székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343 (00-36)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu www.tibet.hu tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő
» Retro» Tibeti művészet» Interjú» Levelek» Tibet Press» Tibet Press English» Dharma Press» Human Rights» Világ» Kína» Magyar» Ujgur» Belső-Mongólia » KőrösiCsoma» Élettér» Határozatok» Nyilatkozatok» tibeti művészet» lapszemle.hu» thetibetpost.com» eastinfo.hu» rangzen.net» ChoegyalTenzin» tibet.net» phayul.com» DalaiLama.com» vilaghelyzete.blogspot.com» Videók» Linkek» TibetiHírek» Szerkesztőség
Sok érdekes középkori lelet bukkant elő a Kínához tartozó Hszincsiang Autonóm Tartományból. A Turfántól 43 kilométerre található tojuki barlang együttes a környék ősi buddhista kincseit és régi feliratait rejti.
Hunok és ujgurok
A kínai régészek tavaly ősszel kezdték meg a feltáró munkálatokat. Eddig 46 barlangot azonosítottak és azok közül kilenc falát gazdagon díszítették különféle jelenetekkel. A freskók készítésének idejét a 4-13. közé helyezik a kutatók, ami azt jelenti, hogy ezer éven át folyamatosan szépítgették a falakat. A legelső képeket a hun korszak alatt kezdhették el. Nemcsak az Sárga-folyó mentén élő déli hunok, hanem a Turfánt és környékét uraló Északi-Liang dinasztia is a buddhizmus nagy támogatójának számított, akik pénzzel és adókedvezményekkel támogatták a jó tanítások terjesztését. Az őket követő sztyeppei lovas dinasztiák követték hun őseik valláspolitikáját, de leginkább a 9. század második felétől megjelenő ujgurok lettek Buddha leghívebb követői. Magukat a hunoktól származtató ujgurok akkoriban menekültek el eredeti hazájukból, Mongóliából a kirgizek támadásai miatt és Turfán környékén, a gazdag Selyemút menti városok körül telepedtek le. Birtokba vették az egykori hun fővárost, Gaocsangot és a városokban, valamint a barlangokban páratlanul gazdag kultúrát alakítottak ki, felhasználva az ősi szkíta népek hagyatékát. Az ujgurok később, a 13. században szerencsésen megmenekültek a mongol pusztítástól, jó politikusok lévén nemcsak behódoltak a nagy Dzsingisz kánnak, hanem még egy hercegnőt is küldtek feleségül.
Freskók és írások
A tojuki barlangok a korai buddhista művészet csodáit rejtik. A kutatók azt feltételezik, hogy a freskók készítési technikája Közép-Ázsiából származik, melyet az ott élt szkíta népek fejlesztettek ki. A korai buddhizmust az íjfeszítő népek terjesztették el. A kusánok és a pártusok voltak a hit legkorábbi terjesztői és ők fordították le a szent szövegeket a térségben használt nyelvekre. Áldozatos munkájuknak köszönhetően Buddha tanítását több nyelven, köztük kínaiul is olvashatták. A feltárást végző Chen Ling azt nyilatkozta, hogy a barlangok másik szenzációs lelete az a nagyszabású, központi freskó, mely egy hatalmas üregben, viszonylag jó állapotban maradt fent. A barlang egyik falán ujgur írásos feliratokat találtak, melyet a Mongóliából menekült népcsoport a Közép-Ázsia-szerte használt arámiból alakított ki. Ezzel végleg felváltották az ősi rovásírást.
OB