Ujgur város a tó közepén

2011. október 4./OB/TibetPress

Ázsia szívében, az Oroszországhoz tartozó Tuvai Köztársaságban néhány éve egy különleges ujgur város romjaira bukkantak  a helyi régészek. A feltárás eredményeit tudományos szaklapokban nemrégen ismertették.

 Ki építtette?
Német kutatók bevonásával immár a harmadik régészeti szezonban ássák ki a több száz éves emlékeket. A mongol határtól csupán  negyven kilométerre, a Terh-kol hegyi tó közepén lévő szigetre épült az ujgurok egyik városa, melyet a források Por-Bajdzsinnak (Agyag  városnak) neveztek. A hét hektáron elterülő település a labirintusra emlékeztette a kutatókat. Eddig harminc épület nyomait találták meg, mely alapján elkészítették a város makettje is. A régészek rekonstrukciója szerint az ujgur város kínai hatást tükröz, amin ne is csodálkozzunk, hiszen a félelmetes harcias hun utódnép is szoros kapcsolatban állt a kínai Tang-dinasztiával. A régészek először úgy vélték, hogy a várost a türköket legyőző, 747 és 759. között uralkodó Mojun Csor ujgur kagán építtette, de a feltáráson talált fatöredékek vizsgálata jóval későbbi dátumot valószínűsített, vagyis ma már az a reális, hogy 770 és 790 között húzták fel a közel tíz méteres falakat. Akkoriban a nagy birodalomalapító kán fia, Bögü ült a trónon.

Áldozati hely vagy erőd?
Mivel az írásos források csak alig tesznek említést erről a különös településről, a régészek leginkább csak találgatásba bocsátkoztak, vajon milyen célból épült a tó közepére a város? Az eddig legelfogadottabb nézet az tartotta, hogy így próbálták megvédeni magukat az ellenséges népektől. Olga Inevatkina, az oroszországi Keleti Művészetek múzeumának régésze, az ásatás egyik vezetője azonban úgy vélte, hogy mivel a tó sekély, alig egy méteres, nem biztos, hogy védelmi célokat szolgált. Jelenleg egy másik elméletnek akadtak hívei, miszerint az egyik nagy uralkodójuknak szenteltek Por Bajdzsinban emlékhelyet, esetleg a nagy birodalomalapító Mojun Csor kagán áldozati központja lehetett. Ebben van igazság, hiszen a szkíta-hun népek előszeretettel emeltek akár hatalmas kurgánokat, akár egész városokat halott őseik tiszteletére. A feltáró orosz és német régészek a település szerkezetét megvizsgálták és azt összevetették egyéb, mongóliai ujgur városokkal. Mivel a városrendezés hasonlít más, civil településhez, a régészek hajlanak arra az álláspontra, hogy a tó közepi hely valóban szakrális központ lehetett. Por Bajdzsint egyébként a tuvaiak szentként tisztelik. A helyi híres táltosok sokszor felkeresik az erődben nőtt fákat, ahol imádkoznak elődeikhez és az istenekhez.

A pusztulás okai
A kutatóknak fejtörést okozott az, hogy miért pusztult el a csodálatos hegyi település. Egyesek szerint a területre az északról betörő kirgizek mértek végső csapást, akik egyébként trónviszály miatt érkeztek Ujguriába és végül megdöntötték az ujgurok hatalmát és rövid időre betelepedtek a mai Mongóliába. De erre a feltevésre nincs elegendő bizonyíték. A geológusok szerint talán egy földrengést követő tűzvész okozta a város vesztét.