székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343 (00-36)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu www.tibet.hu tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő
» Retro» Tibeti művészet» Interjú» Levelek» Tibet Press» Tibet Press English» Dharma Press» Human Rights» Világ» Kína» Magyar» Ujgur» Belső-Mongólia » KőrösiCsoma» Élettér» Határozatok» Nyilatkozatok» tibeti művészet» lapszemle.hu» thetibetpost.com» eastinfo.hu» rangzen.net» ChoegyalTenzin» tibet.net» phayul.com» DalaiLama.com» vilaghelyzete.blogspot.com» Videók» Linkek» TibetiHírek» Szerkesztőség
A jak (Bos grunniens) magasságtűrő génjeit azonosította egy nemzetközi kutatócsoport, amely tanulmányát a Nature Genetics című folyóiratban tette közzé.
Mint vadon élő állat, a jak Ázsia magas hegyeiben, elsősorban Tibeten és Közép-Kína fennsíkjain honos, akár 5000 méter fölött is megél. Négyezer éve a jak a túlélés záloga az ember számára a hidegebb ázsiai tartományokban, ahol szelídített háziállatként tartják, tenyésztik, és majd minden részét - tejét, húsát, bőrét, szőrét - felhasználják, sőt járomba is fogják.
A kutatók egy ideje tudják, hogy a jak és a szarvasmarha közeli rokonságban áll egymással. Egyazon fajhoz tartoztak, útjaik körülbelül ötmillió évvel ezelőtt váltak szét, a jak genomját azonban eddig nem vetették alá részletes vizsgálatoknak. Ezt a hiányt pótolta a biológusokból és genetikusokból álló nemzetközi kutatócsoport, amelynek sikerült azonosítani, hogy mely géneknek köszönhetően képes a jak oly jól boldogulni a nagy magasságokban - olvasható a PhysOrg (http://phys.org) tudományos hírportálon.
A vizsgálatok kimutatták, hogy több gén is segíti a jakok alkalmazkodását. Így például három gén szabályozza a levegő alacsony oxigéntartalmának tolerálását, amely más állatoknál, az embernél nehézlégzéssel, szapora pulzussal, szédüléssel, hányingerrel, ödémával járó hypoxiás (oxigénhiányos) állapotot vált ki.
A kutatócsoport továbbá talált öt olyan unikális gént is, amelyek a táplálékból nyert energia hatékony hasznosulását kontrollálják. Az optimalizálási stratégia biztosítja a jakok túlélését olyan szegényes táplálékon, amelyek nem lenne elegendő hasonló testméretű állatok számára.
A genetikai kutatások eredményei a tudóscsoport reményei szerint más területeken is hasznosulhatnak, például elősegíthetik az emberek jobb alkalmazkodását extrém körülményekhez.