Szakértők szerint Kína sikerrel törte át az "első szigetláncot"

2013. augusztus 2. /MTI/TibetPress

Kína hadihajói sikerrel törték át "az első szigetláncot", először jutottak ki Japán északi részénél a Csendes-óceánra, megkerülve a szigetországot. Mindezt a kínai médiában - köztük a China Daily című angol nyelvű napilapban - szakértők elismeréssel méltatták pénteken.

A kínai haditengerészet hajói többnyire a déli Mijako- és Ószumi-szoroson át haladva jutnak ki a Csendes-óceánra, s most első ízben fordult elő, hogy északon a japán Hokkaidó és az Oroszországhoz tartozó Szahalin-sziget déli partját elválasztó La Pérouse-szoroson vezetett át az útjuk.

"A kínai haditengerészet megvalósította régi álmát, áttörte "az első szigetláncblokádot", s hajói különböző vízi útvonalakon érték el a Csendes-óceánt - írja a lap, amelynek egyik katonai szakértője egyenesen úgy fogalmaz, hogy a "lánc széttöredezett".

A Kelet-Ázsia szárazföldi partjaitól számított első szigetlánc, amelyet Japán és a hozzá tartozó Rjúkú-szigetek, Tajvan és a Fülöp-szigetek északi része alkotnak, az 1950-as években az Egyesült Államok kezdeményezésére egyfajta lehetséges földrajzi blokád tervének a részét képezte. Washington és szövetségesei a kommunizmus megállítását szolgáló védvonalként tekintettek e területekre, amelyeket katonai bázisokkal, fejlett fegyverzettel erősítettek meg - emlékeztet a China Daily.

Az öt hajó az után fordult az északi szoros irányába, hogy a haditengerészet közös gyakorlatot tartott a Japán-tengeren az orosz flottával, s július 25-én visszatért Csingtaóba, az északi-tengeri flotta bázisára. Japán fregattokat és repülőgépeket küldött a hajók közeli megfigyelésére.

A pekingi Cinghua Egyetem szakértője, Vu Ta-huj szerint az, hogy a kínai hajók hat órával az amerikai csendes-óceáni flotta 18 hadihajójának ottjárta után haladtak át a La Pérouse-szoroson, hogy, a kínai haditengerészet növekvő képességeiről és magabiztosságáról árulkodik. Kína a globális hatalommá válás útján halad, és haditengerészetének státusához kell igazodnia - tette hozzá.

Egy másik szakértő úgy vélte, a teljes út azt bizonyítja, hogy a kínai hadsereg képes akár bevetésre is küldeni hajóit a szárazföldtől távoli területekre. A kínai védelmi egyetem szakértője, Ou Csien-ping a hajók visszatérést követően egy online fórumon azt mondta, Kínának mélytengeri tengerészettel kell rendelkeznie, mert a modern időkben a Kína-ellenes agressziók csaknem mindegyike a tenger felől érkezett.

Kína tengeri területe a hivatalos adatok szerint meghaladja a 3 millió négyzetkilométert. Külkereskedelemének 97 százalékát bonyolítja le a tengeren keresztül, így a számára létfontosságú energiahordozók és nyersanyagok is vízi úton jutnak el az országba. Elemzők szerint az országnak elemi érdeke, hogy tengeri hatalommá válva biztosítsa a szabad kijutást a világtengerekre, illetve ellenőrizhesse utánpótlási vonalait.

Kínának több szomszédjával is tengeri területi vitája van, így Japánnal és a Dél-kínai-tengeren elsősorban a Fülöp-szigetekkel és Vietnammal. Hsz Csin-ping kínai államelnök-pártfőtitkár kedden a legfőbb pártvezetés előtt ezekre utalva kijelentette: országa a viták békés, tárgyalásos megoldására törekszik, de a szuverenitását érintő kérdésekben nem hajlandó kompromisszumra, s növeli védelmi képességeit. A kínai Népi Felszabadító Hadsereg szerdán ünnepelte megalakulásának 86. évfordulóját.