A buddhizmus veszélyei

2015. augusztus 9./ezoterikustanokegyhaza.hu/TibetPress

eredeti cikk

Talán már az első pillanatban is visszatetszést kelt a cím. Azonban erről a vallási irányultságról még is csak beszélnünk kell. Mégpedig azért, mert bár az Istent szerető és abban hívő emberekben néha felmereng egy-egy olyan kósza ötlet, hogy mi lenne akkor ha elhagyná azt az irányvonalat, amit eddig követett, mert úgy gondolja, hogy egy másikban talán jobban kiteljesedik. Ez egy elég érdekes dolog de igen sokszor megtörténik az utóbbi időkben. Na, szóval ezért kell beszélni erről a kérdésről. Ugyanis az, hogy egy Istent valóban szerető ember melyik egyház tantételeit teszi magáénak, majdnem mindegy. Mondom ezt azért, mert azt mindannyian tudjuk, hogy Isten csak egyetlen egy van. Az már egy más kérdés, hogy nem minden egyházban ugyanazt az Isten szeretik. Namármost itt kezd el igazán bonyolódni a dolog. Lévén a helyzet nem olyan egyszerű.

A hétköznapi embernek segítségre van szüksége ahhoz, hogy az ilyen kardinális ügyekben döntési helyzetbe kerüljön. Mégpedig azért, mert minden cselekedetnek van egy bizonyos visszahatása. A cselekvő felé. A hibás döntéseinknek ugyanúgy vannak következményei, visszahatásai, mint a jónak. Itt most szó sincs olyan dologról, mint pl. hogy a jó tett helyébe jót várj. Ez ugyanis egy magára valamit is adó emberben fel sem merül. Amennyiben pedig felmerül, akkor az az illető minden bizonnyal egy ,,kereskedő”. Ugyanis jót nem azért tesz az ember, hogy valami nyeresége származzék belőle. Legalább is nem illik. Nem beszélve arról, hogy a pozitív cselekedetek is visszahatnak magára az okozóra, tehát úgymond karmát termel az illető. Sokan gondolhatnak arra, hogy az jó. Egy bizonyos szempontból ez így is van. Olyan ez, mint amikor valaki a tisztességes munkájáért járó bért beteszi a bankba és az ott kamatozik. Tehát nyereséget termel. Azonban azt feltétlenül tudnunk kell, hogy az itt felhalmozott jó cselekedetek nyereségét csak a végső elszámolásnál, az úgynevezett halálnál illetve utána tudjuk kivenni. Ez egy nagyon jó indulótőke lesz a következő inkarnációnkban. Amennyiben viszont nagyon sok rosszat cselekszünk, akkor nem lesz semmink. Sőt, még mínuszba is kerülhetünk és akkor az a paradoxon helyzet áll elő, hogy mindjárt adóssággal kezdünk. Gondolom azt nem nagyon kell magyarázni egy Isten szerető embernek, hogy azzal, hogy most itt a Földön szaladgálunk, nincs vége semminek. Ez a hely itt csak egy állomás. Valóban az. Amennyiben valakinek nagyon sok jó cselekedete van, annak egyáltalán nem biztos, hogy pont erre a bolygóra kell leszületnie. Mint ahogy abba se legyen valaki nagyon biztos, hogy ha egy csomó rossz dolgot követ el, akkor megérdemli azt, hogy ide szülessen le. Ennyi látszólagos kitérő után pedig visszatérek a buddhizmus veszélyeire.

Nagyon jól tudom, hogy a buddhizmusnak több ága van. Azonban egyben mindegyik megegyezik. Mégpedig abban, hogy mind, kivétel nélkül Istentagadó. Ugyanakkor a lélek létezését is kategorikusan elutasítja. Ezek után fel kell, hogy merüljön a kérdés, miért nevezik vallásnak? Nem lenne baj ha elgondolkodnánk erről a kérdésről. Márpedig ha vallásnak nevezik, főleg világvallásnak, akkor ezen az alapon az összes materialista is egy egyházat alkot. Kérdésem, ki lehet annak az istene? A válaszom természetesen nem poén szintű. Neve Mara, vagyis az Ördög.

Ezek szerint teljesen jogos lenne az a megállapítás, miszerint egy egyháznak nem kell, hogy a Legfelsőbb Személyt elismerje és Szeresse. Evvel én természetesen semmilyen körülmények között sem értek egyet. A buddhizmus tehát nem más, mint a materialista emberek egyháza. Úgy is mondják, hogy ez az irányvonal nem m ás, mint egy vallási köntösbe öltöztetett kulturális mozgalom. Ezt jó tudni. Mégpedig azért, mert bár a dalai láma és a tihanyi apát együtt sétálgat a templomban, azért a kettő között még véletlenül se keressünk semmi kapcsolatot. Ugyanis nincs.

Ennek ellenére senki se gondolja, hogy a buddhista ember nem jó. Erről szó sincs. Ők a saját irányvonalukat követik, mely, mint tudjuk Isten és lélektagadó. Természetesen nelegyünk aban biztosak, hogy ez minden buddhista ember előtt világos és tudott dolog. Ők, vagyis ennek az egyháznak a papjai, (lámái), akik tanítók, nagyon szép retorikával rendelkeznek és sok sok évig képesek elfedni ezeket az igazságokat.

A buddhizmusal kapcsolatos alapvető probléma nem az, hogy egy személytelen filozófiát követ, hanem az, hogy azt az emberek nem tudják. Minek utána pedig egy nagyon jónak tűnő meditációs technikájuk van sok ember esik nekik áldozatul. Nem beszélve arról, hogy Buddha testvérünk, azért nevezem így, mert csak úgy, mint mi, ő is a magyarság családjába született le. Lévén szkyta nemzetségű. Az ő eredeti tanításainak ellentmond a mai buddhizmus, hisz Ő nem a Legfelsőbb Személyt vagyis Istent tagadta és tagadtatta meg az emberekkel, hanem a védákat.

Helyesebben szólva még csak nem is a védákat, hanem az abban szereplő áldozati állatfelajánlásokat. Lévén ezeket az állatokat megölték. Ezért jött hát Gautama Sidharta Buddha. Aki mellesleg nem más volt, mint a Legfelsőbb Személy részleges inkarnációja.

Ezt azonban a halála után több mint 600 évvel keletkezett buddhizmus eltorzította és belőle egy személytelen filozófiai rendszert alkotott meg. Csak úgy megemlítem, hogy nem véletlenül tekinti fő ellenségének az iszlámot. Lévén az egy egy Isten hívő egyház, akinek nem tetszik a materializmus és ennek hangot is ad. A buddhisták pedig sok helyen kifejezetten ellenük építik a stupákat. Gondolják így megvédhetik a materialista eszméiket.