A Dalai Láma meghívása magas labda a román hivatalosságok számára
2010 május 6. /MTI/TibetPress
Úgy tűnik, a Dalai Láma erdélyi látogatása kútba esik, a román hatóságok nem tartják időszerűnek a látogatást, a jelek szerint maga a Láma sem - írja a bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) hasábjain csütörtökön Bíró Béla politológus, megállapítva: Tőkés László a tibeti buddhista vallási vezető meghívásával a román hivatalosságok számára olyan magas labdát kínált fel, amelyet irgalmatlanul lecsaphatnak.
A cikk szerzője azzal kapcsolatban fejtette ki véleményét, hogy Tőkés László európai parlamenti képviselő április közepén bejelentette: a Dalai Láma elfogadta meghívását, és szeptemberben kétnapos látogatást tesz Székelyföldön. Röviddel ezután a bukaresti külügyminisztérium közleményben hangsúlyozta, hogy a román hatóságok nem hívták meg a Dalai Lámát romániai látogatásra, Bukarest pedig „egyetlen, szuverén és területileg egységes Kína létezését ismeri el, amelynek Tibet is része”. A napokban napvilágot látott az a hír, amely szerint a Dalai Láma mégsem utazik Romániába, mert látogatásával nem akar "kellemetlenséget okozni".
Bíró Béla felteszi a kérdést: "Vajon jó lett volna-e nekünk, ha a romániai magyarság autonómiatörekvéseit a tibeti autonómiatörekvésekhez kötöttük volna? Annyiban bizonyosan jó, hogy a világ figyelme szerencsés esetben a romániai magyar kisebbség gondjaira és a székelység autonómiatörekvéseire terelődhetett volna. Ámde jelenthet-e a feltételezett, bár bizonyosra egyáltalán nem vehető nemzetközi figyelem megoldást? Jelenthetett-e megoldást Tibet esetében? A válasz sajnos egyértelmű: nem".
Kína ma már a világ egyik legnagyobb gazdasági hatalma, idő kérdése, hogy – ha a jelenlegi trendek maradnak – mikor hagyhatja maga mögött akár az Egyesült Államokat is - fejti ki a szerző, megállapítva: nincs a világnak e pillanatban állama, mely a Kínához fűződő kapcsolatai érdekében ne tekintene el a tibetiek melletti egyértelmű kiállástól. A Nyugat számára ugyanis a tibeti kérdés szerfelett kínos. A Kínával való jó viszony érdekében legszentebb alapelveinek érvényesítéséről kell lemondania - olvasható az ÚMSZ cikkében.
"Joggal kérdezhetjük tehát: mi volt egyáltalán a meghívás értelme? Miben reménykedhetett Tőkés László? Nyilvánvalóan abban, hogy a nyugati közvélemény számára a romániai magyar kisebbség helyzetét a tibetivel analógnak tüntetheti fel" - írja Bíró, aki ezt "elhibázott analógiának" nevezi. Úgy véli: Tőkés László a tibeti buddhista vallási vezető meghívásával a román hivatalosságok számára olyan magas labdát kínált fel, amelyet irgalmatlanul lecsaphatnak. A szerző szerint az elhibázott analógia miatt a magyar ügy "árfolyama" a továbbiakban még mélyebbre eshet.
