székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343 (00-36)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu www.tibet.hu tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő
» Retro» Tibeti művészet» Interjú» Levelek» Tibet Press» Tibet Press English» Dharma Press» Human Rights» Világ» Kína» Magyar» Ujgur» Belső-Mongólia » KőrösiCsoma» Élettér» Határozatok» Nyilatkozatok» tibeti művészet» lapszemle.hu» thetibetpost.com» eastinfo.hu» rangzen.net» ChoegyalTenzin» tibet.net» phayul.com» DalaiLama.com» vilaghelyzete.blogspot.com» Videók» Linkek» TibetiHírek» Szerkesztőség
A Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiuma dr.
Surányi József bíró elnökletével újabb ítéletet hozott, most Khando Dszanya
tibeti menekült ügyében. Mint a TibetPress múlt héten hírül adta, a Fővárosi
bíróság dr. Dudás Dóra Virág bírónő vezetésével Cevang Tsering Namgyal tibeti
menekült javára menekült státusz megadásáról hozott ítéletet, a BÁH, mint
alperes ellen.
A június 12.-ei tárgyaláson Surányi bíró Khando ellen
ítélkezett, vagyis a felperesnek a menekült státusz megszerzése iránti
keresetét elutasította. Az ítélet azonban azt is kimondja, hogy a BÁH-ot a
Fővárosi Bíróság új eljárás lefolytatására kötelezi, amelyben a tibeti menekült
helyzetének újra megvizsgálása után, esetleg oltalmazott státuszt kaphat a
Bevándorlási Hivataltól. Az új eljárás lehetősége szerint a menekült státusszal
kapcsolatos újabb körülmények is előtérbe kerülhetnek.
A tárgyalás alatt a
Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal jogi képviselője a menekült státusz
kérelme iránti kereset megalapozatlanságát próbálta bizonyítani, az ítélet
szerint sikeresen, azzal, hogy a tibeti menekült személyében nem fenyegetett a
kínai hatóságok részéről, amennyiben visszakerülne Tibetbe. Az ítélet nem
érinti a jelenlegi humanitárius státusz meglétét. Győző Gábor, Khando jogi
képviselője, a Helsinki Bizottság ügyvédje a bizonyítási eljárás során többek
között a Külügyminisztérium ország információjára hivatkozott, amit a
BÁH merőben másként értelmezett. A BÁH jogi képviselője a jelenlévőktől
eltérően, személyi szabadságjogokra való hivatkozással nem engedélyezte hang és
képfelvétel rögzítését a tárgyalóteremben, valamint azért sem mert a
nyilvánosság előtt a BÁH-ot csak a hivatal sajtó osztálya képviselheti
A Fővárosi Bíróság, június 11-én, dr. Mohay György bíró vezetésével július elejére tárgyalást halasztott Sharling Lhaze tibeti nő menekült státusz kérelmének ügyében. Mohay bíró a menekült ügy alapos és körültekintő elbírálása érdekében a felektől további információkat kért a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ellen benyújtott keresettel kapcsolatban.
Dr. Győzö Gábor, a négy gyermekes Khando Dzsanya tibeti menekült jogi
képviselője most is – mint a többi tibeti menekült esetében - alaposan és
szakszerűen felkészült az érdekképviseletre, már csak azért is, mert a Helsinki
Bizottság munkatársa emberi jogokkal és rendszerint menekült ügyekkel
foglalkozik. A Khando számára meghozott kedvezőtlen ítélet nem a menekültügyi
ügyvéd felkészületlenségét bizonyítja, hanem a bizonyítási eljárás azon
hiányosságait, mely szerint a bíró nem látta igazoltnak, hogy az általánosan
mindenkit érintő problémák személy szerint „egyéniesítetten” a felperest is
érintenék. Valamint nem volt elég az az általánosságban közismert tény, hogy
Tibetben a népesség minden egyes egyede szenved a kínai hatóságok brutális
elnyomásától, valamit a hatósági megtorlások legkülönbözőbb
fenyegetettségeitől. A bíró azt is mondta az ítélet indoklásában, hogy a
korábban hozott határozatban megvizsgált okokat nem vizsgálta felül, (mert
jogerős határozat született – nem fordult akkor bírósághoz a felperes -, „és
nem lenne fair” ha ezeket újra
megvizsgálnánk, bár a menedékjogi törvény a hivatalbóli felülvizsgálatnál nem
korlátozza az újabban bekövetkezett körülményekre a felülvizsgálatot, annál is
inkább, mert a menekült-lét egy állapot, amely attól függetlenül létezik, hogy
korábban milyen döntést hoztak róla.)
A bevándorlási és Állampolgársági Hivatal jogi képviselője a tárgyalások során
nem először a tibeti helyzettel kapcsolatos - jobb esetben - teljes
tájékozatlanságáról tett tanúbizonyságot, ám a tibeti helyzettel és a magyar
belpolitikával foglakozók véleménye szerint a politikai koncepció sokkal
valószínűbb. Vagyis, a BÁH, mint volt belügyminisztériumi szervezet a nehézkes
és megrögzött ítélkezési struktúrája mellett az elmúlt évek
hiper-kínabarát-kormány politikáját és elvárásait is kiszolgálta. Természetesen
a fenti két lehetőség kombinálva is lehetséges.
A fenti állítást bizonyítani látszik, hogy a BÁH jogi
képviselőjének álláspontja szerint Tibetben nincs erőszakos
születés-szabályozás, de ha van is, Khando mivel nem monda a kihallgatása
során, hogy újabb gyermeket szeretne, így nem bizonyított, hogy hazatérése
esetén hátrányba kerülne. Valamint a jogász számára az sem bizonyított, hogy a
menekült asszony elkötelezett és buzgó buddhista, mivel nincs a Dalai Lámával
közösen lefényképezve, mint például Namgyal, aki a múlt héten megkapta a
menekült státuszt. A BÁH-ot képviselő jogásznő számára Khandónak az sem lehet elegendő indok a
menekült státusz kérelemre, hogy mielőtt elmenekült férjét a kínai hatóságok
három napos kínzása után brutálisan meggyilkolták, hiszen ez önmagában nem
bizonyítja, hogy a hatóságok vele is ugyanazt tennék, és egyébként nem tudja
bizonyítani, hogy fájdalmában aktív politikai ellenállást fejtett ki otthon. Ez
csak egy pár kiragadott példa a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal
gondolkodásmódjából, amelyet még külön tetézett Khando rosszhiszeműségének
feltételezése. Külön érdekessége volt a nyilvános tárgyalásnak, hogy egyedül a
BÁH jogi képviselője nem engedélyezte hang és képfelvételek készítését
személyiségi jogokra való hivatkozással. valamint azért sem mert a nyilvánosság
előtt a BÁH-ot csak a hivatal sajtó osztálya képviselheti.
Surányi bíró kiegyensúlyozottan jóhiszemű, bár a
tibeti helyzettel kapcsolatos tájékozatlanságát az bizonyítja, hogy a tárgyalás
során kiderült, nem igen hallott Dharamszaláról, pedig az elmenekült Dalai Láma
százezer tibetivel együtt itt tölti száműzetésének immár ötvenedeik
esztendejét. Ha a BÁH-on múlna, valószínűleg ő sem kapna menekült státuszt
Magyarországon.
Dordzse/TibetPress