Továbbra is politikai lobbicsoportok döntenek az egyházakról

2011. december 22./MTI nyomán/Barikád.hu/TibetPress

Alkalmasnak találta a parlamenti általános vitára az új egyházügyi törvényjavaslatot az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága - mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés testületének fideszes alelnöke ülésüket követően csütörtökön az MTI-nek.

Közlése szerint a törvényjavaslatban a korábbiakhoz képest változás, hogy az egyházak bejegyzési eljárását "részletesebben, teljes körűbben és más szervekkel kiegészülve" tervezik szabályozni, az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően. Ugyanakkor továbbra is az Országgyűlés dönt az új egyházak nyilvántartásba vételéről a törvényjavaslat szerint, tehát 14 egyház a törvény erejénél fogva őrzi meg egyházi státuszát, a többi vallási közösség pedig kérelmezheti a nyilvántartásba vételt - tette hozzá.

Ezután, ugyanúgy, mint a kisebbségek esetében, a Magyar Tudományos Akadémiának kell véleményeznie, hogy az adott felekezet eleget tesz-e azoknak a feltételeknek,amelyeket a törvény előír, valamint az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának is meg kell majd vizsgálnia ezeket a kérelmeket a tervek szerint; az Országgyűlés e vélemények figyelembe vételével dönt az adott egyház nyilvántartásba vételéről - hangsúlyozta.

Gulyás Gergely felhívta a figyelmet arra: a kormánypártok határozott szándéka, hogy a lehető leghamarabb, február végéig további egyházakat vegyenek nyilvántartásba; eddig 72 közösség nyújtotta be az egyházi státusz iránti kérelmét. Meglátása szerint "racionálisan körülbelül egy tucat új egyház lehet február végéig". Kilenc egyházat minden szempontból megfelelőnek találtunk, például a metodista egyházról bizonyosan elmondható, hogy február végéig az egyházi státuszt elnyerik - mutatott rá.

A parlament vallásügyi bizottságának alelnöke közölte: várhatóan "lesz egy első hulláma az egyházi bejegyzésnek, de ez egy nyitott folyamat, a törvény azt írja elő, hogy egy éven belül csak egyszer kezdeményezhető eljárás, de évente akár bármelyik egyház újra és újra ezt megteheti".

Amennyiben március 31-ig megtörténik egy adott felekezet egyházként való bejegyzése, akkor annak egyházi státusza folyamatosnak tekinthető - jegyezte meg.

Szólt arról: a törvényjavaslat világosan rögzíti, hogy a bejegyzési kérelemhez milyen mellékleteket kell benyújtani. Annak a reményének is hangot adott, hogy január elejétől a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a bejegyzési eljárás feltételeit biztosítja majd.

A Lázár János Fidesz-frakcióvezető által jegyzett törvényjavaslat, amely szerdán késő este került fel az Országgyűlés honlapjára, megváltoztatja annak szabályait, hogy miként válhat egy egyesület egyházzá. Az új szabályok szerint a vallási tevékenységet végző egyesület egyházként való elismerését legalább ezer fő aláírásával a népi kezdeményezésre vonatkozó szabályok alkalmazásával az egyesület képviseletére jogosult személy kezdeményezheti. A megsemmisített törvényben az egyház nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet a miniszterhez kellett volna benyújtani.

Mikórczki Ádám a Jobbik országgyűlési képviselője az új törvénymódosításokkal kapcsolatban elmondta, teljese elfogadhatatlannak tartják ezokat. Korábban is kifogásolták, hogy különböző politikai lobbik döntöttek arról, hogy melyik felekezetek válhatnak egyházzá, erre pedig most még rátettek egy lapáttal.

A politikus kiemelte: jelentős különbség van a Jobbik és a többi párt álláspontja között. Azt szerették volna elérni, hogy minőségi szempontok alapján döntsenek az illetékesek egyházak sorsáról,ez azonban továbbra sem található meg a törvénytervezetben.  Helyette csak mennyiségi és technikai elvárások szerepelnek a tervezetben, amik pontosan alkalmasak arra, hogy önös, vagy politikai érdekből döntsenek az egyházakról. Példaként említette a kötelezően előírt száz év nemzetközi működéshez való kötés, ami már az elfogadott 14 felekezetre nem vonatkozik. Szerinte ez teljesen következetlen is, és kettős mércét alkalmaz, hiszen a Hit Gyülekezete sincs száz éves, ennek ellenére megkapta az egyházi rangot.

Alkalmasnak találta a parlamenti általános vitára az új egyházügyi törvényjavaslatot az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága - mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés testületének fideszes alelnöke ülésüket követően csütörtökön az MTI-nek.

Közlése szerint a törvényjavaslatban a korábbiakhoz képest változás, hogy az egyházak bejegyzési eljárását "részletesebben, teljes körűbben és más szervekkel kiegészülve" tervezik szabályozni, az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően. Ugyanakkor továbbra is az Országgyűlés dönt az új egyházak nyilvántartásba vételéről a törvényjavaslat szerint, tehát 14 egyház a törvény erejénél fogva őrzi meg egyházi státuszát, a többi vallási közösség pedig kérelmezheti a nyilvántartásba vételt - tette hozzá.

Ezután, ugyanúgy, mint a kisebbségek esetében, a Magyar Tudományos Akadémiának kell véleményeznie, hogy az adott felekezet eleget tesz-e azoknak a feltételeknek,amelyeket a törvény előír, valamint az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának is meg kell majd vizsgálnia ezeket a kérelmeket a tervek szerint; az Országgyűlés e vélemények figyelembe vételével dönt az adott egyház nyilvántartásba vételéről - hangsúlyozta.

Gulyás Gergely felhívta a figyelmet arra: a kormánypártok határozott szándéka, hogy a lehető leghamarabb, február végéig további egyházakat vegyenek nyilvántartásba; eddig 72 közösség nyújtotta be az egyházi státusz iránti kérelmét. Meglátása szerint "racionálisan körülbelül egy tucat új egyház lehet február végéig". Kilenc egyházat minden szempontból megfelelőnek találtunk, például a metodista egyházról bizonyosan elmondható, hogy február végéig az egyházi státuszt elnyerik - mutatott rá.

A parlament vallásügyi bizottságának alelnöke közölte: várhatóan "lesz egy első hulláma az egyházi bejegyzésnek, de ez egy nyitott folyamat, a törvény azt írja elő, hogy egy éven belül csak egyszer kezdeményezhető eljárás, de évente akár bármelyik egyház újra és újra ezt megteheti".

Amennyiben március 31-ig megtörténik egy adott felekezet egyházként való bejegyzése, akkor annak egyházi státusza folyamatosnak tekinthető - jegyezte meg.

Szólt arról: a törvényjavaslat világosan rögzíti, hogy a bejegyzési kérelemhez milyen mellékleteket kell benyújtani. Annak a reményének is hangot adott, hogy január elejétől a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a bejegyzési eljárás feltételeit biztosítja majd.

A Lázár János Fidesz-frakcióvezető által jegyzett törvényjavaslat, amely szerdán késő este került fel az Országgyűlés honlapjára, megváltoztatja annak szabályait, hogy miként válhat egy egyesület egyházzá. Az új szabályok szerint a vallási tevékenységet végző egyesület egyházként való elismerését legalább ezer fő aláírásával a népi kezdeményezésre vonatkozó szabályok alkalmazásával az egyesület képviseletére jogosult személy kezdeményezheti. A megsemmisített törvényben az egyház nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet a miniszterhez kellett volna benyújtani.

Mikórczki Ádám a Jobbik országgyűlési képviselője az új törvénymódosításokkal kapcsolatban elmondta, teljese elfogadhatatlannak tartják ezokat. Korábban is kifogásolták, hogy különböző politikai lobbik döntöttek arról, hogy melyik felekezetek válhatnak egyházzá, erre pedig most még rátettek egy lapáttal.

A politikus kiemelte: jelentős különbség van a Jobbik és a többi párt álláspontja között. Azt szerették volna elérni, hogy minőségi szempontok alapján döntsenek az illetékesek egyházak sorsáról,ez azonban továbbra sem található meg a törvénytervezetben.  Helyette csak mennyiségi és technikai elvárások szerepelnek a tervezetben, amik pontosan alkalmasak arra, hogy önös, vagy politikai érdekből döntsenek az egyházakról. Példaként említette a kötelezően előírt száz év nemzetközi működéshez való kötés, ami már az elfogadott 14 felekezetre nem vonatkozik. Szerinte ez teljesen következetlen is, és kettős mércét alkalmaz, hiszen a Hit Gyülekezete sincs száz éves, ennek ellenére megkapta az egyházi rangot.