A Dalai Láma szava

2010. április 20./TibetPress

Több szempontból is fontosnak mutatkozik Őszentsége a Dalai Láma szeptemberre várható erdélyi látogatása. Nincs mit takargatni,  bőven található hasonlóság a Tőkés László európai parlamenti képviselő, volt királyhágómelléki református püspök meghívását elfogadó, indiai

száműzetésben élő buddhista vallási vezető szülőhazája, Tibet és Erdély között. Például abban, hogy mindkét ország(rész) egyformán hányatott sorsot élt meg a történelem évszázadai során, és jutott idegen uralom alá. És azt is lehetetlen nem észrevenni, hogy mind a tibeti nép, mind az erdélyi magyar nemzetrész önrendelkezési törekvése, szabadságvágya a

visszautasítás merev falába ütközik.

Legfeljebb annyi az eltérés, hogy míg a kommunista Kína tűzzel-vassal, addig a demokratikus Románia - két évtizeddel a kínainál nem kevésbé brutális és magyar kultúránkban rettenetes pusztítást okozó román nacionál-kommunizmus bukása (?) után - szelídebb eszközökkel követi a homogenizációt és a nemzetállami eszméket. Amelybe - a gyakorlat mutatja - nem fér bele például az anyanyelv korlátlan használata, az állami finanszírozású önálló magyar egyetem, a multikulturálisnak mondott Kolozsváron - és sok más településen - a magyar helységnévtábla használata.

És egyebek. Amelyekre a tibeti nép vallási és politikai vezetőjének erdélyi látogatása ráirányíthatja akár a nemzetközi sajtó figyelmét. Lám, a Dalai Láma bejelentett látogatásának híre már meg is hozta első gyümölcsét: a román sajtóban ismertté válik az angol-tibeti szótárával Tibet egyedülálló kultúrájának a nyugati világ felé utat nyitó földink, a háromszéki Csomakőrösön született és Dardzsilingben nyugvó Kőrösi Csoma Sándor neve.

De a Dalai Láma tervezett látogatásának legfőbb hozadéka mégis az lenne, ha megfogadnánk a 2006 októberében hozzánk, magyarokhoz intézett szavait. Őszentsége ugyanis arra biztatott bennünket, hogy "akármilyen nehéz is, bármilyen akadállyal, nehézséggel néznek szembe, nem szabad, hogy elveszítsék a reményt és az elhivatottságukat. Bizakodónak kell maradniuk. Egy tibeti mondás úgy tartja, kilenc kudarc kilenc próbálkozást jelent. (...) Kérem, dolgozzanak továbbra is keményen, és távlatokban gondolkodjanak. Tartsák szem előtt azokat a nemes célokat, amelyek a közös érdekeket szolgálják. (...) Ez az én tanácsom." Megszívlelendő.
Benkő Levente