A Hszia kérdésről

2012. június 8. /barikad.hu/TibetPress

A hunok korai történetéről és műveltségéről legkorábban a kínai krónikák fejezetei tudósítanak. Az abban szereplő állítást, miszerint a Hszia-dinasztia hun eredetű volt, a nyugati kutató máig cáfolnak, az észak-kínai térségből egyre inkább előbukkanó dokumentumok viszont igazat adnak a régi feljegyzéseknek.

Első tudósítás

A hunokról sok régi kínai feljegyzés maradt fenn, de a legátfogóbb áttekintést a Kr. e. 2. században élt Szima Csien történész alkotta meg. A Si Csi, vagyis „Történeti feljegyzések” című krónikájában többször említést tesz a hunok eredetéről. Szerinte azok az ősi, a Sárga-folyó partján megalakult Hszia-dinasztiától eredtek. A krónika közlése szerint az utolsó Hszia leszármazott, Csunvej északra menekült, és ő lett a hunok őse. Ez az esemény a Kr. e. II. évezred közepén történhetett.

A kínai tudósítást sok nyugati kutató kétkedéssel fogadta, és fogadja máig, mert nem fogadják el azt a tényt, hogy az eurázsiai lovas nomád műveltségű népeknek olyan régre visszanyúló története lehet. Sokan máig a Hszia-dinasztia létét is kétségbe vonják, holott annak létezéséről sok tárgyi lelet és írásos forrás is rendelkezésre áll.

Hun kapcsolat

A Hszia dinasztia egyik uralkodója, Csunvej északra menekült és ő lett a hunok őse. Fiát a kínai tudós Hun-jünnek nevezi, mely névben a Huort fedezték fel német kutatók.
Egy másik Hszia uralkodóról, Kung Liu-ról a forrás azt írta le, hogy elmenekült a nyugati zsung törs közé, ahol megalapította Pin városát. A későbbi utódok fontos szerepet játszottak a kínai fejedelemségek kialakításában.

Nemcsak Szima Csien tud arról, hogy a hunok a Hszia-dinasztiától eredtek, hanem maguk a hun főkirályok is. A Csin-su kínai krónika szerint az 5. században élt déli hun főkirály, Helian Bobo, utalt arra, hogy ősei kínai Hszia dinasztiából származtak. Nagyon különös, hogy a Hszia dinasztia megléte, és annak hunokhoz való kapcsolása legalább egy évezredig tartotta magát a hunok és a kínai krónikaírók között. Elképzelhető, hogy szóbeli hagyomány útján terjedt a hunok eredete, melyet Bobo, a legitim hun dinasztiából származó uralkodó, szintén jól ismert.

A kínai gazdaság fejlődése miatt nagyon sok ásatás folyt az országban és onnan elmúlt három évtized számos ősi régészeti lelet krült elő. Azok igazolták a nagy kínai történetíró állítását, vagyis azt, hogy a hunok elődei már több évezreddel korábban megjelentek a mai Kína északi és középső részén. Sőt, a jelenleg folyó kínai régészeti ásatások azt valószínűsítik, hogy mégis létezhetett a Hszia dinasztia, ráadásul éppen azon a Sárga-folyóhoz közeli területen lehetett az egyik központja, amelyet máig Hsziának, pontosabban Ninghsziának hívnak.