kérjük, folyamatosan kísérd figyelemmel a weboldal programjainak adatait, mivel a szervezés folyamán a tartalom (hely, idő) adatai változhatnak!!!

JELENTKEZÉS/REGISTRATION»

Adigzsi és Kanalas Éva
Kizsi-Közse előtt Nyugat-Tuvában

Vetítés és beszélgetés
2013. november 23./szombat/19.00
helyszín: Sambhala Tibet Központ
1012. Attila út 123.
a program támogatást igényel: 2500Ft

Kanalas Éva Tuva Köztársaságban 2013 nyarán újabb szertartásokat dokumentált  Dél-Szibériában. Ezekből a felvételekből vetítünk. Majd beszélgetés Adigzsivel a Szkíta kori kőkurgánokról, áldozóhelyekről, a dél-szibériai őslakos tuvák hitvilágáról

„Kizil-Mazsalikba, Barumba, azaz nyugat Tuvába utaztunk. Meglátogattuk a pusztában  magányosan álló kőembert, a neve Kizsi-Közse. Érkezésünket követően nem sokkal megérkezett egy autó. Altajból jött néhány asszony a tuvában élő rokonaikhoz. Ők is tiszteletet jöttek tenni Kizsi-Közséhez. Először nem akarták megengedni, hogy filmezzem őket, de sikerült felvennem áldozatukat a kőszobor előtt. Imádkoztak. Áldoztak a szobornak, tejjel itatták a szájánál és szó szoros értelemben étellel etették a kő embert. Majd háromszor némán megkerülték őt, és a harmadik kör végén halkan a bal fülébe súgták kívánságaikat. Mi is ezt tettük. Még aznap Kizil-Mazsalikból elvitt bennünket egy fiatal tuva férfi, a neve Ajdin, hogy megmutassa a Pizsiktik-hajai írásos sziklákat. Innen nem messze egy völgybe mentünk, a kő temetőbe -kamennaja kladbishje- ahol tucatnyi kör alakú kör kurgán, azaz temetkezési hely található. A kör alakú kurgánok mellett néhány négyzet alapú temetkezési helyet is találtunk. A kopár hegyek övezte nagyterületű síkságon a kurgánokhoz két egymás mellett levő, kövekkel kijelölt út vezetett, a köveken állatrajzok láthatóak. Feltehetően egy nagy harci csata emlékét őrzi e kőtemető. „

„Kaa-xem től még 20 km-t utaztunk egy mikro busszal. Kizilbe mikor a halott rokonai megérkeztek értünk a központba és én is készültem beszállni az autóba a férfi, aki sofőr volt rendesen kimutatta arcán az ellenszenvet, hogy ez is jön. Aztán mondtuk neki, hogy én Európából, Magyarországról érkeztem. Megengedték, hogy beszálljak az autóba.Kb. 150 km-t utaztunk, rettenetes volt az út. Habár néha volt aszfalt, de ezen túl köves utakon ment a busz, szinte elviselhetetlen volt, akkorákat ütődtünk fejünkkel az autó tetejéhez. Aztán átkeltünk egy komppal a Pí-Xem folyón, ami Mongóliából ered. Halottam, hogy a sofőr meg az idősebb jól öltözött asszony, aki egyébként a halott nővére volt, Kongar-Ool énekesről beszélgettek, aki néhány nappal azelőtt halt meg. Magas volt a vérnyomása, az okozta a halálát.

Lovasok is jöttek a komppal, láthatóan féltek a folyón való szokatlan átkeléstől. Itt elég sok orosz él, sőt feljebb a tajgában élnek a szintén orosz Sztravérek, akik a hetvenes évekig teljesen elszigeteltségben, elzártan éltek a társadalomtól. A gyerekeket is csak ezután kezdték engedni iskolába járni. A megyeközponttól még 20 percet utaztunk, amikor megérkeztünk a faluba, neve Büren-Baj-Hak. Dús zöld növényzet mindenfelé. Sok erdő és fa, vörösfenyő. Sőt a kertben még ezt-azt, krumplit, paradicsomot is termesztettek. A kertajtót egy idősebb asszony nyitotta ki előttem, aki szintén megijedt a szertartáson való részvételemtől, de beengedett az éppen épülő faszerkezetű házba, amit a férje itt hagyott maga után. Ekkor ért egy látványos meglepetés. Vagy negyvenen vettek részt a családból a halott búcsúztatás 49. napján. Ilyen népes rokonságot még egyetlen szertartáson sem láttam. Ahogy beléptünk a házba egyből asztalhoz ültetettek és ettünk. Ezután Adigzsi elkészítette az ételt amivel majd a tüzet táplálja és a tűzön keresztül a rárakott étellel visszahívja a halott szellemét beszélgetni. Vártunk egy darabig, mert a kamerámat átvitték egy másik házba feltölteni. A halott nővére örömmel engedélyezte, hogy felvegyem a szertartást. Filigrán, kedves, beszédes asszony volt. A fején egy kis horgolt elegáns sapkát viselt. Aztán Adigzsi vezetésével elindultunk a szertartás helyszínére. A kert mögötti földön messze az erdőszélre mentünk. Habár a távolság nem volt nagy, nekem messzinek tűnt, mert a levegő is nehezebb volt ezen a vidéken. Karéjban ült le a család, de sokan a háznál maradtak, csak a legközelebbi családtagok jöttek a tűzhöz. Miután már csak a parázs izzott, Adigzsi elkezdett beszélni a legidősebb fiúval, akinek az édesapa konkrét útmutatásokat adott a ház felépítésével kapcsolatban. Vele beszélt a leghosszabban. A tűz nehezen égett és láthatóan egy ház formát hagyott maga után, ahogyan elégett. Visszamentünk a házhoz. Hosszú, az udvaron megterített asztalhoz ült a rokonság. Bennünket a kiskonyhában ültettek. Megint ettünk. Aztán engem is kihívtak az asztalhoz, Adigzsi mondta, hallani akarják , hogy énekelek. Leültem és énekeltem a Hadararda Hoiom Charas tuva, és a Pallagra került a juhom magyar népdalokat. Megtapsoltak, megköszönték a dalt. Amikor énekelek, onnantól kezdve már mindig nagyon szeretnek-befogadnak.

Oiun Adigzsi See-Oglu
Tuva Sámán-Csajakcsi

Baski-Khám/Hagyományos Tisztító Szertartás
Tuva Köztársaság, Dél-Szibéria, Orosz Föderáció

időpont: 2013. november 21./19.00
helyszín: Attila Hotel 1039, Budapest, Attila út 20.

belépődíj/hozzájárulás:Adigzsi útikölségére és itt tartózkódására

Közreműködik:
Kanalas Éva
énekes, gyűjtő, hangkutató
 
Az est alkalmával részleteket mutatunk be a dél-szibériai Tuva Köztársaságban dokumentált filmfelvételekből, amelyeket az énekesnő Adigzsi baski tuva családok körében végzett háztisztító, halottbúcsúztató stb. szertartásain rögzített.


Kanalas Éva énekes gyűjtő,hangkutató,az Orosz Föderáció béli Tuva Köztársaságban,egyedülálló filmfelvételeket készített Oiun Adigzsi See -Oglu tuva gyógyító sámán mindennapi munkájáról. Barátjáról nem sejtette,hogy a turáni alföldön ,Arzsan 2 régészeti lelőhelyen felveszi sámánruháját ,tolldíszét,és ősei hagyományával áldozati szertartást mutat be a Szkíta fejedelmi pár sírja előtt.

S ahogy az a magyar népmeséinkben is írva van ,a tuva sámán csak a hetedik évben mutatta meg magát.
7. és 49.napi halottbúcsúztató szertartásokon,lakástisztításokon, sámánrituálékon vett részt, s ahol a családok engedték filmfelvételeket készített az élő sámánhagyományról.

JELENTKEZÉS/REGISTRATION »