A Dalai Láma halad a korral/Dalai Lama moves with the times
2009 július 6./New Zeeland Herald/Phayul/TibetPress
2009. július 2. Dalai Lama moves with the times Lhadon Tethong, a Diákok a Szabad Tibetért Mozgalom
igazgatója, azt mondta: ,,A Dalai Láma maga az erőszakmentesség.
Nélküle kitör az erőszak.''
Wang Lixiong, egy kínai író Pekingben
szintén egyetértett: ,,Ha a Dalai Láma meghal, mielőtt visszatérne Tibetbe,
halála után nyomban általános zendülés tör ki Kína tibeti területein.'' Pedig a
Dalai Láma is meghal egyszer, és az is lehet, hogy hamarosan.
A Dalai Láma jövő héten tölti be a 74.
életévét és a tavalyi évben háromszor volt kórházban. A hagyomány szerint azonnal
újraszületik, de a következő inkarnációja után történő tradicionális kutatás
éveket vehet igénybe.Amíg a gyermek felnő és Tibet vezetője válik
belőle, évtizedeket vehet igénybe. Ez komoly politikai problémát jelent.
Máris felmerült egy lehetőség a
nehézségek megkönnyítése céljából, ugyanis kihirdették, hogy nem a kínai megszállás
alatt lévő Tibetben fog újraszületni, ami jelentősen szűkíti a kutatás
területét. Mindössze 120,000 ember alkotja a tibeti diaszpórát, legtöbbjük az
1959-es menekültek leszármazottai. Háromnegyedük Indiában él, a többiek
Nepálban, az Egyesült Államokban, Kanadában vagy Svájcban. De ez mára szinte biztos, ami eddig is
valószínű volt: a kínaiak Tibetben egy rivális reinkarnációt fognak ,,találni''
és előléptetik következő törvényes Dalai Lámává.
Még ha ez nem is történik meg, azt a húsz
éves űrt, amíg az utód megérik a feladatra, be kell tölteni valahogy. Éppen ezért
javasolja régóta Őszentsége, hogy régenst nevez ki, aki majd helyettesíti őt ebben az időszakban.
A probléma magját az alkotja, hogy a
hagyomány szerint személyében egyesül a vallási és politikai hatalom egyaránt.
A vallási kérdések ritkán kívánnak azonnali választ. A tibeti buddhizmus több
száz évig virágzott az ismétlődő húsz éves hatalmi vákuum ellenére.A politikai döntéseket azonban azonnal kell
meghozni, ezért a megoldást a két szerep elválasztása jelentheti.A Dalai Láma évekkel ezelőtt felvetette ezt
a lehetőséget, de imádó követői újból és újból elutasították. A tavalyi véres
Kína-ellenes tibeti felkelés után újra felvetette ezt a lehetőséget a száműzött
tibeti közösség egy kongresszusán, azt mondva, hogy mérsékelt, középutat kereső
közeledése a kínai hatóságok felé, amellyel csak autonómiát akart elérni
országának, nem függetlenséget, sikertelen volt.Felvetette, talán eljött az ideje annak,
hogy visszavonuljon, és átadja a helyét a közösségi vezetők fiatalabb
generációjának, kezeljék ők ezt a hatalmas problémát, ha megfelelnének rá.A kongresszus ezt elutasította, megerősítve
őt mint politikai vezetőt. Egyszerűen nem tudták elképzelni a jövőt nélküle.
A Dalai Láma azonban tudja, hogy ez a
jövő el fog jönni. Ezért közzétett egy videót, amelyben azt kéri a tibetiektől,
tegyék magukévá a demokráciát és ne függjenek egy olyan politikai vezetőtől,
akit, lehet, hogy tiszteletlenül hangzik, de gyakorlatilag a véletlen jelöl ki.Ez jól szolgálhatja a vallási célokat, de
az anyagi világ mást követel meg.,,Az utóbbi 400-500 évben a Dalai Láma
kezében egyesült a vallási és világi vezetés. Ez annak idején jó lehetett, de
ennek vége.'' mondja a videóüzenetben.,,Ma már az egész világ számára egyértelmű,
hogy a demokrácia a legjobb hatalmi rendszer, kisebb hátrányai ellenére. Ezért
fontos, hogy a tibetiek a világ nagyobb közösségével együtt haladjanak.''
Ez a szabatosan megfogalmazott kijelentés
nem gázol bele senkinek a vallásos érzékenységébe, de megfogalmazza, hogy a
száműzött közösség politikai vezetése a Dalai Láma helyett egy megválasztott
miniszterelnök feladata kell legyen.Miniszterelnöki hivatal 2001. óta létezik,
de fontos döntések terén mindmáig a Dalai Lámának van alávetve. Most ő maga
mondja, hogy ez így nem mehet tovább - így talán ez megváltozik.Ez az utódlás problémájára is jó megoldást
jelentene, de ennek olyan következményei lehetnek, amelyek aggaszthatják a
kínai kormányt. Egy tibeti miniszterelnök, akit egyedül a száműzött közösség
választ, nem is remélheti, hogy az ,,Élő Buddha'' tekintélyével bír majd
Tibetben.A Dalai Láma közel ötven éven át arra
használta tekintélyét, hogy visszatartsa a tibetieket a nyílt lázadástól,
autonómiáról kezdett tárgyalásokat Pekinggel és lebeszélte a tibetieket a
teljes függetlenségre való törekvésről. A csak a diaszpóra által választott
miniszterelnök mindezt akkor sem tudná megcsinálni, ha akarná - , de lehet, hogy adott esetben
nem is akarná.
Kína persze sohasem volt elragadtatva a
Dalai Láma szolgálataitól. Klasszikus imperialista stílussal azt feltételezik,
hogy az anyagi életfeltételek javulásával az emberek elfelejtik nemzeti
törekvéseiket.Amikor kiderül, hogy ez nem így van, ahogy
az a lhászai Kína-ellenes felkelés alkalmával durva módon kifejezésre jutott,
akkor ,,külföldi agitátorokat'' és ,,összeesküvőket'' vádolnak, köztük a Dalai
Lámát, akit ,,szerzetesi ruhába öltözött sakálnak'' hívnak.
A valóságban azonban a Dalai Láma
évtizedeken keresztül békéltette a tibeti népet, abban a hitben, hogy a tibetiek nem vívhatják ki a függetlenségüket erőszakkal. A
tibetiek közül sokan azonban mégis megpróbálnák. Peking visszasírja egyszer még
a Dalai Lámát, ha már nem lesz többé. Gwynne Dyer londoni független újságíró
