WikiLeaks: bármelyik pillanatban robbanhat az iratbomba

2010. december 1./MTI/stop.hu/TibetPress

Egyelőre nem tudni, hogy a WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai iratok közül a magyar vonatkozású dokumentumokban mi olvasható, ám az amerikai nagykövetség úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatait ezek tartalma nem befolyásolhatja.

Az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatai a közös értékeken, érdekeken és célokon alapulnak, a mindkét országot értő globális kihívásokra csak együttműködve lehet választ találni, s ezek a tények nem változtak meg és nem is fognak megváltozni - így foglalt állást a budapesti amerikai nagykövetség a WikiLeaks hírportál kiszivárogtatásainak lehetséges hatását firtató kérdésekre.

Az Egyesült Államok diplomáciai képviselete megerősítette, az amerikai adminisztráció kapcsolatba lépett szövetségeseivel és partnereivel, köztük Magyarországgal az oknyomozó hírportál akciója előtt.

A nagykövetség emlékeztetett rá: Hillary Clinton, az amerikai diplomácia irányítója előző nap bejelentette, hogy a washingtoni külügyminisztériumban különleges lépéseket tesznek, ezenkívül a védelmi minisztériumban és máshol új biztonsági intézkedéseket léptetnek életbe az érzékeny információk védelmében.

Azzal kapcsolatban, hogy a kiszivárogtatásoknak milyen hatásuk lehet a magyar-amerikai kapcsolatokra, a nagykövetség idézte az amerikai külügyminisztert, aki kifejtette: bizonyos benne, hogy azok a partneri kapcsolatok, amelyek megerősítéséért az Obama-kormány kemény erőfeszítéseket tett, ki fogják állni ezt a próbát. Clinton leszögezte, ezeknek a partneri kapcsolatoknak az ápolása továbbra is az amerikai kormány fő céljai közé tartozik - tartalmazza a budapesti amerikai nagykövetség állásfoglalása.

A Magyar Nemzet szerdai számában arról számolt be, hogy az orosz Russzkij Reporter internetes kiadásában közzétett a WikiLeakstől kapott és a 2008. augusztusi orosz-grúz háborúra vonatkozó amerikai diplomáciai dokumentumokat, s ezek közül kettőt Budapestről küldött Jeffrey D. Levine amerikai helyettes misszóvezető. Az amerikai tisztségviselő két jelentésében azt taglalta, hogy Magyarország miként próbál lavírozni Moszkva és a Nyugat között a háború ügyében, és Faller Jenőt, Hamikus Vilmost, Banai Károlyt és Göncz Kingát említi meg. "Magyarország azt hiszi, abban a táborban van, amely határozott lépéseket tenne Oroszország ellen, miközben óhaja az egyensúly-politikára és a párbeszéd folytatására Moszkvával elkülöníti őt a sokkal keményvonalasabb szomszédaitól" - fogalmazta meg véleményét Levine.

A Der Spiegel német hetilap internetes kiadásában arról számolt be, hogy a WikiLeaks oknyomozó portál Magyarországra vonatkozóan 734 diplomáciai iratot szivárogtatott ki, túlnyomó többségük 2006-ból, illetve az azóta eltelt évekből származik. Az újság nem közölte a dokumentumok tartalmát.

A magyar Külügyminisztérium kedden jelezte: nem kívánja kommentálni a kiszivárogtatás ügyét, mivel nem jelentek meg konkrétumok a Magyarországra vonatkozó diplomáciai iratok tartalmáról.

A kiszivárogatott iratokból többek közt az is kiderült, hogy Hamid Karzai afgán elnök a nemzetközi erők által elfogott veszélyes bűnözők és kábítószer-kereskedők tucatjainak intézte el, hogy bírósági eljárás nélkül szabadon bocsássák őket, míg a kuvaiti belügyminiszter hagyta volna meghalni a guantánamói foglyokat. A titkos sürgönyökben olvasható az is, hogy Kína kész magára hagyni Észak-Koreát, és hajlandó elfogadni a két Korea egyesítését.

A New York Times kedden közölte, hogy a WikiLeaks előző két nagy kiszivárogtatásával ellentétben ezúttal kimaradt a portál által privilegizált lapok köréből és a londoni Guardian jóvoltából jutott hozzá a diplomáciai iratokhoz. Az amerikai lap szerint azért eshetett ki a WikiLeaks kegyeiből, mert korábban kedvezőtlen színben tűntette fel annak alapítóját, Julian Assange ausztrál újságírót, valamint az amerikai Bradley Manning közlegényt, aki megszerezte a bizalmas dokumentumokat.