A 40. Magyar Filmszemlén érdekes témákat feszegetnek a tudományos-ismeretterjesztő filmek készítői.

Tizenkét tudományos-ismeretterjesztő film szerepel a kedden kezdődő 40. Magyar Filmszemle versenyprogramjában. A nézők megismerkedhetnek többek között Izland színes állatvilágával, a tatárjárással, a rejtélyes nünükével, de a postások középkorig visszanyúló történetével is.

A világhírű vízmérnök, Vásárhelyi Pál emlékművének alkotóját és a szobor elkészítésének hosszú folyamatát mutatja be Dénes Gábor A remény útjai 2. - Portrévázlatok Vígh Tamás szobrászművészről: 1700 nap története című dokumentumfilmje.

A tatárok Magyarországon című alkotásában Lakatos Iván az első és a második magyarországi tatárjárást, Dzsingisz kán világbirodalmát és a késői Árpád-kor világát kutatja, bemutatva a századot és meghatározó királyunk, IV. Béla leányának, Szent Margitnak az életét is.

Dékány István A zsögödi gazda - Nagy Imre című filmje az első világháborús frontszolgálata és a budapesti Képzőművészeti Főiskola elvégzése után Erdélybe visszatérő és ott gazdálkodó festő életútját tárja fel, de bemutatja az ihletet adó erdélyi világot, és bepillantást enged a képek keletkezéstörténetébe is.

A Vékás Péter által készített, Balogh Rudolf című film a magyar fotográfia egyik legnagyobb hatású személyiségének, "minden fotóriporterek atyjának" ered a nyomába, emellett a fotó- és kultúrtörténeti háttér ismertetésén túl a fotóművészet előtt is tisztelegni kíván.

A valószerű illúzió fogalmát tisztázza Borbás Tamás Digitális valóság a filmben című alkotásában az emberi látás sajátosságainak tudományos ismereteit a filmes tapasztalatokkal párhuzamba hozva. A rendező arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi is az, amit valóságként fogadunk el egy filmképben, közben hazai filmek példáin keresztül, tudósok és filmes alkotók segítségével mutatja be a digitális képalkotás lehetőségeit és korlátait.

Sokévnyi munkával forgatta a távoli országban Török Zoltán Izland, a hasadó sziget című természetfilmjét, amely a lundák, fókák, sarki rókák, bálnák és a többi állatfaj életét nyomon követve a sziget rejtőzködő és csak nehezen lefilmezhető élővilágára fókuszál.

Ki viszi levelem...? - teszi fel a kérdést Moldoványi Judit filmje. A rendező a népvándorlás korától a mai kor legmodernebb eszközeiig mutatja be a magyar posta történetének néhány érdekes mozzanatát.

A neves természetfilmes, Kollányi Ágoston a bükkábrányi lignitbánya meddő homokrétegében feltárt sokmillió éves fatörzsek sorsát ismerteti meg a nézőkkel Korhadó múlt, porladó jövő? - Bükkábrányi ősciprusok című alkotásában, amely nyomon követi a leletek megmentéséért folytatott páratlan versenyfutást az idővel.

A föld sokmilliárdos lakosságát jóval szorosabb háló köti össze, mint azt először gondolnánk - bizonyítja be a Nexus, Szekeres Csaba filmje.

Mosonyi Szabolcs Pannon sivatag című filmje a klímaváltozás hatásait kutatja Közép-Európa erdeinek élővilágát vizsgálva.

Buddha zarándokútján kísér végig Szabó Mihály, de megmutatja az indiai Dharamszalát, a Dalai Láma menedékhelyét, és elvisz a thaiföldi, úgynevezett Terraváda buddhista szentélyekbe is Világvallások nyomában, A Buddhizmus című alkotásában.

A rejtélyes bogárról, a nünükéről forgatott filmet Kormos Ildikó Zöld múzsák csókja - Porrá tört bogár címmel. A nézők megtudhatják, minek köszönheti a rovarevőktől való védelmét az esetlennek tűnő nünüke, valamit azt is, hogyan kerül a bogár a méhek kaptárjába lárvakorában, és hogy porrá tört testét miért használta az emberiség évszázadokon át férfiasságot növelő afrodiziákumként.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás: