A Dalai Láma a kínai emigránsokhoz fordul - noha Peking nem vesz róla tudomást, vannak kínaiak, akik meghallgatják
2009. június 12./Correspondent/TibetPress
2009. június 10. Múlt héten, hollandiai látogatása során a
Dalai Láma tanításait tízezer ember hallgatta, Amszterdam polgármestere pedig
személyesen fogadta őt.
De a száműzött tibeti vezetőnek volt még
egy programja, amelynek kevesebb sajtóvisszhangja volt, de legalább akkora
jelentőséggel bírt: egy magántalálkozó kínai demokrata aktivistákkal.
A Dalai Láma és körülbelül harminc, főként
európai kínai emigráns a tibeti-kínai párbeszéd és a kínai reformok
szükségességéről beszéltek. A tibetiek és kínaiak közötti bizalom
helyreállítása alapvető feltétele annak, hogy Tibet ügyére megoldást találjunk-
hangsúlyozta a Dalai Láma a gyűlésen, amelyet a Tienanmen téri tüntetés
húszéves évfordulójára rendeztek.
A külföldön élő kínaiak megszólítása-
legyenek aktivisták, újságírók, buddhisták vagy akár átlagos emberek- elsődleges
fontosságú a Dalai Láma számára. A puha diplomácia egyre nagyobb fontoságra
tesz szert, miután a kínai kormánnyal való tárgyalások megszakadtak.
Noha a Dalai Láma azt mondja, hogy bizalma
a kínai kormányban ,,meggyengült'', állítja, hogy a kínai emberekben való bizalma
nem rendült meg.
Kína azt állítja, hogy a Dalai Láma ketté
akarja szakítani az országot a szabad Tibet érdekében, a Dalai Láma azonban
hangoztatja, hogy ő mindössze autonómiát szeretne Tibetnek és jobb
körülményeket a tibeti embereknek, nem függetlenséget.
Lángol a vita az olimpiai fákya körül A tavalyi évben a Dalai Láma próbálta lehűteni
a kínai nacionalisták haragját, ami amiatt keletkezett, hogy Tibetért tüntető
aktivisták megzavarták az olimpiai fáklyát szállító váltófutást. ,,Elszántan
sürgette a találkozást a kínaiakkal.'' mondja Tsering Sonam, az a filmes, aki a
Dalai Lámát az olimpia előtti időkben vele utazott mindenhova.
Az olimpiai láz elmúlt, a kínai tiltakozók
nem várják a Dalai Lámát utazásai során. A kínai emberek megszólítása mégis elsődleges
feladat Tibet szellemi vezetője számára- mondta Chime Choekyapa, a Dalai Láma
emigráns tibeti kormányának titkára.
,,Kormányok jönnek-mennek. A legfontosabb
az, hogy mindenhol megszólítsuk a kínaiakat, hogy megértsék Őszentsége
álláspontját. A jövőben a tibetieknek és a kínaiaknak együtt kell élniük
egymással.'' mondja Choekyapa úr.
Felhívás nyugalomra Ebben az évben az agresszív szigorítások
miatt kezdődött az a nagyszabású tiltakozás március 10-én,- az tibeti
vereséggel végződött szabadságharc ötvenedik évfordulóján- amelyet aztán
elfojtottak, csakúgy, mint az egy évvel ezelőtti megmozdulásokat. Az évfordulón
a Dalai Láma felszólította a kínai ,,fivéreket és nővéreket'', hogy ,,ne
hagyják magukat befolyásolni a propaganda által, hanem elfogulatlanul
vizsgálják meg a tényeket, hogy így előzzék meg a nézeteltéréseket.''
Együttérzés kínaiaktól Ezzel azonban nem minden kínait békített
meg. Sokan azt állítják róla, hogy szakadár. A kínai hivatalnokok ,,szerzetesi
ruhába öltözött farkasként'' bélyegzik meg.
Azokat a kínaiakat, akik támogatják a Dalai
Lámát és Tibetet, árulónak tekintik. Sokan még így is rendíthetetlenek.
Chin Jin, a Szövetség a Demokratikus
Kínáért helyettes elnöke, számos alkalommal találkozott a Dalai Lámával,
1992-es, Sidney-beli első találkozásuk óta. Chin úr, egy Ausztráliába emigrált
demokrata aktivista, azt állítja, hogy a Dalai Láma elősegíti a kínai
demokráciát.
,,Remélem, a kínai kormány értékeli azt a
lehetőséget, hogy a Dalai Láma még él, és hajlandó folytatni békés útját.''
mondja.
,,A felszínen minden nagyon szép
Tibetben.'' Zhu Rui kínai író ebben az évben néhány
hónapig Dharamsalában élt és találkozott a Dalai Lámával. Először 1997-ben
utazott Tibetbe. Elismeri, neki is előítéletei voltak, akárcsak honfitársainak.
,,Mindenki azt gondolta, hogy a Dalai Láma gonosz.'' mondja ,,Senki sem tudta
az igazságot Tibetről.''
Indiai tartózkodása alatt Zhu asszonyt
megigézte Tibet különleges kultúrája. Egy évvel később Lhászában telepedett le,
mint a ,,Tibeti Irodalom'' kínai folyóirat újságírójaként. Mielőtt 2001-ben
Kanadába emigrált, Zhu bemutatta a lerombolt kolostorokat, a rejtett kínai rendőri
felügyeletet a tibeti ünnepségeken, és azokat a tibetieket, akiket évtizedekre
bebörtönöztek.
,,A felszínen minden nagyon szépnek tűnik''
mondja Zhu. ,,A valóság azonban az, hogy a tibetiek borzalmasan élnek.''
Zhu véleménye a Dalai Lámáról szintén
megváltozott, amikor látta, hogy tisztelik a tibetiek a szellemi vezető
betiltott fényképeit.
,,Nagyon fontos, hogy a
kínaiak kapcsolatba kerüljenek a tibetiekkel.'' mondja Zhu. ,,Ha megértik a
Dalai Lámát, megértik Tibet kultúráját és történetét, és hogy miért akar Tibet
szabadságot.'
