Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center
székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343 (00-36)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu www.tibet.hu tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő
- Programok-Epocha
- Tibet Mozi
- TibetPress
- Galéria
- Mantrák
- Potala/riportok
- Könyvtár
- Dharma bolt
- Támogatás
- Fórum
- Videók
- Meditációk
- Nem Meditáció
- Tibeti Jóga
- Linkek
- Kapcsolat
- JóBarátok
- Sambhala
- Imamalom
- Buddhista közösségek
Közreműködő Bank
» Retro» Tibeti művészet» Interjú» Levelek» Tibet Press» Tibet Press English» Dharma Press» Human Rights» Világ» Kína» Magyar» Ujgur» Belső-Mongólia » KőrösiCsoma» Élettér» Határozatok» Nyilatkozatok» tibeti művészet» lapszemle.hu» thetibetpost.com» eastinfo.hu» rangzen.net» ChoegyalTenzin» tibet.net» phayul.com» DalaiLama.com» vilaghelyzete.blogspot.com» Videók» Linkek» TibetiHírek» Szerkesztőség
A Himalája tragédiája
2009. december 4./Time/TibetPress
Leh-i jelentések szerint az elmúlt negyedszázadban csökkent a csapadék mennyisége, és ez a klímaváltozás következménye lehet. De még nagyobb veszély ez a magasabb Himalája belseje és a Tibeti Fennsík számára, ahol gleccserek formájában a Föld legnagyobb vízkészlete található a sarkok után. ,,Ezek a gleccserek nagyon fontosak annak a területnek a számára.'' mondja Hasnain, a Khardung La felé tekintve. ,,Ha nincs hó és jég, az emberek meghalnak.''
A tudósok a Föld Harmadik Sarkának hívják - de ha a klímaváltozás világos és jelenlevő veszélyeiről van szó, az első lesz a rangban. A Himalája és a Tibeti Fennsík magasan fekvő gleccserei, melyek Indiába, Nepálba, Bhutánba és Kínába is átnyúlnak, Ázsia víztornyai. A gleccserekből minden tavasszal olvadó vízből származnak a világ leghatalmasabb folyamrendszerei: a Gangesz, az Indus, a Brahmaputra, a Mekong, a Sárga-Folyó és a Jangce. Ezek a folyók körülbelül hárommilliárd embert tartanak el - a világ lakosságának több, mint felét- és mind a himalájai jégből táplálkoznak. Időnként a monszunok is feltöltik a folyókat, de a jégolvadás rendszeres és kiszámítható volt azon a területen, ahol a víz- vagy annak hiánya - meghatározza a civilizációt. ,,Ez nem olyan, mint a sarki jégsapkák.'' mondja Shubasf Lohani, a nepáli Világ Vadvilága Alapítvány tisztségviselője. ,,A Himalájából eredő vízfolyások környezetében nagy népesség él, amelynek léte ettől függ.''
E népesség számára akkor is kiemelt fontosságú a viz, ha a jég nem tűnik el. A Nemzetközi Vízügyi Intézet szerint Dél-Ázsia legnagyobb része már most vízhiánnyal küzd, beleértve Kínát is. Ráadásul a világ e részének a népessége növekszik, ráadásul a gazdasági növekedés egyfajta versenyt idéz elő a vízért, melyet a mezőgazdaságban és az iparban használnak.
A klímaváltozás hatásaira tekintet nélkül nyílik az olló a vízkészletek és a víz szükséglet között. A McKinsey&Co. Nemzetközi tanácsadó cég becslése szerint 2030-ra India vízkészletei a vízszükséglete 50%-át fogják fedezni átlagos forgatókönyv szerint. De nemcsak Ázsia fog vízhiánnyal küzdeni a melegebb világban: 2030-ra a világ vízkészletei 40%-kal lesznek kevesebbek a világ vízszükségleténél, amennyiben a jelenlegi fogyasztási minták nem változnak. ,,Azok az országok, amelyek már most vízhiánnyal küzdenek, a legsebezhetőbbek a klímáváltozás által.'' mondja Colin Chartres, a Nemzetközi Vízügyi Intézet főigazgatója.
Ezért e terület számára nagyon fontos a himalájai gleccserek épsége és a legnagyobb veszély ezek elvesztése. Bár nehéz mindenre kiterjedő becslést adni a Himalája gleccserei tízezreiről (mind tízezer láb tengerszint feletti magasság felett), független tudományos tanulmányok szerint a Föld Harmadik Sarka gyorsan olvad, és ez valószínűleg a klímaváltozás miatti hőmérséklet-emelkedés miatt van. 1960 óta a himalájai jégtakaró csaknem egyötöde tűnt el, és a Klímaváltozásügyi Kormányközi Munkaközösség globális felmelegedésről készült 2007-es becslése szerint ,,a himalájai gleccserek gyorsabban olvadnak, mint a világ bármely más részén levők.'' Ha a globális felmelegedés nem áll meg, a himalájai jégolvadás még rosszabbra fordul. Ebben az évben kínai kutatók a jéggel fedett területek 43%-os csökkenését jósolták 2070-re. Ennek hatásai katasztrofálisak lehetnek. A himalájai olvadékvíz elvesztése még fontosabbá teszi a megmaradó vízkészleteket. A magasan fekvő hegyi országokat, mint Nepál és Bhután, villámszerű áradások fenyegetik, mert a jégtáplálta tavak a gyorsuló olvadás következtében kiáradnak. Minthogy a Himalája folyóin nukleáris nagyhatalmak osztoznak, amelyek fegyveres konfliktusban álltak egymással az elmúlt fél évszázadban- India, Pakisztán, Kína- a vízért folytatott háború veszélye tagadhatatlan. ,,Az elmúlt húsz évben a melegedés egyre fokozódott.'' mondja Yao Tandong, a Kínai Tibeti Fennsík Kutatóintézet igazgatója. ,,Ha a felmelegedés folytatódik, még komolyabb hatásokkal kell számolnunk.''
Az, hogy a felmelegedés folytatódik-e, nagyrészt tőlünk függ. Jövő héten több, mint 190 ország képviselői Koppenhágaban, hogy kidolgozzanak egy új, igazságosabb és hatékonyabb globális klímaügyi megállapodást. A csúcs felé való elvárásokat lejjebb kellett adni az elmúlt hetekben részben az USA Szenátusának tunya hozzáállása miatt, amely még csak most készül elfogadni a széndioxid-kibocsátás csökkentéséről szóló törvényt. Jó hírek: Obama elnök ott lesz Koppenhágában, az USA megígérte, hogy 2020-ra a széndioxid-kibocsátását a 2005-ös szint 17%-ával csökkenti, Kína pedig energiahatékonysága fejlesztését ígéri. De most van itt az ideje a kemény döntések meghozatalának, amely a világot egy tisztább útra tereli, hogy valóban elkerülhessük a klímaváltozás veszélyes hatásait. A himalájai jégtakaró elvesztése közel sem az egyetlen fenyegetése a klímaváltozásnak, de ez az, ami a leginkább a szemünk előtt zajlik le. Nehéz elképzelni azt a mennyiségű energiát, amely képes megolvasztani egy hegyi gleccsert; még nagyobb képzelőerő kell az olvadás megállításához. ,,Ki kell dolgoznunk egy globális politikát ennek a tendenciának a visszafordítása céljából.'' mondja Madhav Kumar Nepal, Nepál miniszterelnöke, akinek szegény országa egy lesz a klímaváltozás korai áldozatai közül. ,,Ez élet-halál kérdése.''
Jelenetek egy melegebb világból? Van egy mondás Leh-ről: ,,a sziklák itt olyan magasak és a föld olyan kopár, hogy ide csak egy nagyon jó barát vagy egy nagy haragú ellenség jön utánad.'' Ez a bölcsesség nem szól erről a hegyvidéki ladakhi város tiszta szépségéről, de szabatosan megfogalmazza a kemény éghajlati viszonyokat. A tízezer láb magasan fekvő, még magasabb hegyektől körülvett Leh egy hideg sivatag, ahol az évi csapadékmennyiség mindössze 85 mm. Fiatal buddhista szerzetesek tartályokban vizet visznek a sziklák tetején egyensúlyozó kolostorokba. A terület tartós függésben van a víztől, és a turizmus fellendülése csak tovább apasztotta a forrásokat. Elképzelhetetlen itt bármilyen élet a hegyekből származó olvadékvíz és a városon keresztülfolyó Indus nélkül. ,,Leh-nek mindig is a léte függött a jégtől.'' mondja Nisa Khatoon, aki a Világ Vadvilága Alapítvány itteni képviseletét működteti. ,,Ha kevesebb a hó és a jég, az vízellátási problémát okoz Lehben.''
Pontosan ez történik Leh-ben, melynek népessége, akárcsak más magasan fekvő himalájai területek lakói, az elsők között érzik meg a jég csökkenésének hatásait. Egy francia környezetvédelmi csoport, a GERES tanulmánya szerint a terület téli átlaghőmerséklete egy fokot emelkedett, és az elmúlt huszonöt évben a hóesés rendszerint elmaradt. Noha viszonylag kevés tudományos tanulmány készült a felmelegedés kumulatív hatásairól a hó és a jégmennyiség vonatkozásában- egy olyan probléma, amely ismétlődően felmerül a Himalájára vonatkozó kutatások során, ahol pusztán a nehéz hozzáférés költségessé és nehézzé teszi a kutatásokat- az itt élő öregek azt mondják, hogy az a jég, amire gyerekkorukból emlékeznek, már rég eltűnt, és a víz már nem olyan bőséges, mint amilyen egykor volt.
A közösség váratlan módon alkalmazkodásra kényszerült. Chewang Norphel, egy 74 éves mérnök, aki egész életében itt élt, megépítette az általa ,,mesterséges gleccsernek'' nevezett kő víztárolókat, amelyek összegyűjtik és tárolják a megmaradt olvadékvizet. Minthogy ezek a ,,gleccserek'' árnyékban vannak és viszonylag kicsik (kevesebb, mint 30,000 négyzetláb), a víz fagyott marad a tél elmúltával is, és tavasszal fel lehet használni a Leh környéki falvaknak öntözés céljából. Találmánya ellensúlyozza a terület ingadozó vízszintjét, de nem helyettesíti a jégből származó vizet, amely a helyiek elmondása szerint eltűnik. ,,A saját életemben láttam eltűnni a gleccsereket.'' mondja Norphel. ,,Nincs szükségem tudományos adatokra. Én magam vagyok a tudományos adat.''
A jég eltűnése máshol is látható, beleértve a világ legmagasabb hegyét is a szomszédos Nepálban. A híres Kumbu gleccser, amely a Mount Everest alaptáborához vezető hegyi út végénél található, 5 km-rel húzódott vissza, amióta Tenzin Norgay és Edmund Hillary először meghódították a csúcsot 1953-ban. A hegymászókat kísérő sherpák azt mondják, hogy az utazás veszélyesebbé, az előrejelzés nehezebbé vált a jég eltűnte miatt. Még veszélyesebbek a kiáradó jégtáplálta tavak és a felmelegedés miatt olvadó jég miatti villámszerű áradások. A himalájai olvadás ugyanis először a vízfolyás és a jéghegyekben levő nyomás megnövekedését okozzák; ha a jég enged, másodpercenként többezer hektoliter víz szabadul el, egész falvakat sodorva el egy pillanat alatt, ahogy az 1985-ben a Dig Tsho tó esetében történt. ,,Ez nem elméleti veszély a számunkra.'' mondja Dawa Sherpa, egy veterán everest-i hegyi vezető. ,,Ez a valóság, és egyre több ilyen fog történni. Nem nézünk rózsás jövő elé.''
Nepálban könnyű képet alkotnunk a globális felmelegedés veszélyeiről, mert az eltűnő gleccsereket a saját szemünkkel láthatjuk. De a lenti vízfolyások mentén, India, Pakisztán, Banglades és Kína városaiban és gazdaságaiban a következmények nem annyira nyilvánvalóak, de még szörnyűbbek. Egy indiai kutató becslése szerint a gleccserekből több, mint évi 300 millió köbláb vizet nyernek az ázsiai folyók- ez néhány nagyobb folyó pl. az Indiát és Pakisztánt öntöző Indus vízhozama 50%-a (Integrált Hegyi Fejlesztésért Nemzetközi Központ, egy kathmandui támogató csoport). Noha a felmelegedés miatti felgyorsult olvadás rövid távon megnöveli a vízhozamot, segítve a mezőgazdaságot, ez ahhoz hasonló, amikor egyre nagyobb összegeket húzunk le egy kimerülő bankszámláról: előbb-utóbb elfogy.
Ha azt vesszük, hogy a monszun milyen szeszélyes, és hogy a globális felmelegedés egy másik kockázata az életadó esőzés csökkenése, rájövünk, milyen fontosak is a Himalája víztornyai. ,,Az ezekből a gleccserekből származó olvadékvíz biztosítja az öntözést.'' mondja Lester Brown, a Föld Politikája Intézet elnöke. ,,Ezek elolvadása a legnagyobb veszély az élelmiszerellátás biztonságára nézve, amit valaha is láttunk.''
A világ biztonságára nézve is fenyegetés. A fejlődő országokban, mint Kína és India, a növekvő jólét növekvő vízigényt jelent, akár háború árán is. Azon országok számára, amelyek hosszú ideig éhínséggel küzdöttek, ez egy félelmetes eshetőség, amely akár nemzetközi konfliktushoz is vezethet. A Himalája folyói országhatárokat kereszteznek, a hegyeken sok nemzet osztozik. Kína már most rossz viszonyba került a szomszédaival a velük közös folyók duzzasztása miatt. Míg biztonsági szakértők hangsúlyozzák, hogy a víz miatti határon átnyúló konfliktus elég ritka - még India és Pakisztán is meg tudott osztozni az Induson- a vízhiány gyakran vezetett belső konfiktushoz. Egy vízhiánnyal küzdő, de nukleáris erővel rendelkező terület esetében ez katasztrófához vezethet. ,,A klímaváltozás kísértete járja be a világot, és ezt még most sem értjük teljesen.'' mondja Chartres, a Nemzetközi Vízügyi Intézettől. ,,A hatások már most súlyosabbnak tűnnek a vártnál és komoly nehézségekre számíthatunk a fejlődő világban.''
Tudományos kutatás? Míg a jégolvadás a klímaváltozás fontos indikátora, nagyon nehéz pontosan meghatározni, milyen gyorsan olvad, különösen az elzárt Himalájában. Az összegyűjtött adat kevés, csak pár évtizedre megy vissza, illetve sok gleccserről nem sikerült valós adatokat gyűjteni. Nem segít az ügyön a Himaláján osztozó nemzetek irigysége. India nem engedi be a kínai kutatókat, Kína számára Tibet miatt kényes a téma, India és Pakisztán vajmi kevéssé működik együtt tudományos kutatások kérdésében, mint ahogy másban is.
Nem meglepő módon nincs egyetértés tudományos körökben a klímaváltozás gleccserekre gyakorolt hatásairól. Egy indiai kormányzat által támogatott kutatás szerint az indiai gleccserek stabilak, illetve a melegedés ellenére olvadásuk lassult. A kritika szerint ezt a jelentést a természettudományos sajtó nem ismerte el komoly tudományos munkaként, illetve komoly adatbeli hiányosságok lelhetők fel benne. A tisztánlátás hiánya még nehezebbé teszi a döntést a vezetők számára. ,,A Himalájáról szóló adatok egyszerűen hiányzanak.'' mondja Richard Armstrong, a Nemzeti Hó-és Jégkutatóközpont egyik magas rangú kutatója (Bolulder, Colorado állam), aki szkeptikus a gyors olvadás kérdésében. ,,Ezek a gleccserek nagyon magasan fekszenek, a csapadék, ami éri őket, leginkább hó, ami hozzáadódik tömegükhöz. Működik egy leegyszerűsítő tendencia.''
Száraz, kemény adatokra van szükségünk száraz, kemény helyekről. Ezt kutatja Syed Iqbal Hasnain. A Új-Delhiben székelő Energia és Más Erőforrások Intézete dolgozója hidrológusként kezdte karrierjét, de továbblépett a jégkutatás még több kihívást jelentő területére. Éveken keresztül egy csapat diákkal mászta meg a gleccsereket pl. Kelet-Rathong, méréseket végzett és ezek alapján következtetett a lezajló változásokra. ,,Ez költséges és kemény munka. Nem olyan, amilyet az indiai fiatalság választana.'' mondja kuncogva. De sikerült megteremtenie a himalájai jég tudományos irodalmának alapjait. Most arra vállalkozik, hogy a kitűnő klimatológussal, V Ramanathannal a Scripps Óceanográfiai Intézettől és Eric Wilcox-szal, a NASA légkörkutató tudósával, hogy meghatározzák, pontosan milyen gyorsan olvadnak adott magasságszinten található gleccserek az indiai Himalájában. Hasnain csapata végzi a terepmunkát, globális helymeghatározó rendszerrel ellátott rudakat állítanak bele a gleccserekbe, hogy így tudassák a kutatókkal, milyen mértékben is olvad a jég évről-évre. A NASA szateliten keresztül fér hozzá ezekhez az adatokhoz. A csapat teszteli Ramanathan azon elméletét, mely szerint a fekete szén- a nehéz fekete korom, ami a dízel és a fa égetésekor keletkezik, a helyi levegőt is szennyezve- fontos szerepet játszhat a himalájai jegek olvadásában az egyébkénti üvegházhatás mellett. ,,Mindezzel együtt már képesek leszünk ésszerű becslést adni a regionális olvadásról.'' mondja Wilcox. (ld. TIME környezetvédelmi különszáma.)
Koppenhágai Agenda? Hasnain számára, aki annak szentelte karrierjét, hogy a himalájai jég dinamikáját tanulmányozza, egy szintjel megalapozása segít a titokzatos kutatási tárgy felderítésében. De nem kétséges a számára, hogy a gleccserek gyorsan olvadnak, s tudja, hogy megmentésük életfontosságú India, Ázsia más részei és az egész világ számára. ,,Ez a széndioxid-kibocsátás csökkentését jelenti. A vitának vége. Tisztában vagyunk a tudományos tényekkel. Látjuk a veszélyt. Most kell cselekedni.''
A cselekvés helyszíne Koppenhága, a dán főváros, ahol december 7-től december 18-áig diplomaták fogják megvitatni az új, globális klimatikus fenyegetést. Mivel a Kiotói Egyezmény- egy törékeny megállapodás, melyet az Egyesült Államok elutasított, és keveset követel a legnagyobb fejlődő államoktól-lejár 2012-ben, az idő elfogyóban van ahhoz, hogy megalkossanak egy új, hatékonyabb és igazságosabb egyezményt, amely a világot egy biztonságosabb útra terelné, ahol bőségesebb a vízellátás és ritkábbak a romboló viharok és egyéb természeti katasztrófák. A globális széndioxid-kibocsátás 31%-kal nőtt 1997 és 2008 között, és egyedül Kínában, amely ma a világ legnagyobb kibocsátója, több, mint a duplájára nőtt. Kiegyenlítődés helyett, ahogy a szkeptikusok állították, a klímaváltozás megfigyelt hatásai, ideértve a jégolvadást és a fajok kihalását, nagy mértékben felgyorsultak 1997 óta. ,,A globális felmelegedés nem tart szünetet, nem csökken és nem fordul vissza,'' nyilatkozta Eric Steig, a Washingtoni Egyetem klimatológusa, és egy nemrég kiadott klímatudományi jelentés társszerzője. ,,Fennáll a lehetősége annak, hogy a klímarendszer tovább melegszik a legvégsőkig, meghaladva az összes lehetséges előrejelzést.''
De visszafordítani a klímaváltozást nagy volumenű vállalkozás lesz. Ramanathan 2008-as tanulmánya megállapította, hogy még ha azonnal meg is állítjuk az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedését, 4,3 F fokos melegedésnek leszünk kitéve az elkövetkezendő néhány évtizedben. Miközben a globális közösség, ideértve a G-8-akat is egy tavalyi határozat alapján, megállapodott, hogy nem engedi a globális hőmérsékletet a preindusztriális szinttől számított 3,6 F foknál tovább emelkedni, már most 1,37 F fokos emelkedésnél tartunk.
Minél tovább várunk a változtatással, annál több szén kerül a légkörbe, és annál közelebb kerülünk ahhoz, hogy egy igazán katasztrofális felmelegedés ördögi körébe zárjuk be magunkat. Mind Koppenhágában, mind azután a klímaváltozás megállításának küldetését az USÁ-nak kell vezetnie - noha a közeljövőben a nagyobb fejlődő országok válnak felelőssé a legnagyobb széndioxid-kibocsátásért. ,,Ez már nem pusztán környezetvédelmi probléma. Ez egy egész bolygóra kiterjedő humanitárius probléma.'' mondja Frances Beinecke, a Természeti Erőforrások Védelmének Tanácsa környezetvédelmi csoport elnöke. ,,Minél tovább várunk, annál drágábbak lesznek számunkra a változások.''
És ha ez nem lenne elég, számos más indoka is van annak, hogy csökkentsük a széndioxid-kibocsátást: tiszta energiával működő munkahelyek teremtése, a külföldi olajfüggőség enyhítése, a szennyezés csökkentése, költségmegtakarítás energiahatékonysággal. De leginkább azért kéne cselekedni, mert ha ezt elmulasztjuk, a tudomány szerint instabil és veszélyes világban találjuk magunkat, ahol a földrajzi, gazdasági és nemzeti biztonság - nem is beszélve a föld fajainak fennmaradásáról - forog kockán. A Himalájában, ahol a felmelegedés gyorsabban zajlik, mint máshol a bolygón, már most bepillanthatunk ebbe a világba, ahol egy olyan megváltoztathatatlan hegy, mint maga az Everest, a szemünk előtt változik. ,,Számomra ennek az útnak a folytatása az öngyilkossággal egyenlő,'' nyilatkozta Ramanathan. ,,De az unokám érdekében remélem, hogy meg fogjuk oldani ezeket a problémákat.'' Ha ma nem cselekszünk, nem tudjuk megőrizni a holnapot a gyermekeink számára.
Brian Walsh/Leh
fordítás TST