Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

A Dalai Láma halad a korral/Dalai Lama moves with the times

2009 július 6./New Zeeland Herald/Phayul/TibetPress

2009. július 2.
Dalai Lama moves with the times
Lhadon Tethong, a Diákok a Szabad Tibetért Mozgalom igazgatója, azt mondta: ,,A Dalai Láma maga az erőszakmentesség. Nélküle kitör az erőszak.''

Wang Lixiong, egy kínai író Pekingben szintén egyetértett: ,,Ha a Dalai Láma meghal, mielőtt visszatérne Tibetbe, halála után nyomban általános zendülés tör ki Kína tibeti területein.'' Pedig a Dalai Láma is meghal egyszer, és az is lehet, hogy hamarosan.

A Dalai Láma jövő héten tölti be a 74. életévét és a tavalyi évben háromszor volt kórházban.  A hagyomány szerint azonnal újraszületik, de a következő inkarnációja után történő tradicionális kutatás éveket vehet igénybe. Amíg a gyermek felnő és Tibet vezetője válik belőle, évtizedeket vehet igénybe. Ez komoly politikai problémát jelent.

Máris felmerült egy lehetőség a nehézségek megkönnyítése céljából, ugyanis kihirdették, hogy nem a kínai megszállás alatt lévő Tibetben fog újraszületni, ami jelentősen szűkíti a kutatás területét. Mindössze 120,000 ember alkotja a tibeti diaszpórát, legtöbbjük az 1959-es menekültek leszármazottai. Háromnegyedük Indiában él, a többiek Nepálban, az Egyesült Államokban, Kanadában vagy Svájcban. De ez mára szinte biztos, ami eddig is valószínű volt: a kínaiak Tibetben egy rivális reinkarnációt fognak ,,találni'' és előléptetik következő törvényes Dalai Lámává.

Még ha ez nem is történik meg, azt a húsz éves űrt, amíg az utód megérik a feladatra, be kell tölteni valahogy. Éppen ezért javasolja régóta Őszentsége, hogy régenst nevez ki, aki majd helyettesíti őt ebben az időszakban.

A probléma magját az alkotja, hogy a hagyomány szerint személyében egyesül a vallási és politikai hatalom egyaránt. A vallási kérdések ritkán kívánnak azonnali választ. A tibeti buddhizmus több száz évig virágzott az ismétlődő húsz éves hatalmi vákuum ellenére. A politikai döntéseket azonban azonnal kell meghozni, ezért a megoldást a két szerep elválasztása jelentheti. A Dalai Láma évekkel ezelőtt felvetette ezt a lehetőséget, de imádó követői újból és újból elutasították. A tavalyi véres Kína-ellenes tibeti felkelés után újra felvetette ezt a lehetőséget a száműzött tibeti közösség egy kongresszusán, azt mondva, hogy mérsékelt, középutat kereső közeledése a kínai hatóságok felé, amellyel csak autonómiát akart elérni országának, nem függetlenséget, sikertelen volt. Felvetette, talán eljött az ideje annak, hogy visszavonuljon, és átadja a helyét a közösségi vezetők fiatalabb generációjának, kezeljék ők ezt a hatalmas problémát, ha megfelelnének rá. A kongresszus ezt elutasította, megerősítve őt mint politikai vezetőt. Egyszerűen nem tudták elképzelni a jövőt nélküle.

A Dalai Láma azonban tudja, hogy ez a jövő el fog jönni. Ezért közzétett egy videót, amelyben azt kéri a tibetiektől, tegyék magukévá a demokráciát és ne függjenek egy olyan politikai vezetőtől, akit, lehet, hogy tiszteletlenül hangzik, de gyakorlatilag a véletlen jelöl ki. Ez jól szolgálhatja a vallási célokat, de az anyagi világ mást követel meg. ,,Az utóbbi 400-500 évben a Dalai Láma kezében egyesült a vallási és világi vezetés. Ez annak idején jó lehetett, de ennek vége.'' mondja a videóüzenetben. ,,Ma már az egész világ számára egyértelmű, hogy a demokrácia a legjobb hatalmi rendszer, kisebb hátrányai ellenére. Ezért fontos, hogy a tibetiek a világ nagyobb közösségével együtt haladjanak.''

Ez a szabatosan megfogalmazott kijelentés nem gázol bele senkinek a vallásos érzékenységébe, de megfogalmazza, hogy a száműzött közösség politikai vezetése a Dalai Láma helyett egy megválasztott miniszterelnök feladata kell legyen. Miniszterelnöki hivatal 2001. óta létezik, de fontos döntések terén mindmáig a Dalai Lámának van alávetve. Most ő maga mondja, hogy ez így nem mehet tovább - így talán ez megváltozik. Ez az utódlás problémájára is jó megoldást jelentene, de ennek olyan következményei lehetnek, amelyek aggaszthatják a kínai kormányt. Egy tibeti miniszterelnök, akit egyedül a száműzött közösség választ, nem is remélheti, hogy az ,,Élő Buddha'' tekintélyével bír majd Tibetben. A Dalai Láma közel ötven éven át arra használta tekintélyét, hogy visszatartsa a tibetieket a nyílt lázadástól, autonómiáról kezdett tárgyalásokat Pekinggel és lebeszélte a tibetieket a teljes függetlenségre való törekvésről. A csak a diaszpóra által választott miniszterelnök mindezt akkor sem tudná megcsinálni, ha akarná - , de lehet, hogy adott esetben nem is akarná.

Kína persze sohasem volt elragadtatva a Dalai Láma szolgálataitól. Klasszikus imperialista stílussal azt feltételezik, hogy az anyagi életfeltételek javulásával az emberek elfelejtik nemzeti törekvéseiket. Amikor kiderül, hogy ez nem így van, ahogy az a lhászai Kína-ellenes felkelés alkalmával durva módon kifejezésre jutott, akkor ,,külföldi agitátorokat'' és ,,összeesküvőket'' vádolnak, köztük a Dalai Lámát, akit ,,szerzetesi ruhába öltözött sakálnak'' hívnak.

A valóságban azonban a Dalai Láma évtizedeken keresztül békéltette a tibeti népet, abban a hitben, hogy a tibetiek nem vívhatják ki a függetlenségüket erőszakkal. A tibetiek közül sokan azonban mégis megpróbálnák. Peking visszasírja egyszer még a Dalai Lámát, ha már nem lesz többé.
Gwynne Dyer londoni független újságíró

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb