25 éve rabolták el a kínaiak a tibeti XI. Pancsen Lámát

2020. május 17./csütörtök/TibetPress

25 éve rabolták el a kínaiak a XI. Pancsen Lámát.
A Tibetet Segítő Társaság jelenleg is érvényes visszaemlékezése. / TibetPress 2020. május 17./vasárnap

Az egyetlen hiteles kép az elrabolt Pancsen Lámáról/TibetPress képarchívum

Tashilünpo kolstora , a Pancsen Lámák ősi székhelye/TibetPress képarchívum

Gyencen Norbu, a kínaiak által megválasztott un. hamis Pancsen Láma/TibetPress képarchívum

Ez a kép nem több, mint egy pillanatkép, amelyet akkor vettek fel, amikor csak hat éves volt a fiatal tibeti fiú, Gedün Csöki Nyima (legfelső kép). Rózsaszín, ambíciót sugárzó arccal néz ránk ez a gyermek.

Ez a fiú most 31 éves, és pontosan 25 évvel ezelőtt, május 17-én tüntették el a kínai hatóságok őt és családját, három nappal azután, hogy elismerten ő testesítette meg a Pancsen Láma XI. inkarnációját. Így lett ő a Pancsen Láma a tibeti buddhizmus második legjelentősebb személyisége és egyben legfiatalabb politikai foglya.

Ez a fényképelvétel vált az egyetlen hiteles forrássá a Pancsen Lámáról és azóta semmi megbízható hír nem érkezett a sorsáról.

A Kínán kívül élő tibetiek ezen a negyed százados évfordulón is azt követelik, hogy bocsássák szabadon e nevezetes személyt. De az a helyzet, hogy csak magas rangú kínai vezetők tudják, hol van, és hogy egyáltalán él-e még. Mivel 25 év óta nagyon keveset lehetett tudni, hallani róla, így alig várható, hogy ezeken a megemlékező napokon új információkat fogunk megtudni személyéről.

A Pancsen Láma helyzete lehangoló - ismerte el Szonam Cering Frasi, a száműzött tibeti kormány londoni képviselője. Ez a megállapítás érthető azok számára, akik azon vannak, hogy a Pancsen Láma kiszabaduljon. Ez az eset is azt a nyilvánvaló tényt tárja ismét a világ elé, hogy a kínai hatalom bármit megtehet, bárkit eltüntethet minden következmény és magyarázat nélkül. Ez az attribútuma máig megmaradt a kínai hibrid kommunista-vad kapitalista vezérkarnak és így máig is szemrebbenés nélkül a világ szemébe hazudik, lop, csal – és gyilkol politikai és gazdasági zsarolások ellenpólusaként.

Az ENSZ Kényszerített és Önkéntes Eltűnések Munkacsoportja már régóta megpróbálta felderíteni, mi történt Gedün Csöki Nyimával 1995 óta, ám nagyon kevés eredménnyel. Néhány héttel a Pancsen Láma eltűnésének 25. évfordulója előtt az erőfeszítésekről ez a nyilatkozat látott napvilágot.

"A kínai kormány többször reagált a megkeresésekre, de a Munkacsoport a rendelkezésre bocsátott információkat elégtelennek ítélte az eset tisztázása érdekében, így továbbra is minden maradt a régiben, vagyis a Pancsen Lámáról semmi hír nincs."

2013-ban az ENSZ felkérte a kínai kormányt, hogy tegye lehetővé egy vizsgálóbizottság Kínába látogatását az eset kivizsgálásra. A tavalyi éves összefoglaló jelentésben - hat évvel a kérés után – még mindig a válaszra várnak. "A munkacsoport nagyon reméli, hogy hamarosan pozitív választ kapnak" - jegyezi meg a jelentés, talán kissé optimista módon.

Peking szűkszavúságának az lehet az oka, hogy Kína azt akarja, hogy a sakktábláról a Pancsen Láma örökre eltűnjön, és többé szó se essék róla. A tibeti buddhizmusban a Pancsen Láma a második legjelentősebb személyiség a Dalai Láma után, aki 1959-ben elmenekült Tibetből, és azóta kiapadhatatlan energiaforrása a Tibetben és a Tibeten kívül élő, menekült tibetiek számára.

Logikus, hogy Kína nem akarta és most sem akarja, hogy a Pancsen Láma hatalmat és bizalmat szerezzen a tibetiek körében, és hasonló akadállyá váljon Tibet irányításában, mint a XIV. Dalai Láma.

Gedün Csöki Nyima eltűnése után a kínai hatalmasságok, a tibeti tradíció ellenében, az illegitim Urna rendszert alkalmazva saját Pancsen Lámát választottak Gyencen Norbu ( harmadik kép) tibeti fiú személyében. Nem nehéz kikövetkeztetni, hogy Kína előbb-utóbb azt fogja akarni, hogy saját Dalai Lámát válasszon - a jelenlegi Dalai Láma eltávozását követően –, amelyet ráadásul a hagyomány szerint a Pancsen Láma személye erősít meg, jelesül a Kína által megválasztott jelenlegi, hamis Pancsen Láma. Látható, hogy a kör bezárult, abban az értelemben, hogy valójában miért olyan fontos a Pancsen Láma személye a kínai nagypolitikában. A Kína által megválasztott Pancsen Láma kínai neveltetésben részesült, és kínai remények szerint e szerint is fog dönteni az új XV. Dalai Láma megválasztásának körülményeiről.

Az évek során a kínai kormány néhány információt azért szolgáltatott az eltűnt Pancsen Lámáról, leginkább azt, hogy tagadja, hogy bármiféle probléma lenne az eltűnt személlyel kapcsolatban. Közvetlenül a Pancsen Láma eltűnése után Kína az ENSZ Munkacsoportjának azt állította, hogy "soha nem volt olyan eset Kínában, hogy egy reinkarnált gyermek és családja eltűnt volna és emberrablás sem történt". Kína váltig állította és állítja ma is, hogy az eltűnésről szóló vádak koholmányok, és csupán a "Dalai-klikk" fantazmagóriái.

A rákövetkező évben, 1996-ban Kína részben narratívája megváltozott, miszerint néhány "gátlástalan lélek" megpróbálta kicsempészni a fiút külföldre, így a gyermek szülei védelmet kértek a hatóságoktól, amit meg is kaptak.
Peking szerint a fiú és családja normális életet él, és nem akarják, hogy bárki zavarja őket - ezt az állítást a hatóságok azóta is folyvást hangoztatják. 1998-ban azt üzenték a Munkacsoportnak, hogy a Pancsen Láma édesanyja börtönbüntetését tölti, de az nem volt világos, hogy milyen hosszú időre zárták el az édesanyát, különösen az nem, hogy miért ítélték el, ha egyáltalán elítélték.

De vannak más források is, bár azok sem szolgálnak több információval. 2000-ben Robin Cook, akkori brit külügyminiszter azt mondta, hogy Kína az Egyesült Királyság tisztviselőinek két képet mutatott egy fiúról, amely állításuk szerint az eltűnt Pancsen Lámát ábrázolja. Az egyik kép azt ábrázolta, hogy egy gyermek pingpongozik; a másik képen a fiú kínai írásjeleket írt a táblára. A briteknek megengedték, hogy megnézzék a képeket, de nem tarthatták meg azokat.

Egy másik találkozás során tibeti tisztviselők egy 2007-es tibeti utazás során elmondták, hogy az eltűnt Pancsen Láma békében, nyugalomban szeretne élni, és nem akarja, hogy újságírók megzavarják az ő és a családja életét.

Az utolsó, két évvel ezelőtti hírmorzsa a Pancsen Lámáról az indiai Dharamsalában székelő Tibeti Kormánytól származik, ami szerint Kína azt mondta az ENSZ-nek, hogy a Pancsen Láma rendes, normális életet él, munkája van és dolgozik. A kínai kormány nem erősítette meg a hír tartalmát.

Jeremy Sarkin professzor, aki az ENSZ fent említett Munkacsoportjában szolgált 2008-2014 között, azt állította, hogy Kína egyértelműen eltüntette a Pancsen Lámát, ami teljesen ellentétes az ENSZ emberi jogi szabályaival.

"A kínaiak által hangoztatott kifogások egyáltalán nem cáfolják a feltételezéseinket. Lefogták őt és családját" - mondta. "A megoldás, hogy engedjék meg a kínai hatóságok, hogy ellenőrizzük, biztonságban vannak-e az eltűnt személyek."

Az, hogy Kína el akarja kerülni a nyílt beismerést valamiről, amit tett, nem szokatlan - mondta a professzor a Lisszaboni Egyetemen. "Egyik állam sem szokta elismerni, hogy eltüntet embereket."

Szonam Cering azt mondta, hogy lényegében a világ tehetetlen az eltűnés megoldása érdekében, és kevés volt a politikai nyomásgyakorlás is a helyzet megoldására. Ellenben a kínai nagy hatalom semmilyen nyomásgyakorlástól nem riad vissza világuralmi érdekeinek érvényesítése érdekében. Hogy mit kap érte a világ cserébe-kérdéses - legalább is a jelenlegi helyzetet figyelmesen elemzők számára.

Robert Barnett, aki már régóta figyelemmel követi a tibeti helyzetet, azt állította, hogy Kína tibeti elnyomó politikáját a legtöbb kínai han nemzetiségű polgár támogatja. "Kínának a mértéktelen etnikai elnyomás miatt nem sikerült elnyernie a tibeti emberek bizalmát, de mindez mit számít, ha több száz millió kínai ember úgy gondolja, hogy igaza van" - mondta a szakértő, a londoni Keleti és Afrikai Tanulmányok Iskolájában. De hozzátette, hogy a kínai vezetők soha nem lesznek képesek zavartalanul élvezni hatalmukat Tibetben. "Ez egy törékeny építmény. Végig attól kell tartaniuk, hogy az egész rendszer egyszer csak összeomlik."

Lehet, hogy ez valóban így van, de az is bizonyíték arra, hogy Kína valóban mennyire biztonságosan ellenőrzi Tibetet, hogy a száműzött tibeti kormány ritkán volt képes saját forrásainak felhasználásával híreket szerezni Gedün Csöki Nyimáról.

Két évvel ezelőtt a Dalai Láma azt mondta, hogy "megbízható információival rendelkezik, arról, hogy a Pancsen Láma még életben van”, ám azóta semmi hír. Szonam Cering, a tibeti kormány képviselője Londonban azt mondta, hogy nem tudnak sokkal többet tenni, mint felmutatni a hatéves fiú egykori fényképét. Szonam Cering azt is mondta, hogy a Kínán kívüli és belül élő tibetiek nem tehetnek mást, mint hogy a kolostorokban és otthonukban az imákra és a tiszteletre koncentrálnak, valamint a reményre, hogy egy nap meg fogják találni a XI. Pancsen Lámát, azt a gyermeket, aki azóta már felnőtté vált, de kérdéses hogy valaha elfoglalhatja-e méltó helyét a tibeti buddhista panteonban.
képek/ 1. az egyetlen hiteles kép Gedün Csöki nyimáról, 2. a Tashilünho kolstor a Pancsen lámál székhelye Tibetben, 3. Gyencen Norbu a hamis Pancsen Láma
Videó/ az Objektív tudósítása a Pancsen Lámáról 1995
Hendrey Tibor