székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343 (00-36)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu www.tibet.hu tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő
» Retro» Tibeti művészet» Interjú» Levelek» Tibet Press» Tibet Press English» Dharma Press» Human Rights» Világ» Kína» Magyar» Ujgur» Belső-Mongólia » KőrösiCsoma» Élettér» Határozatok» Nyilatkozatok» tibeti művészet» lapszemle.hu» thetibetpost.com» eastinfo.hu» rangzen.net» ChoegyalTenzin» tibet.net» phayul.com» DalaiLama.com» vilaghelyzete.blogspot.com» Videók» Linkek» TibetiHírek» Szerkesztőség
eredeti cikk
Tömegesen pusztulnak a szajga néven is ismert tatárantilopok Kazahsztánban. A tudósok környezeti tényezőkre gyanakszanak, de pontosan ők sem tudják, hogy mi tizedeli az állományt.
A gondok 2015-ben kezdődtek. Abban az évben több mint kétszázezer antilop pusztult el – szinte a teljes populáció. Szakértők szerint a halál oka bakteriális fertőzés lehetett.
A mostani állatpusztulások alapján gyanítható, hogy a fertőzésen túl más tényezők is hozzájárulnak az antilopok halálához. A szokatlanul magas páratartalom és hőmérséklet felgyorsíthatja a folyamatot – vélik a szakértők –, mert ez a klíma kedvez a baktériumok terjedésének. A helyzetet súlyosbítja, hogy nem látni, mi lenne a megoldás. A térségre vonatkozó meteorológiai előrejelzések szerint jó esély van rá, hogy az állatpusztulás idővel meg fog ismétlődni. Ha ez így megy tovább, csak idő kérdése, hogy mikor hal ki a teljes szajgapopuláció.
A londoni Royal Veterinary College professzora, Richard Kock tanulmányában az időjárás és az állatpusztulás összefüggéseit vizsgálta. Felfigyelt rá, hogy a halálozás mértéke jóval nagyobb volt annál, mint amit egy bakteriális fertőzés indokolt volna. Egy nemzetközi kutatócsoporttal közösen statisztikai analízist készítettek, és összevetették a kérdéses mutatókat. Megállapították, hogy
A SZOKATLANUL FORRÓ, MAGAS PÁRATARTALMÚ NAPOK VEZETTEK A VADON ÉLŐ ÁLLATOK TÖMEGES PUSZTULÁSÁHOZ,
és ez okozta az antilopok tömeges kihalását 1981-ben és 1988-ban is Közép-Ázsiában.
Hogy pontosan milyen időjárási körülmények gyorsítják a baktériumok terjedését, azt nem tudják, ez további kutatást igényel. Hiába, hogy az összefüggés kimutatható, ha az okát nem ismerik; és még így is ez az egyetlen konkrét bizonyíték. Mindenesetre Kock úgy látja, hogy sürgős lépésekre lenne szükség – például azt is meg kell akadályozni, hogy a fertőzés a háziállatokra is átterjedjen.
Elméletileg lehetséges, hogy az egész faj kipusztulhat. De legalább tudjuk, hogy egyes populációk – még ha kevesen is – a veszélyzónán kívül élnek.
– mondta Kock.
A szajgák napokon belül pusztultak el egy nagy, összefüggő területen, Kazahsztán közepén. Később azt állapították meg, hogy a halál oka valószínűleg vérmérgezés lehetett, amit egy, a tatárantilopokban egyébként is megtalálható, jobbára ártalmatlan baktérium okozott.
A tanulmány társszerzője, Steffen Zuther szerint a tömeges kihalás fenyegeti a tatárantilopokat; a mostani fejlemények több év természetvédelmi törekvését tehetik tönkre alig néhány nap alatt. Mivel azonban az állatpusztulás az időjárással függ össze, nem sokat tehetünk azért, hogy megelőzzük a következő kihalási hullámot.
Hegyeshalmi Richard