A Dalai Láma "az egyszerű szerzetes" meghatározó politikai szerepet játszik -

2009. szeptember 30./Memphis Commercial Appeal/Phayul/TibetPress

2009. szeptember 22
Az Egyesült Államok óvatosan kezeli Őszentsége a XIV. Dalai Lámát, akit Nobel-békedíjjal tüntettek ki, és akiről úgy tartják, azért reinkarnálódott, "hogy folytassa korábbi megszületésein rárótt."­­

Jelenlegi életének nagy részét annak szenteli - beleértve ebbe többek között a héten esedékes keresztények által lakott területen tett látogatását - hogy helyreállítsa Tibet autonómiáját. Amikor 1989-ben átvette a Nobel-békedíjat, a következőt mondta: "Ez a díj megerősít minket azon meggyőződésünkben, hogy az igazságot, a bátorságot, és az elszántságot használva fegyverünkként felszabadíthatjuk Tibetet."

Az évszázadok óta tartó kötélhúzás amelyben Tibet és Kína egy olyan területért küzd, melyet a Dalai Láma otthonának nevez, a Rhodes College vallási tanulmányokat vezető professzora pedig "Jakok tartására alkalmas területnek." Tibet autonómiát akar, míg kínai tudósok azt mondják, Kína soha nem fog lemondani erről a területről, melyet 1950 óta tart megszállva. "Tibet Kína része. Ez olyan mintha az Egyesült Államokat arra kérnénk, mondjon le Texasról vagy Alaszkáról." - mondja Dr. Hsiang-te Kung, a Konfuciusz Intézet vezetője a Memphisi Egyetemen. A Dalai Láma azért járt Memphisbe, hogy átvegye a Nemzeti Polgárjogi Múzeum 2009-es Nemzetközi Szabadságdíját. A Múzeum elnöke, Dr. Benjamin L. Hooks azt mondta, hogy a Dalai Láma "élő példája Dr. Martin Luther King és Gandhi elnyomással és szenvedéssel szemben tanúsított erőszakmentességének."

Ez a Dalai Láma politikai oldala, de weboldalán azt mondja, ő úgy gondol magára mint "egy egyszerű buddhista szerzetesre. Úgy érzem, ez vagyok igazán én... Összességében, az időm 80 százalékát spirituális tevékenységekkel töltöm, s csak 20 százalékát Tibet ügyeivel."

Azon kívül amit "Tibeti kérdésnek" nevez, körvonalazza másik két fő kötelezettségét. "Mint emberi lénynek elsőrendű kötelezettségem az olyan emberi értékek képviselése, mint amilyen az együttérzés, megbocsátás, tolerancia, megelégedettség és önfegyelem... Mint vallásgyakorlónak második kötelezettségem, a vallási harmónia és megértés elősegítése a világ különböző vallási hagyományai között."

A Dalai Láma a legismertebb buddhista a világon, de az amerikaiak közül kevesen értik meg az ő küldetését, mondta Dr. Mark Muesse, a Rhodes College vallási stúdiumának docense, és az ázsiai tanulmányok programjának vezetője. "A tibeti szerzetesek a világszerte elterjedt buddhizmusnak csupán egy  kis részét alkotják. Ők nem tudják az amerikaiak számára érthető módon közvetíteni a buddhista látásmódot." Muesse elmondta, hogy olyan a Dalai Láma szerepe a buddhizmusban mint amilyen a Pápa szerepe a katolicizmusban. Csakúgy mint a kereszténységnek, a buddhizmusnak is több száz különböző változata vagy iskolája van, és  a tibeti buddhisták ügye kényes kérdés. Kína, mint egy felemelkedő szuperhatalom fontos részét képezi a világ gazdaságának, s többek között az Egyesült Államok gazdaságának is. Amerika üzleti érdekeik miatt féltek a Dalai Láma mellé állni, és óvatosak voltak, ha kapcsolatba kerültek vele.

Muesse elmondta, hogy Bill Clinton, korábbi elnök, kerülte a Dalai Lámát, de Al Gore alelnöknek megengedte, hogy találkozzon vele. George Bush korábbi elnök "vallási" vezetőként utalt rá, mikor humanitáriánizmusáért kongresszusi érdeméremmel tüntette ki. Barack Obama elnök miniszterelnök novemberre tervezett kínai látogatása utánra halasztotta a Dalai Lámával történő találkozást. Kína azzal vádolta meg a Dalai Lámát, hogy azt akarja, hogy Tibet független legyen, és "szakadárnak" nevezték. Weboldalán a Dalai Láma cáfolja az állítást. "A középút megközelítés mellett köteleztem el magam, mely szerint Tibet a Kínai Népköztársaság része maradna, de nagyfokú ön-kormányzást vagy autonómiát élvezne."

Rudi Scheidt egy nyugalmazott memphisi vállalatvezető aki az évek során negyvenszer járt Kínában, azt mondta a kínaiak nem akarnak "precedenst teremteni" azzal, hogy elismerik Tibetet, mint egy teljesen autonóm entitást. Scheidt úgy gondolja, hogy Egyesült Államokban már létező, az Amerikai Indiánok törzsi jogainak érvényesítésére alkalmazott modell Tibet esetében is beválhatna. Ez egy olyan megoldás, amit John Chen, a Greater Memphis United Chinese Association elnöke is támogat. Chen, a  kínai árucikkeket, az Egyesült Államok területén nagy tételben értékesítő vállalat ügyvezető igazgatója azt mondta, a világ megváltozott azóta, hogy 1950-ben Kína megszállta Tibetet. "Mint üzletember, a globális kereskedelemben hiszek. Ezek globális trendek. Nehéz különállónak maradni" - mondta Chen. A tibetiek kilátásai sokkal rosszabbak, mondta Muesse. A kínaiak támogatták a kínai etnikumhoz tartozó lakosok betelepülését Tibetbe, hogy így felhígítsák a lakosság összetételét. "Sok tibeti elhagyta az országot vagy megölték," - mondta. Tibet lakossága mára már jórészt kínai. 
Michael Lollar