Úgy tűnt, ez lesz Kína „aranyéve”, amikor a Középső királyság a diadalmas olimpiai bemutatóval elfoglalja helyét a világ színpadán. Nem így történt.

Az olimpiai álmot szertefoszlatta a tibeti felkelés, a szecsuáni földrengés 88 000 embert ölt meg, és a mérgezett tejes botrányban 300 000 kisgyermek betegedett meg, és hat meg is halt.

Csütörtökön Kína Deng Xiaoping nagyhatású gazdasági reformjainak 30. évfordulóját ünnepelte, miközben a gazdasági világválság árnyékában, mely egyre erősebben érezteti hatását.

A kormány számításai szerint 40 millióan fogják elveszíteni állásukat a gazdasági recesszió következtében. Tang Min, Kína Fejlesztési Kutató Intézetének helyettes igazgatója szerint ez a szám csak a migráns munkásokra vonatkozik- földművesekre, akik vidékről utaztak a keleti part húsos fazekainak közelébe.

A vadkapitalizmus áldozatai. Rendőrség által kiszabadított „rabszolga-munkások”, akik az észak-kínai Shanxi-hoz közeli tucatnyi téglavetők egyikében dolgoztak. A 16 órás munkanapokra brutális verésekkel, és gyilkosságokkal kényszerítették a bányatulajdonosok az emberkereskedőktől vásárolt munkaerőt, akik között 8 éves gyerekek is akadtak.

Diplomás munkanélküliek
Aztán ott vannak a diákok, végzősök milliói, akik abban bíztak, hogy Kína egyre növekvő gazdasága nekik is állást biztosít. A gazdasági növekedésnek vége, és így az új állásoknak is. Több mint három millió 2007-es végzősnek nincs állása, pedig a kezdők fizetése csak 2-300 font havonta.

A Kommunista Párt számára a szociális háló nélkül lézengő munkanélküliek tízmillió sokkal komolyabb fenyegetést jelentenek, mint a Tienanmen téri események 20 éve.

A párt és a nép közötti ki nem mondott egyezmény megállapodás szerint az emberek elviselik a szociális igazságtalanságokat, a káderek korruptságát, a vaskezű kormányt, mert mindenkit megbabonázott a vagyonosodás lehetősége. A kijózanodás pillanata elérkezett, együtt a depresszióval és a dühvel.

A kormány őszinte volt a témával kapcsolatban. Zhou Tianyong, a párt vezetésének magas rangú tanácsadója arra figyelmeztetett, hogy „nagy méretű társadalmi zavargások” várhatók. Nem lehet pontosan megmondani, hány tüntetés zajlik évente, mivel a párt 2004 óta nem közöl pontos adatokat. Abban az évben 74.000 volt a csúcs, ami 640 %-os növekedést jelentett tíz év alatt. Addig az évig a zavargások többsége vidéken történt, vagy kisebb városokban. Az elmúlt hetekben ez megváltozott.

Sztrájkok törtek ki Kína leggazdagabb városaiban. Az egyik első Chongqing volt, a korrupció melegágya, amely milliárdokat kapott a kormánytól, hogy a világ legnagyobb városává váljon. Rossz idők járnak, de a munka tovább folytatódik a 130 millió fontos operaházán, amely –ha elkészül- a Sidney-i operaház méltó riválisa lehet.

Nem sokkal később Guangzhou-ban tört ki zavargás, amelynek során felgyújtottak egy rendőrőrsöt Shenzen-ben, Deng első különleges gazdasági zónájában. Ha ezeken a területeken is gond van, akkor fogadni is lehet arra, hogy más városokban is eldurvul a helyzet.

A korrupció és visszaélések áldozatai. Az olimpia előtt néhány héttel tüntetők felgyújtottak egy rendőrőrsöt Guizhou-ban egy meggyilkolt lány miatt. A felháborodott emberek szerint a tettes egy magas rangú pártvezető fia volt, a rendőrség pedig megpróbálta eltussolni az ügyet. Miután a lány nagybácsija panaszt tett, a rendőrök olyan súlyosan bántalmazták, hogy belehalt sérüléseibe.

Oszd meg, figyelj, és uralkodj
December elején 100 rendőr foglalt el kormányzati épületeket Leiyang városában, a kulturális forradalom óta ez volt az első ilyen eset. A párt idegesen reagált. A munkások szétverése helyett sok esetben tárgyalt, és alkalmanként fizetett is az elégedetlenkedőnek. Még a városi rendőrség szigorú vezetője is arra szólította fel beosztottait, hogy finoman bánjanak a tüntetőkkel.

Az internet megtisztítása viszont megkezdődött, hogy eltüntessenek mindent, ami robbanást idézhetne elő. A BBC kínai nyelvű honlapját ismét betiltották, másokkal együtt. A helyi hatóságok figyelik a bloggereket, hogy megelőzzék a bajt. Amikor bloggerek egy balesetben érintett rendőrautó miatt kezdtek panaszkodni az interneten, gyorsan megjelent egy kormányzati figyelmeztetés, hogy mindenkit megnyugtasson: már zajlik az ügy kivizsgálása.

A párt jelenleg nem cenzúrázza a tartalmakat, mivel azt csak a lehetőséget teremtené meg a pletyka, és a másként gondolkodók számára. Az új módszer inkább az, hogy gyorsan megjelentetnek egy hivatalos közleményt, hogy formálják a közvéleményt. A párt abban bízik, hogy a nyitottság eme új korszaka megnyugtatja a társadalmat, mielőtt a düh erőszakba csapna át.

A világ legnagyobb börtöne Tibet. Idén ősszel a kínai hatóságok tovább növelték a fegyveres erők létszámát Lhászában. Őrjáratok az utcákon, mesterlövészek a tetőkön.

Nem a zuhanás számít…
A zavargások megelőzésére szőtt terv sokrétű. A parasztokat olcsó árúval látják el, a földrengések károsultjai parabola antennát kaptak, hogy éjszaka nyugton maradjanak, egy infrastrukturális beruházás pedig hat millió munkahelyet fog teremteni a vasútnál.
Közben a pekingi taxik rögzítik utasaik beszélgetéseit, a Skynet-nek nevezett óriás elektronikus megfigyelőrendszer pedig folyamatosan figyeli Tibetet, a tüntetők elmegyógyintézetbe zárásának gyakorlata pedig ismét visszakerült a szalagcímekbe.
Ami nagyon hiányzik, az, hogy a kormány komolyan elkötelezze magát a társadalmi projektek pénzelése mellett. Hu Jintao, elnök és Wen Jiabao miniszterelnök is támogatást ígért, de a helyi kormányzatok inkább felhőkarcolókat, és ipari létesítményeket építenek, mint, hogy a rászorulókon segítsenek. 1997-ben a kormány azt ígérte, hogy a nemzeti össztermék 4%-át fogja oktatásra költeni, de a valós adat pusztán 2.8%.

Egy 400 milliárd fontos csomag mellett egy másik pénzügyi terv is útban van- a pletykák szerint. A társadalom felé tett nagyobb gesztus nélkül a következő év még az ideinél is rosszabb lehet.

video:http://www.youtube.com/watch?v=lNQvg3ngzQQ&eurl=http://www.free-tibet.hu/2008/12/19/2008-kina-proba-eve/

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás: