Vége a vallásszabadságnak

2011. december 30./NOL/TibetPress

Tiltakoznak a jogfosztásra ítélt egyházak ma a Parlament előtt, mialatt az Országgyűlés dönt az új egyházügyi törvény elfogadásáról. Az egyik kormánypárti módosító javaslat a százéves nemzetközi működés mellett a húszéves magyarországi működést is elfogadná az egyházzá válás feltételeként, de a Fidesz már nyáron is az utolsó pillanatban változtatott az Alkotmánybíróság (Ab) által a múlt héten megsemmisített egyházügyi törvényen.

Demonstrációt tart a lelkiismereti és vallásszabadság mellett ma 10 órától a Parlament előtt, a Kossuth szobornál az a 12 keresztény evangéliumi egyház, amelyek az új egyházügyi törvény miatt várhatóan elveszítik státuszukat. A résztvevők között ott van a "Kiböjtöljük"-mozgalmat elindító Magyar Evangéliumi Testvérközösség, a Menóra Messiáshívő Gyülekezet, valamint a Budapesti Autonóm Gyülekezet is.

A tiltakozók szerint az új törvény önkényesen kiemel bizonyos vallási szervezeteket, másokat viszont jogorvoslati lehetőség nélkül megfoszt korábban, jóhiszeműen gyakorolt jogaiktól, valamint politikai alku tárgyává teszi az elismert jogi státuszt. Ezen közösségek számára olyan jogi keretet kínál, amely nem biztosítja vallási és szervezeti autonómiájukat sem. Ráadásul - a 12 felekezet szerint - homályos szabályokhoz köti az elismertetési eljárást, hiszen nincs ma Magyarországon olyan elsődlegesen vallási tevékenységet végző egyesület, amely - a törvény tervezte szerinti - százéves nemzetközi tevékenységet tudna felmutatni. Az állam ne avatkozzon bele olyan kérdésekbe, amelyekben nincs kompetenciája - szögezték le a demonstrációt szervezők.

Az Országgyűlés a tüntetés idején szavaz az egyházügyi jogszabályról. A még eldöntésre váró kapcsolódó módosító indítványok több lényegi ponton is változtatnának a vitatott javaslaton. Ez azonban kevés az optimizmushoz, mivel az Ab pontosan azért semmisítette meg múlt héten a nyáron elfogadott egyházügyi törvényt, mivel azt zárószavazás előtti módosító javaslatokkal az utolsó pillanatban szinte teljesen felülírták.

Az Ab ezért nem is vizsgálta a törvény tartalmát, közjogi érvénytelenség miatt helyezte hatályon kívül.

Az egyik módosító szerint a százéves nemzetközi működéssel rendelkező vallási közösségek mellett azon felekezetek is egyházzá válhatnának, amelyek legalább húsz éve, szervezett formában, egyesületként működnek Magyarországon. Turi-Kovács Béla fideszes képviselő korábban visszavonta azon indítványát, ami tizenöt éves hazai működést követelt volna meg a felekezetektől. A vallásügyi bizottság nem támogatta a politikus egy másik módosítóját, amely a vallási tevékenységet definiálta volna újra: az "olyan világnézethez kapcsolódó tevékenység, amely természetfelettire, Isten felé irányul (...)".

Az eredeti törvényjavaslatban az "Isten" szó nem szerepel. Turi-Kovács javaslata diszkriminálta volna a nem monoteista elveket valló világvallások (hinduizmus, buddhizmus) híveinek hazai közösségeit. A bizottság ugyanakkor támogatta Kővári János fideszes képviselő előterjesztését, miszerint egy egyesület akkor ismerhető el egyházként, ha "tanai és tevékenységei nem sértik az ember testi-lelki egészséghez való jogát, az élet védelmét, az emberi méltóságot". Az ehhez hasonló gumiszabályokat a vallásügyi bizottság könnyen a saját "ízlése" szerint értelmezheti majd, amikor a törvény hatályba lépése után eldöntheti: melyik vallási közösségek méltóak az egyházzá váláshoz.

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő módosító javaslata az egyházügyi törvény 14 elismert felekezete közül törölné a Hit Gyülekezetét, mivel szerinte egy "Izraelt éltető, cionista elveket dicsőítő, Jézus zsidó származását támadhatatlan dogmaként hirdető közösség nem méltó a bevett egyházi státuszra". A Hit Gyülekezete helyett az 1972-ben az "Angyalok Városában újjáéledt" Ősmagyar Egyházat javasolja elismerni Gaudi javaslata. A Jobbik négy képviselőjének korábbi módosítója szerint "a Hit Gyülekezete egy kártékony, nemzetellenes, cionista bizniszszekta, amelyet semmilyen állami támogatásban sem szabad részesíteni".


Kiböjtölik
További éhségsztrájkolók csatlakoztak a Kiböjtöljük Mozgalomhoz, amelyet Iványi Gábor, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség vezető lelkésze indított. A meghatározatlan idejű láncböjt célja az Orbán-kormány visszaterelése a jogállamiság útjára. A tiltakozók névsora: Baracs Nóra, Baross Katalin, Benedek Erika, Berencsy Istvánné, Butkai Enikö, Centgraf Tünde, Czeglédi Kovács István, Dezsényi Katalin, Bálint István, Brachinger Tamás, Doubravszky Sándorné, Nagy Tibor, Nagy Istvánné, Drégely Anna, Éjféli Kiáltás Misszió, Fekete Zsigmond, Fodor György, Fodor Tamás, Folk Iván, Folk Zsuzsa, Garai-Édler Eszter, Gerrit Kiers, Gombás Sándor, Gombás Sándorné, Habarics Éva, Hlatky Orsolya, Incze Árpád, Iványi Miklós, Kaczvinszky Barbara, Kállay János, Kecskeméti Károly, Kékesi Judit, Kenedi János, Kerecsényi Zoltán, Kéry Zsuzsanna, Kondor Ádám, Kondorné Orosz Ágnes, Kóródy László, Kostya György, Kovács Bernadett, Kovács István, Kozák Gyula, Kölesné Bukovics Zsuzsanna, Kürti Judit, Lakatos Anka, Lenhardt Annamária, Madarász Edit, Mink Júlia, Molnár Éva, Mürkl Mónika, Nagy Józsefné, Németh Anikó, Németh László, Novák József, Nyul György, Oláh-Szücs Orsolya, Páldeák Anita, Palotai Éva, Pásztor Istvánné, Pécsi Vera, Penczu István, Péter Gábor, Piszter Ervin, Pőcz Evelyn, Puskás Zsolt, Radomir Mária, Sipos Éva, Soós Péter, Stréda Zsófia, Strummer Péter, Strummer Zsuzsanna, Szabó Balázs, Szabó Ildikó, Szakály Annabella, Szakasits Ágnes, Százdi József, Szenthe Antónia, Szőke Lászlóné, Szűcs László, Tóth Mónika, Vadász Sára, Velkei Tímea, Volák József, Windisch Edit, Zsidek Nóra.
Molnár Richard