székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343 (00-36)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu www.tibet.hu tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő
kérjük, folyamatosan kísérd figyelemmel a weboldal programjainak adatait, mivel a szervezés folyamán a tartalom (hely, idő) adatai változhatnak!!!
A CSÁNKOLTÓL a TUVÁIG!
KANALAS ÉVA
három néprajzi dokumentumfilmje
2024. október 27. / vasárnap / 15.00-20.00
2024. Október 27-én 15 órától levetítjük Kanalas Éva néprajzi dokumentumfilmjeit a Sambhala Tibetet Segítő Társaságnál. E három filmalkotást, Ősi hangok Ázsia Szívéből - 2008, Csángó Bájolás - 2022, Adigzsi a tuva sámán- 2018 című alkotásokat az alkotó vezeti fel a rendhagyó vetítések előtt. Remélhetően Sii-oglu Adigzsi is találkozhatnak az érdeklődők.
https://www.youtube.com/watch?v=npMzkQPCzwU
https://www.youtube.com/watch?v=bQV8JmBRGd8&t=2s
https://www.youtube.com/watch?v=Jtvl1jlpNFA
ŐSI HANGOK ÁZSIA SZÍVÉBŐL
2024. október /27. vasárnap / 15.00
Dél-Szibéria, Belső-Ázsia: Altaj, Tuva, Hakaszia őslakos népeinek énekkultúrája
rendező / Kanalas Éva
operatőr / Lukács József 1996, Kanalas Éva 2006
vágó / Felföldi Zsolt
68 perc, 2006
magyar nyelven
belépőjegy /
Dél-Szibéria őslakos népeiről a Jenyiszej és Ob folyók forrásvidékéről, Altaj, Tuva és Hakaszia köztársaságokról, Oroszországi Föderáció, Belső-Ázsia.
A film főként az ott élő népek, altajiak, tuvák, hakaszok énekkultúráját mutatja be, a szakrális torokéneklést, egy altaj kizsi pár hagyományos lakodalmát, jurta állítást, a pusztában magányosan álló köveket, kőembereket, hagyományos birkavágást Handagajtiban. Hallhatjuk beszélni Mongus Kenin Lopsant, a tuva sámánok elnökét. Végül a Nagy Szalbik kurgánnál 2006. március 21-én a tavaszi napforduló estéjén köszöntjük a Napot.
1996 ban jártam először a Belső-ázsiai puszták lovasnomád népei között, a Jenyiszej és Ob folyók forrásvidékén. Az expedíciónk fő célja az volt, hogy népdalgyűjtést végezzünk az ott élő őslakos népek között, valamint az eldugott altaji falvakban magyar népdalainkat énekelve hírt adjak a távoli rokonokról, Magyarországról. 2004 és 2006 között ismét gyűjtéseket végeztem e területeken a magyar állam támogatásával. Tanulmányoztam a még napjainkban is élő sámánhagyományt, miközben dalaimon keresztül megismertettem a mai sámánokkal a magyar táltoshagyományt.
A filmalkotás készült a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával! 2008
CSÁNGÓ BÁJOLÁS
2024. október 27. / vasárnap /16.30
belépőjegy /
Moldva, a híres tartomány a Kárpátok keleti lejtőjén. A Szeret folyó mentén fekvő csángó magyar falvakban: Pusztina, Bogdánfalva, Lujzi-kalugor, Lészped, Kostelek, Kelgyest volt a kutatómunka helyszíne és Szabófalva, ahol a sziszegős nyelvjárás utolsó pillanatait is megörökíthettem.
A filmalkotással tiszteletemet és köszönetemet szeretném kifejezni azon moldvai csángó asszonyok előtt, akiktől tanultam, hogy ezek az énekek, imádságok, ráolvasások, gyógyítások maradjanak meg, ne "vejszenek" el!
A moldvai csángók körében saját szándékomból 1991-től napjainkig végzek etno-folklór kutatásokat.
A filmben szereplő felvételeket a 2008-as gyűjtőút alkalmával dokumentáltam. Csángó asszonyok, sorsok, népdalok, balladák, archaikus népi imádságok, szentes Mária énekek, amelyekért újból és újból útra keltem Moldvába. Ezt láthatjuk a filmben.
Pénteki imádságokat, Újhold köszöntőt, bubarengetőt, jóslást kukoricaszemekből, énekeket
"Jézus gecemáni kertben", „vízvetést igézettől”. Reám vetette Anna néni. Meg voltam igézve. Gyakran éreztem Moldvában, hogy szent földön járok. Mária s az Isten jelenléte és őseink hite itt varázslatos időutazásban jelenik meg!
„…Áldott vagy te az asszonyállatok között…”, Nyici néni Pusztinában így mondta el a szentolvasót, mely változat még a középkorból maradt ránk.
Aneta, aki mert nekem magyarul imádkozni, "Megzsengítének a mennyországban szent harangokat, Kálvária hedzsre kidzsűlének a szent andzsalok…". A következő találkozásunkkor azt kérdezte:
„Z’ imádságot mondod-e?"
Az archaikus sziszegős nyelvjárás zene a fülemnek. Köszönöm a jó Istennek hogy ezt meghallhattam, hogy elvitt Bika Ágneshez is, aki bubákat, gyerekeket gyógyított, s hogy Szabófalván megtaláltam az utolsó magyar nyelvű éneket. „Törökország messze vagyon, Z” én szeretőm benne vagyon… ”.
Bár sokan meghaltak már a filmben szereplő asszonyok közül, Mária segedelmével néhányan eljönnek a bemutatóra Dr. Nyisztor Tinka vezetésével a Szent István gyermekei ima csoport is vendégünk lesz. Kati nénit is elhozza, akiről egy külön filmet lehet készíteni. Nagy mesemondó és énekes!
2018-2021 között, a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíjprogramjának alkotójaként folytattam a gyűjtőmunkát. A moldvai csángó magyarok körében végzett etnográfiai gyűjtéseim eredményeként 2021. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján fejeztem be a CSÁNGÓ BÁJOLÁS című néprajzi dokumentumfilmet.
Ez lett a harmadik dokumentumfilm, amelyet elkészítettem. Ősi Hangok Ázsia Szívéből (2008), Adigzsi a Tuva Sámán (2018) és most a Csángó bájolás (2022). Nem terveztem, hogy dokumentumfilmes leszek. A néprajzi gyűjtéseim, a sorsom alakította ezt a pályát! A Babba Mária áldásával! „Jövögessenek megnézni e filmát!”
Kanalas Éva
énekművész, gyűjtő, hangkutató
Az alkotó műve a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíjprogramjának támogatásával jött létre.
A film díszbemutatóját, az erdélyi és moldvai vetítéseket, a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. www.nka.hu
További támogató / Fonó Budai Zeneház
ADIGZSI a TUVA SÁMÁN
KANALAS ÉVA
filmje
2024. október 27. 18.30
Magyar filmalkotás a tuva sámánhagyományról, 163 perc, 2018
rendező / Kanalas Éva
belépőjegy /
“Sorsa már születésekor eldöntetett, a nézéséről tudták, hogy Csajákcsi-kám lesz.”
Az archaikus és napjainkban is élő tuva sámán-hagyomány Ojun nemzetségbéli Sii-oglu Adigzsi tuva kám mindennapi sámántevékenysége a Szaján és a Tangdi-óla hegyláncai között élő őslakos tuva családok körében. Oroszországi Föderáció, Tuva Köztársaság. Belső-Ázsia, Dél-Szibéria.
Díszvendég: Sii-oglu Adigzsi Csajákcsi-Kám – Tuva Köztársaság
Királyok Völgye, Turáni fennsík, Tuva Köztársaság. „Arzsán" - jelentése: forrás. Sii-oglu Adigzsi tuva sámán, aki apai ágon örökölte ősei tudományát, a Turáni-fennsíkon felvette előttem sámán öltözékét, és a szkíta fejedelmi pár temetkezési helyén áldozati szertartással kapcsolatot teremtett a helyszellemekkel. Meghajolt az ősök előtt.
A tuva sámán ezt követően páratlan etnográfiai felvételeket engedett készíteni munkájáról. Több hónapot töltöttem a tuva családok körében, ahol hagyományos, főként 49. napi halottbúcsúztató, ház- és lakástisztító, valamint természetben tartott áldozati szertartásokat vettem fel. Különféle helyzeteket is, pl. amikor a Saga –Hold Újév Ünnep alkalmával Solban Kara-Ool tuva elnök is részt vesz a sámánok szertartásán. Olyanokat is, amikor újságírók, riporterek kérik fel a ma már sámánhivatalban élő dél-szibériai Kámokat. Így megláthattam Adigzsi valódi életét és a ma élő dél-szibériai tuva sámánok mindennapjait. Adigzsi nevének jelentése: nyilas, lövész.
A tuvák befogadtak maguk közé, hasonló filmfelvételeket eddig nem adtak ki a világnak. E felvételeket nekem nem mint kutatónak, hanem mint magyar "algish” énekesnek engedte felvenni (algish: áldó ének, fohász, a sámán rituális éneke). Így én láttam meg először, hogy miként végzi sámáni tevékenységét Adigzsi baski a Jenyiszej mentén élő tuva nép körében. Egyből tudtam, hogy őt keresem évek óta Tuvában. Adigzsivel sorsszerűen találkoztam. Az eurázsiai sztyeppe nyugati oldaláról, az alföldi pusztákról érkeztem. Ő várt valakit, én pedig megtaláltam, amiért nyolcszor utaztam be Tuvába.
A Tuva Kám felfedte őrzött tudását előttem. Tűzevő. Csajákcsi-kám, tuva nyelven így nevezik az örökölt tudású sámánt. Az archaikus népi imádságok alapján feltételeztem egy szertartást, amit egykor a magyaroknál is végezhettek. A filmben látható szertartásokban párhuzamokat találunk a magyar archaikus szokásokkal. A tuva sámán „artis” - (hegyi tuja) - füstölővel tisztít, dobol, táncol stb. Kövekkel jósol, hasonlóan, mint ahogyan a moldvai csángó magyarok baboznak. A „zavaró-ártó" szellemeket a csángó „vízvetés”-hez hasonlóan keresi. Kanalas Éva
A film elkészítését, a Tuva Köztársaságbéli kutatómunkákat Kanalas Éva énekes, gyűjtő, hangkutató a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával végezte.
info / 0670 43 19343 sambhala@tibet.hu www.tibet.hu FB Sambhala
https://www.youtube.com/watch?v=npMzkQPCzwU
https://www.youtube.com/watch?v=bQV8JmBRGd8&t=2s
https://www.youtube.com/watch?v=Jtvl1jlpNFA