A hegyek fiai - emberek Tibet hegyei között
2008. november 24./kedd/Harmonet/TibetPress
Tibet kapcsán mindenkinek először a Himalája jut eszébe, hiszen az egykoron önálló ország, amelyet Kína kebelezett be a világ legmagasabb hegyeinek ad otthont. Igen ám, csakhogy a hegyek között emberek is élnek, mégpedig a legnagyobb egészségben.
Ez a probléma kezdte foglalkoztatni a tudósokat, ugyanis a tibetiek nem betegszenek meg a magas hegyek között sem. Na persze nem ez a probléma, hanem az, hogy a többi ember igen. Vajon mi lehet a titka ennek a népnek, hogy rájuk nem vonatkoznak a fizika alapvető törvényszerűségei. Az átlagember ugyanis ha nagyobb nyomású helyről túlontúl gyorsan emelkedik alacsonyabb nyomású helyre, akkor a nyomáskülönbség hatására megbetegedik, amely akár halálos is lehet. A búvárok körében ez a jelenség keszonbetegségként ismert, más néven dekompressziós betegségnek is nevezik. Ugyanez igaz a magas hegyekre is, ha az ember túl gyorsan emelkedik fel nagyon magasra, szintén megbetegedhet, ezt AMS – Acute Mountain Sickness néven ismeri a tudomány. A hegyibetegség főként a hegymászókat érinti, a fizikai megterhelés okán akár 300 méter szintkülönbség esetén is jelentkezhetnek a tünetek, a gyors feljutás pedig 75%-al megnöveli a kockázatot. A betegség azonban teljes mértékben elkerüli a tibetieket. Az Ohioi Egyetem kutatója, Cynthia Beall tanulmányozta a felföldi embereket, hogy megállapíthassák immunitásuk okát. Azért képesek ellenállni a hegyibetegségnek, mert azonos nyomáson sokkal több vért tud szállítani az érhálózatuk az átlagosnál, így kiküszöböli az ilyenkor jelentkező oxigénhiányos állapotot. A 88 tibeti alanyon végzett kísérlet alapján megállapítható, hogy azonos vérnyomás esetén a tibetiek ereiben kétszer annyi vér áramlik. A vizsgálatok szerint vérük magasabb nitrogén-monoxid koncentrációja okozza az erősebb vérkeringést. Ez az anyag segít kitágítani a véredényeket, így több vért – ezáltal több oxigént – juttatva a szervekhez és szövetekhez.
A Tibet hegyei között élő emberek tehát különleges vérüknek köszönhetik, hogy alkalmazkodni tudtak a magashegységi életmódhoz, ami sok információval szolgált a kutatók számára. Nem elképzelhetetlen, hogy hamarosan valamilyen speciális vérkészítménnyel jelentkeznek a gyógyszergyárak kifejezetten hegymászók részére.