A Dalai Láma megkapta Amerika legmagasabb kitüntetését

BBC – 2007. október 17.

Kína tombol a Dalai Láma amerikai kitüntetése miatt.

Őszentségét kongresszusi arany medállal tüntették ki – ez a legmagasabb amerikai kitüntetés, amit civil kaphat.

George W. Bush is részt vett a washingtoni ünnepségen, ez volt az első alkalom, hogy hatalmon lévő amerikai elnök egy nyilvános eseményen mutatkozott a Dalai Lámával.

A kínai állami média figyelmeztetett, ez „árnyékot vet” majd az amerikai-kínai kapcsolatokra.

Pekinget az emberi jogok megsértésével vádolják Tibetben, melyet 1951-ben rohantak le a kommunista csapatok.

„A béke embere”

Bush elnök kézen fogva vezette a 72 éves buddhista vezetőt a Capitol Rotundába, majd egymás mellett foglaltak helyet.

Mikor az elnök átadta a medált, a Nobel Békedíjas Dalai Lámát a következőképpen méltatta: „a béke és tolerancia egyetemes szimbóluma”. Bush elnök elmondta azt is, hogy „továbbra is ösztönzi a kínai vezetőket, fogadják a Dalai Lámát Kínában. Meg fogják tapasztalni, hogy ez a jó ember a béke és megbocsátás embere.” Majd azzal folytatta, hogy Amerika nem hunyhat szemet a vallásilag elnyomottak helyzete felett.

A tibeti vezető elmondta, „mélyen megérintette”, hogy ilyen „komoly kitüntetést” kapott. „Azt hiszem, ez a díj nyomós üzenet azoknak is, akik elszántan küzdenek a békéért.”

„Durva beavatkozás”

Kedden Bush elnök a Fehér Házban zárt ajtók mögött találkozott a Dalai Lámával, ezzel nem tartva be Kína kívánságát. Ez volt a harmadik privát találkozójuk az elmúlt hat év során.

Azonban a szerdai díjátadó ünnepség sokkal inkább nyilvános esemény volt. Peking ezt „Kína belső ügyeibe való beavatkozásnak” minősítette. „Kína igen bosszús a történtek miatt és határozottan ellenzi azt” – fejtette ki a külügyminisztérium szóvivője, Liu Jianchao a Xinhua hírügynökségnek. A China Daily újság egyik szerkesztője a következőket fűzte hozzá: „Ez az esemény biztosan árnyékot vet majd a kapcsolatra.”

Peking régóta állítja, hogy a Dalai Láma megpróbálja romba dönteni Kína szuverenitását azáltal, hogy függetlenséget akar az ájtatos buddhista Tibetnek. Őszentsége ragaszkodik ahhoz, hogy ő „valós autonómiát”, nem pedig függetlenséget akar elérni hazájában, melyre Peking azzal reagál, hogy a terület Kína „elidegeníthetetlen” része.

Egyensúly-politika

Elemzők azt állítják, Bush kényes diplomáciai egyensúly-politikát folytat, hiszen szüksége van Kína segítségére ahhoz, hogy megoldja a nukleáris patthelyzetet Iránnal és Észak-Koreával.

Eközben a Kínai Kommunista Párt, mely a 17. ülését tartja a héten, igen érzékenyen tekint minden potenciális zavargásra, hiszen a jövő évi Olimpia előkészületein fáradozik.

Az amerikai törvényalkotók rendszeresen kifogásolják, hogy Peking érdektelenséget mutat az emberi jogok megsértésével kapcsolatban mind Burmában, mind Szudánban, ahol üzleti érdekei úgy kívánják. Manapság a világ vezetői egyre gyakrabban emelik fel hangjukat a tibeti emberi jogok miatt. Szeptemberben a német kancellár, Angela Merkel találkozott a Dalai Lámával, Peking haragja ellenére. Idén Őszentsége szintén találkozott az osztrák kancellárral, Alfred Gusenbauerrel és az ausztrál miniszterelnökkel, John Howarddal, továbbá tervben van egy találkozó e hónap végén a kanadai miniszterelnökkel.

Kína magán kívül volt, mikor Kanada tavaly tiszteletbeli állampolgárságot adott a Dalai Lámának.