Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

A Dalai Láma elvi alapokon álló törekvése a demokráciára

2010. február 17./The Washington Post/ICT/TibetPress

2010. február 16.
Most, hogy a Fehér Ház közzétette, hogy Obama találkozni fog a Dalai Lámával, fontos, hogy nemcsak mint világszerte elismert erkölcsi és vallási vezetőt üdvözlik őt, hanem mint demokrata bajtársat, aki osztja Amerika legmélyebb értékeit.

A Dalai Lámának ez az oldala nem túl közismert, különösen azok számára, akik mint egy tradicionális  nép spirtuális vezetőjét látják benne. Mégis egy elkötelezett demokrata, aki megvédte a demokrácia egyetemes eszméjét az ,,ázsiai értékeken'' alapuló érvekkel szemben számos önkényuralkodóval szemben, és aki már Tibetből való elmenekülése (1959) előtt is megpróbálta modernizálni Tibet kormányzati rendszerét.

Részben azért tett így, hogy egyrészt mozgósítsa népét az ellen a kínai törekvés ellen, hogy gyökerestül kiirtsák a hagyományos tibeti társadalmat a kikényszerített kollektivizációval, ami már az ötvenes évek elején elindult az orwelli demokratikus reform sablonja szerint; és másrészt rájött arra, hogy a régi rendszer ,,idejétmúlt és elégtelen volt ahhoz, hogy szembesüljön a mai világ kihívásaival.''

Rajta kívül álló okok miatt képtelen volt végrehajtani reformprogramját Tibetben, de száműzetésben, Indiában élve majdnem azonnal elkezdte a demokratikus rendszert bevezetni az Indiában élő tibetiek számára. A tibeti menekültek közötti első választást 1960 nyarán tartották, mindössze hónapokkal azután, hogy a Dalai Láma Dharamszalába érkezett. 1963-ban életbe lépett a demokratikus alkotmány a lhászai felkelés negyedik évfordulóján.

Ma az emigráns tibeti közösséget egy választott Nemzetgyűlés kormányozza független igazságszolgáltatás által ellenőrizve, ahogy azt az indiai törvények előírják. 1991-ben a Nemzetgyűlés egy statútummal megvonta és magára testálta a Dalai Lámának azt a hatalmát, hogy megválassza a kormányt, beleértve a miniszterelnököt, aki a mindennapi hatalomgyakorlás jogával van felruházva. 1992-ben a Dalai Láma új irányelvet fogadott el Tibet jövőjét illetően, amely függőben van a Kínai Népköztársasággal való tárgyalásos megegyezéstől, és amely Tibet kormányzásáért a legnagyobb felelősséget a Tibetben élő tibetiekre ruházza. Ez az ő véleménye szerint azt is magában foglalná, hogy eldönthessék, hogy a Dalai Láma intézménye a továbbiakban létezzen-e.

Ezenkívül tibeti oktatási intézmények kidolgozott rendszerét állította fel szerte Indiában, összhangban a Dalai Láma azon nézetével, hogy szükséges az embereket képessé tenni arra, hogy ,,megfelelően megértsék jogaikat és felelősségüket egy demokratikus társadalom polgáraiként.''

A Dalai Láma példát mutatott a világnak, hogy kell törekedni a demokráciára és annak értékei szerint élni. Visszautasította, hogy felhagyjon az erőszakmentesség elvével annak a sok kegyetlenségnek ellenére, amit a tibetiekre mértek, és megőrizte a tibetiek küzdelmének erkölcsi feddhetetlenségét és az esetleges megegyezés lehetőségét Kínával. Erkölcsi bátorságot és magabiztosságot tanúsítva Kína nyers erejével és gyalázkodó sértéseivel szemben, és a reménytelenségben is reményt adott nemcsak a tibetieknek, hanem világszerte minden elnyomottnak. Az egyetemes felelősségről vallott nézeteivel összhangban minden emberi lény iránt mély együttérzést tanúsítva, felébresztette az emberi és nemzetközi szolidaritást, amely fellelkesíti azokat, akik világszerte az emberi jogokért és a demokráciáért küzdenek. A Dalai Láma folyamatosan hangot adott szolidaritásának Aung San Suu Kyi és más demokratikus ellenzékiek iránt.

Ő saját magát a ,,legszerencsétlenebb Dalai Lámának'' hívja, mert több időt töltött menekültként külföldön, mint Tibetben élve. De a rá jellemző optimizmussal azt mondta, hogy a száműzetése adott neki lehetőséget arra, hogy egy olyan demokratikus országban éljen, mint India, és így most jobb lehetősége van, hogy a demokrácia ajándékával térjen vissza Tibetbe. Az, hogy erre lesz-e lehetősége, nem kis mértékben azon múlik, hogy mi lesz a kínai demokraták sorsa, például a bebörtönzött tudósé, Liu Xiaobo-é, aki támogatta a Dalai Láma tárgyalásra szóló felhívását, és kifejtette azt a nézetét, hogy a tárgyalt teljeskörű autonómia a tibeti nép számára biztosítaná Kína stabilitását, egységét és megbecsülését a világban. Tehát azok a körülmények, amelyek a Dalai Lámát száműzötté tették, a Tibet túléléséért folytatott küzdelmétől a világ legnagyobb országában a demokrácia jövőjéig terjednek.

Obama elnöknek fel kellene használnia a Dalai Láma amerikai látogatásának alkalmát, hogy kifejezze Amerika erős támogatását feléje és afelé, amit képvisel: valódi autonómiát a tibeti nép számára és megegyezést Kínával, erkölcsi bátorságot az igazság keresésében, a demokrácia és az emberi szabadság értékeit. Nemcsak a Dalai Láma kedvéért kellene őt így fogadni, hanem saját magunkért is.

Az író a Nemzetközi Társaság a Demokráciáért (Nationala Endowment of Democracy) elnöke, amely pénteken Demokráciáért Éremmel tünteti ki a Dalai Lámát.
Carl Gershman

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb