A Tibeti Orvoslás

Különféle elméletek léteznek arra vonatkozólag, hogy hol, mikor és ki honosította meg Tibetben az orvoslás máig élő formáját. A buddhista hívők Sakjamuni Buddhától eredeztetik, mások arra hivatkoznak, hogy Szongcen Gampo (Szrong-brcan szgam-po) a nagy országegyesítő hívott meg Indiából gyógyítókat és szerzeteseket a medicina létrehozásának érdekében, így ez az ősi ajurvedikus vonal egyik ága. A régi vallás a bon hívei pedig egy ősi, tibeti hagyományként tekintenek rá, amit még Senrab Mivo, a vallásalapító (Gsen-rab mi-bo) nyilatkozata alapján jött létre.
A fentiek figyelembevételével és az ismert gyakorlatokat tekintve elmondható, hogy a tibeti orvoslás több hagyományból táplálkozik és hozzátette a saját, egyéni csak az országra és népre vonatkozó jegyeket is. (pl. az olyan jellegű gyógynövények említése, amelyek csak Tibetben találhatóak)
Tény, hogy a krónikák már szinte a kezdetektől megemlékeznek híres, nagytudású gyógyítókról és munkáikról. A legismertebb ezek közül Gjutok Jontan Gonpo (G-ju-thong jon-tan mgon-po) aki a 12. században a mai formára rendezte a Gyüsit, ellátta kommentárokkal és más munkákból is építkezve létrehozta a máig is használt legismertebb és legtöbbet forgatott orvosi kézikönyvet.

Hagyományosan a tibeti orvoslás a három testnedv köré épül és azok elváltozásain keresztül igyekszik a gyógyítás folyamatát követni. Szigorú szabályrendszer jellemzi ennek a felosztását és a hozzá kapcsolható szerveket. A testet három részre osztva meghatározható és behatárolható a betegség góca és oka. Az esetleges elváltozások okozzák az öt elem (éter-mkha, levegő-rlung, tűz-me, víz-cshu, föld-szo) nem megfelelő működését. Megemlítendő, hogy ezek az elemek leginkább princípiumok és az említett jegyek ősképeit hordozzák.

1. rlung – szél
Ez alá tartoznak a tudati és izomtevékenységek illetve a motorikus folyamatok.
A test alsó részéhez kapcsolódik és a csípő környéke ad helyet ennek az elemnek.

Szervek:
- szív illetve ércsatorna
- csontozat
- fül
- bőr

2. mkhrisz-pa – epe
Ide az anyagcsere folyamatai és a sejtek élettartalmai tartoznak.
Ez a nedv a májhoz kapcsolódik és a test középső részében található.

Szervek:
- vér
- izzadság
- szem
- máj
- bélcsatorna

3. bad-kan – nyálka
Az utolsóhoz a különböző nedvek áramoltatása, az ízületek működése és az ízlelés sorolható.
A test felső része tartozik ide és az agy a központ.

Szervek:
- izomszövet
- zsírszövet
- csontvelő
- szaporítószervek
- kiválasztó szervek
- orr
- nyelv
- tüdő
- lép
- gyomor

Amennyiben a fentiekben elváltozás áll fent és a betegség felüti a fejét, úgy tradicionálisan a három méreg valamelyike kezd el dolgozni a szervezetben.
A felsorolásból egyértelművé válik, hogy erre a szemléletre erősen hatott a buddhizmus. Azonban érdekes megfigyelni annak a jelenségnek is a meglétét, amely Európában még csak most honosodott meg, Tibetben azonban már évszázadokkal ezelőtt felismerték a jelentőségét és ez nem más, mint a különböző pszichoszomatikus okok és kockázatok szerepei egy-egy betegség kialakulásánál.

1. Vágy
A szél típusú betegségeket okozzák.
2. Harag
Az epe típusú betegségek tartoznak ide.
3. Tudatlanság
A nyálka betegségei.

Maga a gyógyítás négy fázisból áll és ezeknek a komplett alkalmazása jelent egy bizonyos terápiát. Tehát általánosságban elmondható, hogy a tibeti gyógyászat nem csak a testre, de a lélekre is erős hangsúlyt fektet. Mivel egyik sem létezhet a másik nélkül és szimbiózisban kell a gyógyítást végezni mert csak így lehetséges a siker.

A gyógyítás fázisai:

1. diéta
2. életmódváltás
3. gyógyszerezés
4. terápiás kezelés