székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343 (00-36)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu www.tibet.hu tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő
» Retro» Tibeti művészet» Interjú» Levelek» Tibet Press» Tibet Press English» Dharma Press» Human Rights» Világ» Kína» Magyar» Ujgur» Belső-Mongólia » KőrösiCsoma» Élettér» Határozatok» Nyilatkozatok» tibeti művészet» lapszemle.hu» thetibetpost.com» eastinfo.hu» rangzen.net» ChoegyalTenzin» tibet.net» phayul.com» DalaiLama.com» vilaghelyzete.blogspot.com» Videók» Linkek» TibetiHírek» Szerkesztőség
A kínaiak Bhutánban vannak, katonai hidakat és utakat építenek az ország belsejében, ami aggodalmat vált ki Thimpuban és Delhiben. Több mint 200 kínai katona hatolt be Bhutánba november közepén, és azóta feszültté váltak a két ország közötti kapcsolatok.
Bhután, melynek mintegy 470 kilométeres kerítés nélküli közös határszakasza van Kínával, a Vörös Hadsereg nem kívánt jelenlétét az 1998-as kínai-bhutáni határ- és békeszerződés megszegésének tekinti. A kis királyság, mely sajátos kapcsolatot ápol, és 605 kilométernyi határszakaszt oszt meg Indiával, a váratlan események hatására értesítette az indiai belügyminisztériumot.
Az ügy a bhutáni országgyűlés elé került, és Khandu Wangchuck külügyminiszter ígéretet tett a T. Háznak, hogy a kérdést hamarosan felveti a kínai illetékeseknél.
A kínai katonák november 13-án léptek be az ország északi területeire, beleértve Parót, és 20 kilométert meneteltek az ország belseje felé, azt állítva, hogy az olvadó gleccserek és az erős tibeti havazás kényszerítette őket a határ átlépésére. Ugyanakkor beszivárogtak távolabbi helyekre is, így Haa, Boomtang és Wangdi Phudrang területére, ahol nincsenek települések. A kínai katonák pontonhidakat építettek Paro és Haa tartományokban, ami aggodalmat váltott ki Paro, Haa, Laya, Zhemgang és Thimphu lakossága körében.
Mikor Dasho Pema Wangchuck, a nemzetközi határok felelőse felvetette a kérdést a Kínai Külügyminisztérium Ázsiai Osztályának főosztályvezető-helyettese által vezetett delegációjának, a kínaiak egyszerűen félresöpörték az aggodalmakat.
"Kijelentették, hogy a butániak túlreagálják az eseményeket, mert az utak a nyugat-kínai gazdasági fejlődés tervszerű részeként épültek", jelentette egy indiai hírszerző. "Mivel India és Bután különleges kapcsolatban áll egymással, és a jelenlegi események nagy horderejűek India számára", tette hozzá a hírszerző.
Az aggodalom nem csupán a thimpui és delhi államigazgatásra korlátozódik, ami világosan kitűnik a Kuensel című butáni napilap cikkéből, mely szerint "Lehetséges, hogy a kínaik egyre beljebb haladva még több utat építenek majd a területeinken, és így fokozatosan a magukénak tekintik majd a földünket mondván, hogy az ő útjaik arra vezetnek.
Miért következett be ez a behatolás? Egyes források szerint Kína sürgeti Butánt, hogy engedélyezze egy kínai nagykövetség megnyitását Thimphuban, és a határ átlépésével nyomást akar gyakorolni, megkapja Bután hozzájárulását.