Tibet demilitarizálása egy álom, nem tárgyalási alap

Zee News – 2007. április 7. http://www.tibet.ca

New Delhi – Elfogadva Kína fennhatóságát Tibet felett – mondta a spirituális vezető, a Dalai Láma – a régió demilitarizálása csak az „én álmom” volt, és nem a Pekinggel folytatott tárgyalások előfeltétele.

A Dalai Láma azt is elmondta, hogy az indiai kormány „túlzott óvatossága” a tibeti tiltakozókkal szemben a kínai elnök, Hu Jintao tavalyi látogatása során „neheztelést” váltott ki a tibetiekben.

Egy privát hírcsatornának adott interjújában a spirituális vezető felhívta a figyelmet India Tibet-politikájának „időről-időre” történő felülvizsgálatára.

Amikor a Dalai Lámát arról kérdezték, teljes mértékben elfogadta-e a kínai szuverenitást Tibet felett, „Igen”-nel válaszolt.

„Azt hiszem, (a kínaiak) nem olvasták elég figyelmesen az 1980-as években tett nyilatkozatomat. A szándékom az volt, hogy egy India és a többi szomszédos országgal létrejövő megállapodás révén Tibet remélhetőleg demilitarizált békeövezetté válhat. De ez csak az én álmom” – mondta.

„Nem, nem” – mondta, mikor azt kérdezték, ez feltétele volt-e a Kínával folytatott tárgyalásnak.

A Dalai Láma elutasította azt a kínai állítást, hogy Tibetben autonómia van. „Jelenleg terror alatt áll. Ez a valóság” – közölte.

Azt is elmondta, hogy a valamennyi tibetiül beszélő egy kiterjesztett tibeti államban történő összefogására irányuló igénye is a kultúra védelmében merült fel. „A jelen valós helyzetben kultúránk és nyelvünk eltűnésének veszélyével néz szembe Tibet. Így valamennyi 6 millió tibeti komolyan aggódik a kultúránk, nyelvünk és a spiritualitás fennmaradása miatt.” – mondta.

A Dalai Láma elmondta, a tibetiek nem akarnak függetlenséget, vagy elszakadást Kínától, azonban bizonyos jogokat követelnek az autonómia vagy az önkormányzás keretein belül.

„Mára az egész világ tudja, hogy nem akarok függetlenséget…Tibet gazdaságilag és anyagilag elmaradott ország, ennél fogva saját érdekeink miatt, ami az anyagi gyarapodást illeti, a Kínai Népköztársaság keretei között szeretnénk maradni” – nyilatkozta Őszentsége.

Lefektetve a „valódi autonómiá”-ra irányuló törekvését, a vezető elmondta: „A tibetiek kezében kellene lennie a legfelsőbb hatalomnak, kivéve a külügyet és a védelempolitikát. A többi ügyet a tibetiek jobban tudnák kezelni, mivel ők jobban ismerik a tibeti mentalitást és Tibet földrajzi helyzetét. Jelenleg papíron autonómia van, de valójában minden egyes kulcspozíciót kínaiak birtokolnak, akiknek fogalmuk sincs a múlt eseményeiről, a tibeti kultúráról vagy a tibeti szokásokról és mentalitásról.”

A tibeti tiltakozások megakadályozására Hu tavalyi látogatása során tett erőfeszítésekről Őszentsége ennyit mondott: „Azt mondom, az indiai kormány viselkedése ill. politikája Kínát illetően általában és különösképpen a tibeti ügyet tekintve túl óvatos. Azonban ez a bizonyos magatartás néha több neheztelést vált ki a tibetiekben.”

Kifejtette azt is, hogy India Tibet-politikája a korai 50-es évek óta létezik, és a kormány igen nehezen változtat rajta. „De úgy gondolom, nagyon fontos (a politika) időről-időre történő felülvizsgálata. Ez fontos”.

A Dalai Láma azt is elmondta, „optimista” a tekintetben, hogy ismét láthatja Tibetet, melyet azóta nem látogatott, hogy 1959-ben Indiába menekült, de akkor sem fog boldogtalanul meghalni, ha nem térhet oda többé vissza. „Nem számít” – mondta.