan befolyásolta a hatalmon lévők azon érdekét, hogy ragaszkodjanak a régi rendszerhez. Azok pedig, akik nem értettek a demokráciához, különböző akadályokat gördítettek a demokrácia fejlődése elé. A demokratikus rendszer követése iránti rendíthetetlen elkötelezettségének köszönhetően azonban Őszentségének sikerült zökkenőmentesen végrehajtania a reformokat a változó időkkel összhangban.

1974 óta a Tibeti Ifjúsági Kongresszus javasolta, ( Tibetan Youth Congress) hogy a Képviselőház képviselőit mindhárom tartomány lakosságának együttes választói válasszák meg. A Képviselőház magas szintű állandó bizottsága elfogadta a javaslatot és módosította a szabályokat. A 8. ATPD 1982-es választása során azonban a Dotoe tartomány és a nyingma-iskola képviselői lemondtak az előválasztás során, és Őszentségét bízták meg az összes képviselő kinevezésével. Mivel Dotoe tartományból és nyingma-iskolából nem volt szükséges jelölt a 10. Közgyűlés előválasztásán, a magas szintű Állandó Bizottság kénytelen volt határozatot elfogadni, amelyben a korábbi közgyűlési tagok új tagként való folytatását kérte.

Hasonlóképpen, 1977 eleje óta Őszentsége azt tanácsolta a Kashagnak és az Állandó Bizottságnak, hogy tegyék meg a szükséges javításokat a Kashag vezetőjének kinevezésében, a kalonok (miniszterek) megválasztásában és a hivatali idejük korlátozásában. Az 1989-ben tartott 16. Országos Közgyűlésen Őszentsége hangsúlyozta a demokratikusabb reformok szükségességét, beleértve a Tibeti Kormányzat, a CTA vezetőjének megválasztását is. A tibeti vezetők azonban nem tudtak közös cselekvési tervet kidolgozni, hogy Őszentsége tanácsának megfelelően cselekedjenek.

Őszentsége 1990-ben feloszlatta a Kashagot és a Parlamentet, májusban pedig összehívott egy különleges konferenciát 369 résztvevővel, akik között voltak parlamenti képviselők, Kormányzati tisztségviselők, korábbi kalonok, nem kormányzati szervezetek és intézmények képviselői, vallási iskolák és nemrég Tibetből érkezett tibetiek. A konferencia során Őszentsége létrehozta az Alkotmány Felülvizsgálati Bizottságot. 1991. június 14-én a 11. Tibeti Parlament gyűlése elfogadta a demokrácia védjegyét, azaz a demokrácia három pillérét és az autonóm szerveket tartalmazó chartát. A demokratizálódás folyamatának előmozdítása érdekében 2001-ben elindult a Kalon Tripa (miniszterelnök) közvetlen választásának rendszere, és Őszentsége félig-meddig nyugdíjas pozíciót vállalt. A legjelentősebb demokratikus fejlődés 2011-ben történt, amikor Őszentsége politikai hatalmát a Központi Tibeti Kormányzat demokratikusan megválasztott vezetőjére ruházták át az alapszabály 25. módosításával.

A demokrácia lényegét Abraham Lincoln volt amerikai elnök fogalmazta meg, aki szerint a demokrácia a néptől, a nép által és a népért van. A demokráciát a jogállamiságnak és az alkotmánynak kell garantálnia, amelyen minden törvény alapul, hogy a kormány működése a törvények keretein belül történjen, és hogy az emberek alapvető jogai ne sérüljenek. Az alkotmány tükrözi az emberek törekvéseit, és a hatalomban lévőknek tilos az alkotmányt megszegve cselekedniük és manipulálniuk az alkotmányt. Ezért az új Kashag kijelentette, hogy a jogállamiság az egyenlőség és az igazságosság iránti elkötelezettségének lényege.

A demokrácia a legfontosabb erőforrás ahhoz, hogy életben tartsuk szabadságharcunkat és egyesítsük képességeinket. Amikor Tibet visszanyeri szabadságát, a demokrácia nélkülözhetetlen a politikai, gazdasági és kulturális fejlődéséhez.

Ma, amikor a 61. Demokrácia Napjáról emlékezünk meg, szívből jövő üdvözletünket küldjük tibeti honfitársainknak. Nem számít, hogy Kína propagandagépezete a legutóbbi Fehér Könyvekben mennyire hamis állításokat tesz a fejlődésről Tibet úgynevezett békés felszabadításának 70 éve alatt, a Tibetben élő tibetiek megőrizték rendíthetetlen bátorságukat és elszántságukat Kína folyamatos, a tibeti identitás kiirtására irányuló politikájával szemben, és minden erőfeszítést megtesznek Tibet vallásának, kultúrájának, nyelvének és hagyományainak védelmében, amiért mély hálánkat fejezzük ki. Ez az erő az, ami egyesíti a száműzetésben élő tibetieket és életben tartja a szabadságharcunkat. Szívünk közös vágya, hogy újra egyesüljünk Tibetben, és szeretnénk felhívni tibeti testvéreinket, hogy ne veszítsék el hitüket ebben és elszántságukat.

A jelenlegi Kashag lelkiismeretesen végzi felelőségteljes munkáját. Azzal azonban, hogy a Parlament nem tudott ülést összehívni, megakadályozta a Kashagot a törvényhozási feladatok ellátásában. A Parlament nem tudja kihasználni a lehetőségeket arra sem, hogy a Kínában és a nemzetközi közösségben uralkodó változó helyzetnek megfelelően tervezzen tevékenységeket és kampányokat. A Kashagot számos olyan esetről tájékoztatták, ami azt mutatja, hogy a Kínai Kormány kihasználta ezt a hiányosságot és arra használta fel, hogy hazugságokat terjesszen Tibeten belül, megosztottságot teremtsen a száműzetésben élő tibeti közösségben, és visszaéljen vele a nemzetközi platformokon. Ez aggodalmat és bizonytalanságot teremtett a kormányok, parlamentek és Tibet támogatói körében, akik valóban támogatnak minket. A Tibeten belüli tibetiek azt mondták, hogy felhagynak a tibeti ügy érdekében végzett tevékenységüket, ha a probléma nem kerül azonnal megoldásra. Mint mindannyian tudjuk, hogy vannak olyan emberek a mi kis közösségünkben, akiket csak az érzelmeik vezérelnek, a dolgok alapos átgondolkodása nélkül.

A jelenlegi Kashag kiterjeszti együttműködését és támogatását minden olyan kezdeményezésre, amely az Alapokmányon belül van. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy itt az ideje, hogy az érintettek komolyan mérlegeljék az előnyöket és hátrányokat, és alaposan  mérlegeljenek, vállalva a felelősséget ügyünk egyedüli érdekében. Ha a patthelyzet az ő hajthatatlanságuk miatt elhúzódik, az csak a tibeti közigazgatás összeomlásához vezethet. Egyetlen tibeti sem szeretné ezt látni, és ez egyetlen tibeti számára sem lenne előnyös. A Kashag készen áll és szilárdan elkötelezett arra, hogy a Charta által előírtak szerint együttműködjön a Parlamenttel, és összehangolt erőfeszítéseket tegyen Tibet ügyének és a tibeti nép jólétének érdekében.

Végezetül a Kashag meleg üdvözletét küldi Indiának, az Egyesült Államoknak és a világ minden országának, valamint a Tibetet támogató csoportoknak, hogy támogatják Tibet igazságos ügyét. Imádkozunk Őszentsége a Dalai Láma érdemdús munkásságának virágzásáért és minden kívánságának spontán teljesüléséért. Éljen a tibeti a demokrácia, éljen a tibeti nép, éljen Tibet.
A Kashag
2021. szeptember

kép
- Pema Cering, Tibet miniszterelnöke
fordítás / TibetPressNews