Új lendület az ujgur önrendelkezésnek

2011. május 16. /Ujgur.hu/TibetPress

Az ujgur emigráns csoportok életében mérföldkőnek számító konferencián döntöttek arról, hogy új lendületet adnak a Hszincsiang Ujgur Autonóm régióban élők önrendelkezési jogainak kivívásához.

“Kelet-Turkesztáni ujgurok csúcstalálkozója: Az ujgur nép jövője Kelet-Turkesztánban ” címmel megrendezett esemény küldöttei egyetértettek abban, hogy a Washington által támogatott teljes függetlenségnek nem volt “politikai realitása”, mondta Alim Seytoff, a rendezvényt támogató egyik csoport, az Ujgur Világkongresszus szóvivője.

A május első napjaiban megtartott, hét napos rendezvényen résztvevő, 20 országból érkezett, mintegy 100 küldött ugyanakkor elutasította az autonómiát, amellyel a tibeti emigránsok próbálkoznak saját népük számára.

A küldöttek túlnyomó többsége a teljes függetlenséget támogatja és elutasítja az autonómiát, mondta Seytoff egy interjúban.

Ugyanakkor, a jelenlegi politikai realitások fényében elfogadták, hogy az Ujgur Világkongresszusnak továbbra is, az ujgur nép önrendelkezési jogáért kell kiálljon.

“Mi mindig is az ujgur nép önrendelkezési jogáért szálltunk síkra. Ez azonban eltér a tibetiek autonómia követeléseitől, és a tibetiek által követett “középutas” politikától” mondta Seytoff.

“Élénk vitát folytattunk a tibetiek Kínával való megegyezési próbálkozásairól. A tibetiek nem értek el semmit az autonómia törekvésükkel. “mondta Seytoff

Politikai jövő

Az Ujgur Világkongresszus egy Németországban működő nemzetközi szervezet, mely a Hszincsiangban és annak határain kívül élő ujgur nép kollektív jogainak védelmét tűzte zászlajára.

Célja az ujgur nép jogainak érvényesítése, békés, erőszakmentes eszközökkel és Kelet-Turkesztán jövőjének demokratikus úton történő meghatározása.

A küldöttek számba vették az ujgur menekültek helyzetét szerte a világban, hogy hatékony jogi és erkölcsi támogatást nyújthassanak számukra.

Az ujgur csoportok a Kelet-Turkesztán elnevezést használják egy valamikor lehetséges önálló államra vonatkozóan, vagy a kulturális különbözőségüket kiemelendő a kínai kultúrától.

Az Hszincsiangi ujgurok kifejezték, hogy már régóta szenvednek az etnikai diszkriminációtól, a durva vallási elnyomástól, és a folyamatos szegénységtől és munkanélküliségtől, melyek Kínai erőltetett határ erősítő terveinek következménye.

Körülmények

Kína az Al-Kaidával való kapcsolatokkal vádolta meg a Xinjiangban, több mint 8 millió türk, többségében muzulmán, és közép-ázsiai kultúrával bíró ember hazájában működő csoportokat.

Számos ujgur látja veszélyeztetve magát a szülőföldjén az egyre növekvő han kínai bevándorlás miatt, mely a kínai polgárháború után, 1949-ben gyorsult fel.

A 2009. július 5.-i, ujgurok és hanok közötti etnikai zavargásoknak 200 halálos áldozata és mintegy 1700 sebesültje volt, a hivatalos kínai források szerint, és az óta sem oldódott meg semmi az ujgur fővárosban.