Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

kérjük, folyamatosan kísérd figyelemmel a weboldal programjainak adatait, mivel a szervezés folyamán a tartalom (hely, idő) adatai változhatnak!!!

HALOTTAK NAPJA 2018 a SAMBHALÁBAN
2018. november 2-3./péntek/szombat
helyszín/Sambhala Tibet Központ/Budapest I. Attila út 123.  11cs

támogató belépő
az összes előadásra/10 000 Ft
előadásonként/ 1000 Ft

a buddhizmus máig is forradalmi nézete,
hogy az élet és a halál
csak a tudatunkban létezik, sehol máshol.
a tudatot a tapasztalat egytemes alapjának kell tekinteni,
a boldogság megteremtőjének,
a szenvedés megteremtőjének,
mind ama dolgok dolgok megteremtőjének,
amit életnek
és mindannak
amit halálnak nevezünk
Szögyal Rinpocse

helyfoglalás 14.00-tól

2018. november 2./péntek

15.00
Ábrahám Judit/
táncművész
Dóra Attila/
szaxszofon, Körtvélyesi Erzsi/ének, hangok
Démonok tánca

16.00
Luangtá Vilásza/
Thai buddhista szerzetes (Wat Thai Rattanaprateep, Budapest)
Ha egyszer létrejött, akkor meg is kell szűnnie: keletkezés és elmúlás a théraváda buddhizmusból nézve
Létrejönni nem okvetlenül jön létre, hiszen a létrejövetel feltételekhez van kötve, ám mindennek távoznia kell egy nap, ha már létrejött, kivétel nélkül: mindennek és mindenkinek, legyen az ember, családi vagyon, ló, kormányfő, muskátli, egy galaxis, politikai ideológia, birodalom, jóléti társadalom, vállalkozás, betegség vagy egészség. Minden.
És mivel kivétel nélkül mindennek és mindenkinek az a dolga, hogy belső törvényszerűsé¬geivel összhangban záros határidőn belül távozzon, mi sem természetesebb az elmúlásnál. Meghalni a legtermészetesebb dolog – csak éppen nem így vélekedünk felőle.

Ezért aztán nem is annyira az elmúlással, mint a keletkezéssel van a „baj”: ha már (el)múlik, akkor már jó, baj pedig azért baj az a baj, mert mi csinálunk – a mi tudatunk – belőle bajt, amúgy nem az, hiszen mi a baj egy természeti jelenséggel? Egy folyamattal, amiben és ami megett nincs senki, azaz üres, nobody at home – nincs személy, aki meghaljon?

Mindezek fényében megnézzük tehát egy kicsit (1) az anyagiság (rūpa), valamint (2) a tudat (nāma) világának jelenségeiből, ami az elmúlás jobb megértéséhez szükséges; (3) minden bizonnyal érintjük majd a lét három ismérvét (tilakkhaṇa), finoman hozzáillesztve talán (4) a Négy Nemes Igazságot (ariyasaccāni) és (5) az egyes egyént alkotó öt halmazt (pañca¬kkhandha), lesz szó (6) a sejtjeinkről, atomról, elektronról és köztes térről, reményeink szerint ugyancsak lesz szó (7) a nyelvhasználat különbözőségeiről – hétköznapi, konvencio¬nális nyelvről és a Dhamma sajátságos nyelvezetéről –, és egy kis szerencsével még (8) a függő keletkezés tantételén is átnyargalhatunk, de az is lehet, hogy (9) se ez, se az, (10) valami azonban mindenképpen, ahogy ott és akkor menetközben adódik, hiszen a túl sok sem jó.

17.00
Franzoni Zoltán/
hagyomány kutató
Halottak feltámasztása Szent Péter, Szent Pál és Szent János apostolok legendájában
Csak hosszú lelki fejlődés útján lehet eljutni az Istenbe vetett hit és az érző lények iránti együtt érző szeretet olyan fokára, amikorra már képessé válhat valaki arra, hogy egy halott lelkét, visszahozza a földi életbe. A halottak feltámasztásának ezek a csodái, az Élet Urával való kölcsönös szereteten alapuló kapcsolat gyümölcsei. Előadásomban Szent Péter, Szent Pál és Szent János apostolok életéből vett eseteket fogok bemutatni a XIV. századból származó Magyar Anjou Legendárium képeinek segítségével.

18.00
Baráth István Zsolt
Halottak napja? Ősök ünnepe

Ez alkalommal a halottak napja kulturális gyökereit vizsgáljuk a magyar és az egyetemes hagyományban.
Mit jelentett egykor és mivé vált ma az elhunyt szeretteinkre való emlékezés?
Milyen hiedelmekből, szokásokból alakult ki ez a hagyomány?
Miért éppen ebben az időben tartjuk?
Hogyan kapcsolódik ez az évkör ünnepeihez?
Az előadáson ezeket a kérdéseket járjuk körbe.

19.00
Somogyi István Karak

Ősök ünnepe
Az évkör legsötétebb időszakában megnyílnak az Alsó Világ kapui, és figyelmünk kötelén leereszkedve választ kaphatunk arra a  kérdésre: "honnan jöttem?". Találkozhatunk őseink szellemével, megismerkedhetünk ösztöneink hullámzó testű sárkányával. Ha sikerül lemerülni félelmeink kútjának legmélyére, megtalálhatjuk tudatosságunk és szeretetünk gyémántcsillagait. Aho!

20.00
Gosztonyi András/
buddhista tanító
Halál és újraszületés a szeretet, együttérzés és elengedés tükrében
/tanítás és meditáció

Hozzátartozóink halálát fájdalomal és tragikusan éljük meg, ennek enyhítésében központi szerepet játszik az elengedés melett a szeretet és együttérzés. A buddhizus szemszögéből közelítjük meg ezt a témakört és ezeket a fogalmakat.

2018. november 3./szombat

15.00
Irtzl Károly/
pszichológus
"A Fény Természete"

A klinikai halálból visszatérők úti beszámolói megvilágíthatják az élet és a halál értelmének a rejtélyét. Vajon miért vagyunk itt? Van-e feladatunk? Van-e élet a halál után? Van-e élet a halál előtt? Mi várhat ránk odaát? Miért érdemes élni, és miért érdemes meghalni?
Ha téged is érdekelnek ezek a kérdések, tarts te is velünk ebben a mélylélektani kutató munkában! Két nagy útról visszatért utazó; Putnoki Tibor és Dobronay László beszámolójából hallgatunk meg részleteket, és elemezzük azok tartalmát. Megbeszéljük, hogy milyen összefüggéseket fedezhetünk fel ezen beszámolók és a lelkünket tisztító, gyógyító tanítások és pszichoterápiás módszerek között.

16.00
Varjasi Géza/
buddhista tanító
A titokzatos Békeváza küldetés
A Békeváza Program egy ezer éves keleti hagyomány mai világba átültetett gyakorlata. A Programot egy az 1800-as évek második felében feltárt Guru Rimpocse terma alapján, Dilgo Khjence Rimpocse indította 1990-ben. Napjainkban már Dzsongszar Khjence Rimpocse vezényli. A világban tibeti asztrológusok által meghatározott helyekre kell-lehet hozzávetőlegesen hatezer megszentelt vázát elásni vagy a vizekbe süllyeszteni. Ezek a vázák aztán megbékítik az emberi tevékenység által megbolygatott földszellemeket. Ennek egyenes következménye lesz a béke, az egészség és a jólét a földön. Hozzánk ebből közel 40 jutott, amit 2005. óta kitartó türelemmel plántált el több egymástól különböző csapat.
Előadásom célja, hogy a Békeváza Projekt működésén keresztül bemutassam, hogy az archaikus tibeti kultúra mágikus szemléletmódja hogyan mutat irányt, alkalmasint kiutat napjaink emberének-társadalmának egy szinte teljesen reménytelen helyzetben, és próbál segíteni egy elkerülhetetlennek tűnő össz-ökológiai katasztrófán.

17.00
Püski István/
Püski Kiadó
A halál tisztelete Mexikóban
Az indián és a keresztény hit egymásra hatása
1994-2010 között mintegy 15-ször jártunk Mexikóban, ahol többek között megismerkedtünk a Nagualizmussal, amit Carlos Castaneda is követett és tanított.

18.00
Gánti Bence/
integrál pszichológus, buddhista gyakorló
A halál és a reinkarnáció folyamata a buddhista tan szerint
Hogyan zajlik le a halál folyamata, mit tapasztalunk a halál után a bardóban, és hogyan történik a reinkarnáció? A halálkor csak a testünk hal meg, valamint az egónk, az ezéletbeli személyiségünk. Lényünk tágabb része, az élményeket átélő tudatunk, és a tudatalatti késztetéseink tárháza, mint karmák továbbmenek. Emiatt egy átmeneti, életek közötti tartózkodásba kerülünk, melyeket a hagyomány bardónak nevez, majd ezután újraszületünk egy másik testben, új személyiséggel, vagy akár más létformában. Mik a folyamat fázisai a haldoklástól az újjászületésig, s mit élnek meg az emberek eközben? Mennyi ideig tart az újraszületés, és mi határozza meg, hogy minek születünk újra? Ezt a kérdéskört járja körül Gánti Bence integrál pszichológus, a Buddhizmus c. könyv szerzője. Az előadásban bemutatja a tibeti buddhista bardókat, a vipassana hagyomány halálra vonatkozó alaptételeit, jelenkori halálközeli élményebszámolókat, és a spirituális élményekkel is dolgozó integrál pszichológia tanításait.
 

19.00
Melocco T. Anna/
spirituális családállító
A halottak és az Ősök tisztelete

A hellingeri (a családállítás rendszerében) rendszerben a halottak kiemelt szerepet kapnak. A mi európai kulturánkban nincs meg az a mély kapcsolat és összetartozás a halottakkal, ami az ősi kulturákban természetes. Megemlitem az általam ismert hitviág közül, a keresztény-zsidó, hinduista, buddhista és kicsit az ősmagyar hitvilágot – sámán gyökereire utalva – hogy  fellelhetőek a maradványok a halottakhoz fűzödő  rituális  keretek között meglévő kapcsolódással.
A családi tudattalan olyan tér, amelyben mindenkinek el kell férnie, aki oda tartozik. Az odatartozás joga mindenkit megillet. Itt a legfontosabb kritériumok közül ki kell emeljem azt a  szabályt, vagy törvényszerűséget, hogyha valaki áldozat lesz, akkor a gyilkosa is  kötödni fog a családi rendszerhez. Ha tettes van  a családban, akkor az áldozata is  bele tartozik a családi tudattalanhoz. Hogy miért? Több okból. A vér kötelez és köt. A  bűntudat, a szégyen, a gyűlölet, a harag mind kötnek. Ezek feloldása hosszú folyamat.
A kirekesztés okozza a családi rendszer megbetegedését vagy egyensúlytalanságát. A halottak nagyon ritkán kapják meg a nekik járó tiszteletet és megbecsülést. Gyakran az utódok szeretnék betölteni a halottak helyét és beállnak a helyukre. Ennek a folyamatát szemléltetném szereplőkkel az adott helyszinen és adott emberekkel.
A halál maga is szerepelhet a térben, mint archetipus. Meg lehet tudni, milyen a viszonya egyes embernek a halálhoz. Ki hol látja, érzékeli, tartja a halált magában. Az életet, mint archetipust ilyenkor mindig  betesszük és rendkivül fontos információt mond el a tudatról az, hogy hol helyezkednek el a térben egymáshoz  képest és a magához az énhez képest, akinek a tudatát vizsgáljuk éppen.
A hellingeri szemléletben felfedezhető számomra a buddhista szemléletmód. A halálhoz való hozzáállás letisztult és hiteles képet ad arról, mi a fontos és mi nem az: Az elmúlás fájdalma, a tettek és következményei, az élet és a halál mély tisztelete, az együttérzés valódi magja, és még más fontos lényegiségek, amelyeket  képes átadni ez a tudás és tapasztalás.

20.00
Bujtás Anita/
hegedűművész
zongorán közreműködik/Kovács Kálmán

Bach: Ária a D-dús Szvitből
Bach-Guno: Ave Maria
Válogatás Schubert dalokból
Franck: Szonáta 3. tétel
Bartók: 2 magyar népdal
Bartók: Második Hegedűverseny  2. tétel
Erre az előadásra komoly és emelkedett műveket választottam, melyek előadót és hallgatót egy magasabb dimenzióba emelik. Hitem szerint a halál nem vég, hanem a földi díszlet lehullása, melyben az örök lélek számára megmutatkozik a lét lényege. Bach műveiben szavakkal kifejezhetetlen teljesség van jelen egy földi dimenzión túl mutató magasabb síkon.
Schubert zenéjében lelki mélysége és földön túli érzékenysége ragadott meg. Schubert énekhangra és zongorára komponált dalainak ének szólamát én tettem át hegedűre.
Bartók népdal feldolgozásai mélyen az ősiségben gyökereznek, Bartók maga mondta, hogy a természet nyomán alkotunk. Hegedűversenye különleges alkotás, a benne megszólaló dallamok a lélek legmélyebb rétegeiből származnak, sallang mentes őszintesége a mai kor igazi önvalójától eltávolodott embere számára gyógyír. Bartók 2. Hegedűversenye 3 egymással összefüggő tematikájú tételből áll, melynek most 2. tételét adom elő. E variációs tételben több különböző karakterű rész váltja egymást, egy bizonyos rész számomra a "túl az üveghegyen" tündérdimenzió hangulatát idézi számomra, egy másik, melyre Bartók a "ruvido" (keményen) előadói utasítást írta, a nyers őserő szenvedélyes kifejeződése, melyben látszólagos disszonanciák zseniális harmóniává összecsendülése teszi utánozhatatlan műalkotássá Bartók zenéjét.
Minden érdeklődőt szeretettel várok e Halottak Napi koncertre.
Bujtás Anita hegedű művész

Webgalamb