kérjük, folyamatosan kísérd figyelemmel a weboldal programjainak adatait, mivel a szervezés folyamán a tartalom (hely, idő) adatai változhatnak!!!

Vadzsratánc nyílt nap

2012.június 10./vasárnap/10.00-13.00
helyszín:A Tan Kapuja Buddhsita Főiskola/
1098 Budapest Börzsöny u. 11.

A Vadzsratánc, amelyet Csögyal Namkhai Norbu Rinpocse először a '90-es évek elején tanított, egy mozgás alapú meditáció, amely a Vadzsradalra és más, eredeti dzogcsen tantrákban található mantrákra épül.

Leírás
A Vadzsratánc Csögyál Namkhai Norbu Rinpocse speciális tanítása, melyet világosság álmai során kapott. Rinpocse 1938-ban született a kelet-tibeti Derge tartományban, és nem sokkal születése után több nagy mester is felismerte őt Adzom Drugpa, a híres Rime (szektákon túli) jógi és tanító visszaszületéseként. Később Rinpocse Olaszországba költözött, ahol a nápolyi egyetem keleti tanszékének tibeti és mongol nyelvi professzora volt 1992-ig, nyugdíjba vonulásáig.

A táncról az első álmot 1989 nyarán a Dzogcsen Közösség amerikai központjában, a kandrolingi elvonulás alatt látta, majd 1990–ben álmaiban megkapta a tánc teljes tanítását, melynek címe a „Hat világ (loka) és hat megszabadulás tantrája” vagy a „Vadzsratánc szimbolikus megnyilatkozása, mely megszabadítja a hat lokát a tudat hat tiszta dimenziójába”. A hat világ a szenvedésekkel teli „létforgatag” hat kiterjedését jelenti, melyekben az ember megszülethet, ennek felszabadítása pedig a hat bölcsesség terében való időzést eredményezi.

A Vadzsratánc ezen tanítása az időszámításunk előtti második században élt női dzogcsen mester, Gomadévi nevéhez fűződik, de említést találunk róla az ősi dzogcsen tantrákban is.
A legtöbb buddhista tantrához tartoznak úgynevezett maszkos táncok, melyeket a nagyobb ünnepeken publikusan adtak elő, valamint vadzsratáncok is, de ezeket csak a belsőbb gyakorlói körökben végezték, elzárva a kívülállók szemétől.

A dzogcsen tanításokban nagy jelentősége van a hangnak és a mozgásnak, mert általuk válunk képessé teljes lényünket integrálni az elmélyedés állapotába a gondolatoktól mentes öröm és világosság révén, mely tulajdonképpen a tánc lényege. A tánc során az eredeti tudás terében megnyilvánítjuk az érzelmeinket a mozgáson keresztül, így azok „önfelszabadulnak”.
A táncok általában a felszabadult örömről szólnak, ahol kommunikáljuk mások felé érzelmeinket, szándékainkat. A Vadzsratánc során a megvilágosodás tökéletes állapotát nyilvánítjuk meg, kommunikáljuk egymás felé. Ezért már abban is, aki csak nézi, a Vadzsratánc képes felkelteni a vágyat a megszabadulásra.

A gyakorló szemszögéből a Vadzsratánc célja az egyén energiáinak harmonizálása, mely a mantrák éneklésére végzett rendezett, folyamatos mozgás révén valósul meg. Ám ha valaki rendelkezik a tánc mélyebb tudásával, akkor számára ez módszerré válik három lételemünk - a test, beszéd és a tudat - egyesítésére az elmélyedés tudásával. Ezen egység megteremtése a legfontosabb cél egy dzogcsengyakorló számára.

A Vadzsratáncot egy olyan mandalán gyakoroljuk, mely a belső világunk és a környezetünk összefüggéseit szimbolizálja, azaz az egyén belső kiterjedését, energiatestét és a világot is, mint külső dimenziót. A mandala színei megegyeznek az öt elem színeivel.

A Dzogcsen Közösségben három Vadzsratáncot gyakorlunk az úgynevezett „kis”, tizenkét körből álló mandalán. Ezek a Vadzsradal Tánca, a Hat Loka Megszabadulás Tánca és a Három Vadzsra Tánca. A Vadzsratánc kis mandalája képviseli a Föld bolygót, a külső dimenziónkat, amelyben élünk. Létezik „középső” mandala is, amely Naprendszerünket, a „nagy” mandala pedig a teljes Univerzumot jelképezi.

www.dzogchen.hu