A Dalai Láma azt mondja, a demokratikus vezetést pártolja

2009. június 23./Dharamszala/Reuters/WTN/TibetPress

2009. június 21.
A Dalai Láma arra buzdította az emigrációban élő tibetieket, hogy térjenek át a demokratikus úton történő vezetőválasztás rendszerére, mert mint mondta, (ez) elengedhetetlen (annak érdekében) hogy lépést tartsanak a világgal és biztosítsák a kormányzás folytonosságát.

Egy videofelvételen amit szerzetesek, apácák és világi emberek százai előtt játszottak le az Észak-Indiai hegyi kisvárosban Dharamszalában, szombaton késő este, a 73 éves (vallási és politikai vezető) maga is azt mondta, hogy többé már nem elengedhetetlen, hogy egyetlen személyre bízzák mind a politikai mind a szellermi vezetést.

"Az elmúlt 400-500 évben a Dalai Lámák tartották a kezükben mind a világi mind a spirituális vezetést. Ennek megvolt a maga haszna, de ez a korszak véget ért, - mondta a Nobel Béke-díjas vezető.

 

"Ma már az egész világ számára világos, hogy kisebb hiányosságai ellenére, a demokrácia a legjobb kormányzási rendszer. Ezért nagyon fontos, hogy a tibetiek is lépést tartsanak a világgal." - mondta.

A Dalai Láma korábban azt javasolta, hogy a tibetiek maguk döntsék el, halála után fenntartják-e a dalai lámák spirituális intézményét, és tartsanak egy választást a külföldön élő tibetiek között.

A Dalai Láma választhatna magának utódot emigráns kormányának tagjai közül, vagy egy idősebb lámákból álló testület kiválaszthatna valakit a soraikból, eloszlatva ezzel a hagyományos kiválasztási folyamatot övező rejtélyeket. "Ha minden felelősséget egy emberre, a Dalai Lámára ruházunk, az veszélyes...Az a helyes, ha egy demokratikusan választott vezető vezeti a népet," - mondta. "Valójában, a Dalai Lámák felelőssége mint világi és szellemi vezetőké változóban van. Úgy gondolom ez nagyon jó így... hogy egy vallási vezető politikai szerepet is vállaljon, annak az időszaknak vége."

Kényes kérdés
A Dalai Láma utódlása egyre  kényesebb kérdés, mert Őszentsége öregszik, és természetesen romlik az egészségi állapota.

Sok tibeti tart attól, hogy a Dalai Láma halálával, - aki száműzetésben él Indiában, amióta egy  sikertelen felkelést követően 1959-ben elmenekült hazájából, - légüres tér keletkezik majd a politikai vezetésben, melyet Kína kihasznál majd, hogy még szorosabban a markában tartsa Tibetet.

Kína azt mondja a Dalai Lámának, hogy a "történelmi hagyományokat" kellene követnie, melyhez hozzátartozik az is, hogy Peking jóváhagyását kéri. Peking álláspontja szerint a Dalai Láma inkarnációjának kiválasztását,  a Mandzsú Qing császárok által a tibetieknek adományozott, aranyurnából történő sorhúzással kell eldönteni. A Dalai Láma viszont azt sugalmazta, hogy reinkarnációját valószínüleg  Kínán kívül fogják megtalálni. De még ha így is lesz, a tibetieknek szavazniuk kell, azzal kapcsolatban, hogy továbbra is fenn akarják-e tartani ezt az intézményt, mely Tibet világi és spirituális vezetését egyszerre, egyetlen szerzetes kezébe adja. Őszentsége  maga is a demokratikusabb rendszerek mellett foglal állást.

A száműzetésben élő tibetiek 2001-ben első ízben választották meg demokratikusan a miniszterelnököt, a Kalon Tripát, amit a Dalai Láma "nagyszerű eredménynek" nevezett. A jelenlegi miniszterelnök, Szamdhong Rinpocse, egy tibeti szerzetes és buddhista tudós, aki immár két választási ciklus óta tölti be ezt a tisztséget. A Dalai Láma gyakran mondogatta is, hogy ő félig már nyugdíjba vonult mint politikai vezető, és kérte a Rinpocsét, vegye át tőle a vezetést a tibeti népet is belevonva abba. "Ha ötévente választásokat rendezünk, tekintet nélkül arra, hogy a Dalai Láma jelen van-e vagy sem, az emigráns politikai rendszer hosszútávon fenntartható, biztonságos és stabil lesz." - mondta, Őszentsége.
Abhishek Madhukar

írta: Rina Chandran; szerkesztette: Alex Richardson