Rendkivüli vita Tibetről az Európai Parlamentben

2008. március 27./TibetPress

Az EP rendkívüli plenáris ülésén, szerda délután a tibeti helyzetről vitáztak a képviselők. Hans-Gert Pöttering házelnök felolvasta a Dalai Láma üzenetét, amelyben az egyházfő köszönetet mond az EP-képviselőknek. A parlament elemezte a legutóbbi európai tanácsi ülésen történteket is.

A tibeti helyzetről folytatott vita előtt Hans-Gert Pöttering üdvözölte a tibeti emigráns kormány és parlament Brüsszelben megjelent képviselőit. A házelnök emlékeztetett: az EP mindig is kiállt az emberei jogok védelméért. Pöttering azt mondta, a tibeti események aggodalommal töltik el az EP-t, amely elítéli az erőszak minden formáját, a kínai katonai és rendőri erők aránytalan fellépését, a békés demonstrálók megölését.

Az EP elnöke szolidaritását fejezte ki a Dalai Lámával, hozzátéve: „nem engedhetjük meg, hogy nevét a terrorizmussal összefüggésben említsék és démonizálják”. Pöttering azt követelte a pekingi illetékesektől, tárgyaljanak a Dalai Lámával, és Kína területi integritása keretei között próbáljanak egyességre jutni. A házelnök bejelentette, hogy a láma elfogadta az EP meghívását, és várhatóan decemberben felszólal a parlamentben, a kultúrák közötti párbeszéd éve keretében.

Pöttering azt mondta, az EU jó kapcsolatokra törekszik Kínával, és szeretné, hogy az olimpiai játékok sikeresek legyenek. Ez utóbbihoz azonban - tette hozzá - tiszteletben kell tartani a vallási identitást, és korrekt tájékoztatás kell nyújtani a játékokról. A politikus elítélte, hogy Tibetből elűzték az újságírókat. A házelnök - aki maga is meghívást kapott az olimpia megnyitójára - úgy vélte, minden felelősséggel bíró politikusnak fel kell tennie a kérdést, részt vehet-e a megnyitó ünnepségen, ha a kínai vezetők nem törekednek a párbeszédre és a kompromisszumra.

A házelnök bejelentette, levelet kapott a Dalai Lámától. Ebből idézte azt a részt, amelyben az egyházfő köszönetet mond az EP minden képviselőjének, és megköszöni a parlament támogatását, megértését és szolidaritását.

Az EU Tanácsa nevében Janez Lenarčič, szlovén Európa-ügyi miniszter konstruktív párbeszédre szólította fel Pekinget, és reményét fejezte ki, hogy Kína be fogja engedni Tibetbe a független média képviselőit. A politikus emlékeztetett: az unió sportminiszterei nemrégiben az olimpia bojkottja ellen foglaltak állást, és úgy vélték, a játékok rávilágíthatnak az emberi jogok ügyére. A szlovén külügyminiszter a Dalai Lámával való párbeszédre és a békés tiltakozók szabadon bocsátására szólította fel Kínát - tette hozzá a politikus.

Az Európai Bizottság nevében Benita Ferrero-Waldner azt mondta, az erőszak soha nem igazolható. A politikus az erőszak alkalmazásától való tartózkodásra, valamint a tibetiekkel folytatott párbeszédre szólította fel Pekinget, és arra, hogy engedjék be a független médiát Tibetbe. Ferrero-Waldner azt mondta, a nemzetközi közösség mindig is tiszteletben tartotta Kína területi integritását, az emberi jogok ugyanakkor nem pusztán belügyek, és az embereknek joguk van békésen demonstrálni.

Az olimpia nem politikai esemény, azt a szólásszabadságot is magában foglaló olimpiai eszme tiszteletben tartásával kell megrendezni - tette hozzá az EU külügyi biztosa.

Az EP néppárti frakciójának vezérszónoka Szájer József volt. A képviselő azt mondta, „nem mehetünk el amellett, hogy egy állam a saját polgárait gyilkolja. Nem tűrhetjük az emberi és kisebbségi jogok tömeges sárba tiprását”. A kínai hatóságok állítsák meg az erőszakot, hagyják abba a megkérdőjelezhetetlen erkölcsi tekintély Dalai Láma megfélemlítését, és kezdjék meg a békés párbeszédet a megbékélésről és az autonómiáról Tibetben - mondta a politikus.

Az olimpia a béke és a kiengesztelődés szimbóluma, és annak is kell maradnia - vélte a képviselő. „Miként rázhatjuk mosolyogva mi, szabadságszerető emberek olyan vezetők kezét, akik a másik kezükben géppuskát tartanak?” - kérdezte Szájer.

„Ma nincs itt az ideje a bojkottfelhívásnak, az olimpia csak öt hónap múlva lesz” - mondta a politikus, hozzátéve: „de kristálytisztán el kell mondanunk a véleményünket, hogy a követeljük a kínai hatóságtól, hogy azonnal hagyják abba a világ sportjának e nagyszerű eseményét veszélybe sodró hatalomittas magatartásukat Tibet ügyében”. „Állítsák le a vérontást! Állítsák le a polgári szabadságjogok megsértését! Hagyják abba a béke embere, a Dalai Láma támadását!” - zárta felszólalását Szájer József.

Pasqualina Napoletano (szocialista, olasz) reményét fejezte ki, eredményt hoz, hogy az EP felemelte a hangját. Szerinte mielőbb intézkedni kell, hogy a Dalai Láma kérésének megfelelően független vizsgálóbizottság induljon Tibetbe, és hogy a meglévő ENSZ-határozatoknak megfelelő, tárgyalásos megoldás szülessen. A képviselő úgy vélte, a Dalai Láma személye pótolhatatlan, és a kínaiaknak is el kell fogadniuk őt. Kína elszigetelése nem segíti az emberi jogok ügyét - tette hozzá.

Marco Pannella (liberális, olasz) arra emlékeztetett, hogy közel hetven éve „a gyáva, antiliberális Európa” azt mondta, nem akar meghalni Danzigért. Pannella szerint Európa most is gyáva. A képviselő úgy vélte, az EU-nak a Dalai Láma realizmusának megfelelően kellene cselekednie, és nem apokaliptikus fogalmakkal, hanem pragmatikus megközelítéssel kell hozzáállni az ügyhöz.

Cristiana Muscardini (UEN, olasz) azt mondta, „mindannyian abban a hitben ringattuk magunkat, hogy Kína fejlődése nem csak gazdasági és kereskedelmi természetű”. Ezzel szemben Peking visszautasítja a konstruktív párbeszédet a tibetiekkel - tette hozzá. Muscardini úgy vélte, felül kellene vizsgálni a Kínával kötött kereskedelmi egyezményeket.

Daniel Cohn-Bendit (zöldpárti, német) az 1936-os, berlini olimpiához hasonlította az idén megrendezendő pekingit, amely szerinte egy diktatúra politikai cselekedete lesz. Szerinte az EU-nak egységesen vissza kell utasítania a megnyitó ünnepségen való részvételt. A képviselő emlékeztetett: negyven éve a fekete sportolók felemelt, ökölbe szorított kézzel tiltakoztak a diszkrimináció ellen, mára pedig lehetővé vált, hogy fekete elnöke legyen az USA-nak. Cohn-Bendit szerint a Pekingbe látogatóknak „káoszt kell kelteniük”, és a kínaiak tudomására kell hozniuk, „tudjuk, mi történik”.

Vittorio Agnoletto (GUE/NGL, olasz) úgy vélte, ha a kormányok valóban az emberi jogokat helyeznék előtérbe a nemzetközi kapcsolatokban, akkor nem csak ellenezték volna, hogy Kína olimpiát rendezzen, hanem emberi jogi klauzulákat tennének a Kínával kötött kereskedelmi egyezményekbe. „Kínában 24 millió embert foglalkoztatnak nyugati cégek, úgyhogy egy ágyban vagyunk velük és toleráljuk mindezt a globális kereskedelem érdekében” - fogalmazott.

Patrick Louis (IND/DEM, francia) bírálta Bernard Kouchner francia külügyminisztert, aki kitartóan „kínai barátainkról” beszél. Az európai vezetők lesznek a felelősek, ha nem ismerik fel, mi történik Tibetben - mondta a képviselő.

Bruno Gollnisch (független, francia) azt mondta, Kína hatvan éve uralkodik Tibeten, az európai értelmiség - ideértve a hatvanas-hetvenes évek baloldali tiltakozóit - viszont nem tett semmit az elnyomott ázsiaiakért.

A vitában Tabajdi Csaba (szocialista) azt mondta, büszke Pöttering házelnökre nyilatkozatáért. A képviselő úgy vélte, Hongkong és Makaó ügyében a kínai vezetők voltak olyan bölcsek, hogy megoldást találtak az egy ország, két rendszer elve alapján. Ehhez hasonlóan - vélte a politikus - Kína területi integritásának tiszteletben tartása mellett, a Dalai Láma vezetésével egy nagyon széles körű autonómiát kellene létrehozni, mert a mostani autonómia nem felel meg a tibeti népnek.