A Kanadai Tibet Társaság levele a miniszterelnökhöz

2010. június 17./CTC/WTN/TibetPress

Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Szeretném kifejezni hálámat a Kanadai Tibet Bizottság (Canada Tibet Committee) nevében, a kanadai kormány Tibet ügye iránti érdeklődésért. Tisztelettel kérjük továbbá, hogy a következő ügyeket a hivatalos program során és az egyedi eszmecserék során is a G20 júniusban esedékes találkozóján Hu Csin-tao elnöknek vesse fel.

Középutas megközelítés
A Dalai Láma középutas megközelítése valódi autonómia megteremtését célozza, a tibeti nép számára a Kínai Népköztársaság alkotmányos rendjén belül, amely kölcsönösen szolgálja a kínai  és a tibeti nép hosszú távú érdekeit.

Az egyedi tibeti kultúra és identitás védelme és fejlődése az egész emberiség érdekét szolgálja, ezen belül a kínai és tibeti nép érdeke is. Emellett a Kínai Népköztársaság alkotmányának autonómia fogalmával is összhangban  van.

2008 óta a G8-hoz tartozó országok közül hét nyilvánosan támogatja a párbeszédet Kína kormánya és a Dalai Láma, vagy választott képviselői között, az ügy megoldása érdekében, a középutas megközelítés segítségével.

Ezzel a szinte teljes támogatottsággal a G20 országok találkozóján egyedülálló lehetőség nyílik ezen álláspontok és más vélemények kifejtésére, egy közös nyilatkozatban, mely Kína kormányát bátorítja a 2008-as Memorandum a valódi autonómiáért című dokumentum által kínált lehetőségek elfogadására.

Emberi Jogok Tibetben
A Kanadai Tibet Bizottság aggodalommal tekint az emberi jogok védelmére Tibetben, nem csak vallásszabadság, szólásszabadság és a tisztességes eljárások tekintetében, de más ügyekben is.

Hiszünk benne, hogy létfontosságú a G20 vezetőinek egységes fellépése, Hu elnök előtt, az igazságos törvénykezés és a vallásszabadság hiánya és a tibetiekkel szembeni folyamatos emberi jog sértésekkel szemben.

Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a tibetieket kiszorították saját területük kormányzatából, ha nem vallották a „helyes” politikai meggyőződést. Bármilyen véleménykülönbség megjelenését „szakadárnak” látszik a kínai kormányzat szemében. Továbbá minden kormányzati pozíció betöltéséhez párttagságra van szükség, de „tagság és vallásos hit nem egyeztethető össze a párt ideológiájával”. Egy olyan régió esetén, mely kultúrájának alapvető részeként tekint a tibeti buddhizmusra, ez egy fontos korlát. Az igazi döntéshozó hatalom Tibetben a Kínai Kommunista Párt kezében van.

Tibet természetes erőforrásainak kimerítése
A tibeti erőforrások felhasználása károkat okoz a tibeti népnek, a felhasználás mint megszállt területen a tibeti nép beleegyezése, vagy bármilyen előzetes konzultáció lefolytatása nélkül folyik

A Hágai Egyezmény kimondja: „A megszálló állam csak mint irányító és haszonélvező léphet fel a megszállt országban, középületek, ingatlanok, erdők és mezőgazdasági területek a tulajdonjoga az eredeti államé marad. A megszálló államnak biztosítani kell ezen értékek megmaradását és  haszonélvezeti jog szerint kell bánnia vele."

A haszonélvezet nem biztosítja a megszállónak a tulajdonjogot, így az elidegenítés jogát sem.
A Jogászok Nemzetközi Bizottsága nevű szervezet véleménye szerint: „profittermelő tevékenység az állam számára a magas profitráta, amely az állami monopóliumok következménye, melyek a tibeti nyersanyagokat használják, melyeket áron alul szereznek be... A transzfer ár része a tibeti javak kínai elvonására szolgáló rendszernek.

Tibetben Kína egyértelműen megsérti a nemzetközi jogot.
Szükség van konzultációra, melynek révén a tibetiek információkat szerezhetnek, például környezetet felmérő tanulmányokból. Ezzel lehetővé válik számukra eldönteni, érdekükben áll-e egy adott projekt elindítása. A konzultációk például nyilvános meghallgatás formáját ölthetik, melyen az összes érintett fél képviselője részt vesz és anélkül fejtheti ki véleményét, hogy megtorlástól kelljen tartania.

A szabad, előzetes és minden információval rendelkező tibetiek hozzájárulása legyen szükséges az ilyen projektek elindításához.

Környezet
Tibet, amit Kína „első számú víztornyának” tekint, tíz alacsonyabban fekvő ország vízkészletét engedi át területén, ezen kívül központi szerepet játszhat a globális klímaváltozás problémáinak megoldásában. A vízátengedés mellett, ha megfelelően gondozzák, a tibeti füves síkságok széndioxidot is nagy mennyiségben képes elnyelni.

Szeretnénk, ha a G20 országok vezetői megfontolnák a következő lehetőségeket:

1. Független nemzetközi vizsgálat tanulmányozza a Tibeti-fennsík ökoszisztémáját, vízbázisát és a talaj kezelését. Tudósok és más érdekelt Tibet és a tibeti vízhozamtól függő országuk képviselőinek részvétele a vizsgálatban alapvető fontosságú a tibeti vizsgálatok, elemzések és a következtetések levonása szempontjából. Ez megkönnyíti a kiegyensúlyozott és és minden fél számára elfogadható vizsgálat lefolytatását, amely hozzájárulhat a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és káros hatásainak mérsékléséhez. Ezt segítheti majd az ökoszisztéma helyreállítása és a fennsík erdeinek és füves síkságainak megóvása.


2. A nomádokat be kell vonni a döntéshozatalba amikor a természeti kincsekkel való gazdálkodásról van szó.  Az ő tapasztalatuk nagyon fontos az ökoszisztéma változásának megértéséhez, és az elsivatagosodás és az erózió fenyegetésének megértéséhez.

3. A multilaterális együttműködő döntéshozatalba és a Tibeti-fennsík vízkincsének kezelésébe be kell vonni minden érdekelt felet. Ez az együttműködés  segíthet enyhíteni a konfliktusokat és a környezeti problémákat is.

Tibet megkerülhetetlen, ha Kína be akar vezetni klímaváltozás hatásait csökkentő intézkedéseket. Ezeknek az intézkedéseknek az előkészítésébe be kell vonni az érintett tibetieket és a nomádokat is.

Itt az ideje, hogy a G20 országok vezetői ne csak formális nyilatkozatban támogassák Tibetet, hanem igazi előrelépéseket érjenek el, és Tibet ügyét egy fontos és eredményes munkát követelő részévé tegyék a programjuknak.

Üdvözlettel
Dermod Travis
Executive Director

Másolatot kap:
Jacob Zuma
Cristina Fernández de Kirchner elnök
Luiz Inácio Lula da Silva elnök
Felipe Calderón elnök
Barack Obama elnök
Yukio Hatoyama miniszterelnök
Lee Myung-bak elnök
Manmohan Singh miniszterelnök
President Susilo Bambang Yudhoyono elnök
I. Abdullah Szaúd-Arábia királya
Herman Van Rompuy Európai Bizottság elnöke
Nicolas Sarkozy elnök
Angela Merkel kancellár
Silvio Berlusconi miniszterelnök
Dmitry Medvedev elnök
Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök
David Cameron miniszterelnök
Kevin Rudd miniszterelnök
Hu Jintao elnök