64 millió ingatlan áll üresen a kínai szellemvárosokban

2011. július 14. /transindex.ro/TibetPress

Évről évre nő a teljesen kész, lakatlanul álló milliós városok, városnegyedek száma Kínában. A valós kereslet nélküli építkezés az építő- és ingatlanipar bővülését segíti, azonban az ország gazdasági növekedésének törékenységére is rámutat. Ingatlanpiaci szakértők tavaly év végén

64 millióra becsülték az országszerte üresen álló ingatlanok számát

Kínában. A Népköztársaságban gyakran egész városnegyedek, sőt kész városok maradnak lakó nélkül, s csaknem minden esetben új építésűek. A jelenség az elmúlt évek építőipari boom-jának, az ország gazdasági növekedésének fenntartásához szükséges, kereslet nélküli, a kormányzat által megrendelt óriás beruházások eredménye.

Az évente 20 új város felépítését

célul kitűző központi vezetés terve egyrészt a városi lakosság arányának növelése, a vidéken dolgozók városba terelése, másrészt a sokmilliós nagyvárosok zsúfoltságának enyhítése. Az elmúlt öt évben ugyanakkor megtriplázódtak az átlagos ingatlanárak az országban, így az új építésű városok lakásai megfizethetetlenné váltak a vidéki lakosság számára.  A központi városokban letelepedettek pedig ritkán adják fel otthonukat, hogy egy azonos árszinten fekvő, távolabb lévő tartományba költözzenek.

Az eredmény: teljesen vagy túlnyomórészt lakatlan, költözésre kész szellemvárosok,

felhőkarcolókkal, lakótelepekkel, közösségi terekkel, önkormányzati épületekkel, bérlőkre váró bevásárlóközpontokkal. A belső-mongóliai szénbányászat központja, Ordosz másfél millió munkásának városául szánták például az 1 100 millió jüanből felépített Kangbashit, ám az építkezés befejezése után öt évvel a 300 ezer lakásból alig több mint 20 ezret vettek birtokba.

A Hongkong melletti, elsősorban halászok, halkereskedők számára szánt városban, Csenggongban  80 ezer dollárra rúgnak az átlagárak. Az ország északkeleti részén fekvő Csengcsou város 2 300 négyzetkilométeres nemrég elkészült, high-tech kerülete szintén lakatlan, ennek ellenére itt épül Ázsia egyik legnagyobb gyorsvasútállomása. A világ legnagyobb bevásárlóközpontja, a 660 ezer négyzetméteren 2 350 üzletnek helyet adó, 2005-ben, Dongguan városban felépített

Új Dél-Kína Bevásárlóközpont megnyitása óta 99%-ban kihasználatlanul áll.

A városépítés amellett, hogy munkahelyet teremt, nagymértékben hozzájárul az építő- és ingatlanipar, s ezáltal a távol-keleti ország gazdaságának növekedéséhez. Az év első öt hónapjában az iparágba irányuló beruházások az előző évhez képest 34,6%-kal nőttek, s tavaly az országba érkező összes külföldi befektetés csaknem egynegyede itt összpontosult. A kereslet nélküli szellemvárosok léte ugyanakkor a növekedés minőségének gyengeségére, törékenységére is rámutat, s a jelenlegi ütem közép- és hosszú távú fenntarthatóságát is megkérdőjelezi. A jelenség a Kínában "minden idők legnagyobb ingatlanpiaci buborékát" jósló szakértők egyik legsúlyosabb érve,

a lakások tömeges értékesítéséhez pedig az árak drasztikus csökkentésére lenne szükség,

ami a jelenlegi ingatlanpiaci trendek mellett alig valószínű. További problémát jelent, hogy a beruházásokat gyakran bankhitelből finanszírozzák, ami a helyi önkormányzatok eladósodásának kockázatát és a rossz hiteleik arányát növeli. (mti)