Schmidt Éva / CV

Schmidt Éva életrajza helyett legyen itt egy "forgatókönyv" a nyelvészről, a sámánkutatóról, a "hős katonáról", a zsákba varrtan táncoló lét élményéről, a Medve "hívásáról", valamint az önakasztásról, az áldásos életáldozatról, a Világügyelő férfi fehér lováról, az égi vágtáról és az egérke lélekről!

Az ŐSÖK ÖSVÉNYÉN filmsorozatom címe vezet el minket Schmidt Évához! A közös utunkon lassan felfedeződik az ősi Ösvény – sorsunkká válva –, mely mint egy leterített piros szőnyeg mindenki életének bizonyos  szakaszában megjelenik. Ki-ki vagy érzékeli vagy nem, aztán vagy elindul, vagy sem, vagy természetesnek tartja ezt a helyzetet, vagy inkább visszahőköl, s "lekötözi" saját maga kezét-lábát. Persze, hogy nem látjuk a célt, milyen unalmas is lenne! Persze, hogy kétségek között érkezünk el ahhoz a pillanathoz, amikor is felismerjük, meglátjuk az Ösvényt, vagyis a süppedő piros szőnyeget, és egyszer csak már járunk rajta! Ekkor néha a létezés határtalan terében szabadon repülünk, néha egy veszélyes őserdőben lépdelünk lábujjhegyen vigyázva, nehogy letérjünk az előttünk kígyózó, nehezen belátható keskeny Ösvényről, s nehogy reccsenjen egy ág a talpunk alatt, amely hallatán tán magunk ijednénk meg a legjobban.

Az "ösvényen járás" kétségeivel, örömével és boldogságával – a témában – forgatott, eddigi 18 filmemnek az alapgondolata a Medveünnephez, illetve Paál Zoltán rovósámán kivételes mítoszi művéhez, az Arvisurához kapcsolódik. Idézve őt: "És nemsokára újra énekelnek az énekmondók a szibériai Medveünnepen, amely akár az 1944-es sztrecsnói beavatás folytatása is lehetett volna." Már tudom, az is volt!

Éva és a – nem kevesebb, mint – "négyezer éves Medveerő" lehelet finoman vezet minket – a mindenkori Embert – e titkos belső Ösvényeken!

A film készítésekor és a mostani időkben is gyakran előálló érzéseimet, gondolataimat Schmidt Éva tisztelete határozta-határozza meg. Az általa kutatott őslakosság hagyományai iránt olyan mértékűvé lett bennem a vonzódás, hogy fő istenségüknek, az égi istenatya: Numi Tórem akaratának megfelelően megpróbáltam-megpróbálok követni és dokumentálni bizonyos emberi sorsokat. Ezek az Emberek "összekötik" kelettel Magyarországot, s akik a II. Világháború poklától a mai napig – és azon túl – élettörténetükkel "segítenek minket" tovább haladni az Ősök Ösvényén. Rájöttem arra, hogy ez nem más, mint maga a hagyomány ereje! Így egy mai történeten keresztül is megmutathatóvá, továbbadhatóvá válik a XXI. század eleji Arvisura.

Az Utazás a túlsó világba Schmidt Éva nyomán című könyvben a Szalaváré Tura manysi sámánunoka története, illetve az "ősök ösvényén járás" és a Medvetor, mind különleges lehetőségeket, így egyfajta alapot adtak számomra. Évát követve a célom az lett, hogy filmjeimben a sámántudást bemutassam és közelebb hozzam a nézőknek, s ráeszméltessem az embereket arra, amire Éva tettekkel – és nem elsősorban szóval – tanít még most is engem, ...mindennap.

A Medvetoron elhangzó élettörténeteknek, azok mágikus erejének érezhetően itt van az ideje! Ehhez adja majd számunkra a keretet a Medveünnep, miáltal a megidézett sorsok üzenete, cselekménye, hatásai a mi kezünkben, vagyis az élők kezébe válhat újra "élhetővé", elementáris erővé.
Ez a feladat kézzel fogható valóság, nem több és nem is kevesebb számomra, mint a levegővétel vagy egy tál étel.

Schmidt Éva az Arvisurában, a sámántudásban, az ősi szertartásokban és kultúrákban (például Ó-Egyiptom, Hindu, Buddhista, Ó-Szláv, Katolikus): élő, összehasonlító és feltérképező Elhivatott! A legrégebbre(!) visszavezethető mai napig is fennmaradt ősi szertartásnak, a Medveünnepnek a feltétlen kutatója. Igen, és a legfontosabb amit érdemes tudni róla: Igaz Ember, aki más népekért és a magyarságért az életét áldozta! Kulturális hatása egyedülálló! Majd tíz évig együtt dolgoztam vele. Példamutatóan precíz, pontos, tisztán látó, őszinte, nagy munkabírású embernek ismerem, ...aki halála után is rendkívül "tevékeny"...
Halmy György Nagymedve

* * * * *

SCHMIDT ÉVA (életrajzi adatai)
Budapest, 1948. június 28. – Hanti-Manszijszk, 2002. július 4.
Az obi-ugor nyelvek és kultúrák tudományos kutatója, tanár, néprajztudós és nyelvész
Iskolái:
1962-1966: szakközépiskola (képző- és iparművészeti)
1967-1973: angol–néprajz–finnugor szakos diploma (ELTE)
közben 1969-1971: két tanévet a Leningrádi Egyetem
Finnugor Tanszékén töltött
1976–1979: gyakornok a Debreceni Egyetem Finnugor Tanszékén
1979–1983: aspiráns a Leningrádi Egyetemen. Tudományos témavezetője az észt R. F. Itsz professzor volt
1989: Kandidátusi disszertáció védése Moszkvában. Az értekezés címe: Az északi obi-ugorok hagyományos világnézete a medvekultusz anyaga alapján.
Munkássága:
1983-tól az MTA Néprajzi Kutatóintézetének főmunkatársa
1984-1990 között tanított az ELTE Finnugor Tanszékén is
1991-től 2002-ben bekövetkezett haláláig Nyugat-Szibériában,
Belojarszkijban élt, ahol az ő közreműködésével alapított Északi
Hanti Folklór Archívumot vezette.
forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Schmidt_%C3%89va